A sehollakok

cimu regenyenek otleteit, majd kulonbozo misztikusok szovegeit kevertek a kotyvalekba. Lathato, hogy elsosorban a francia science fiction veszitett ezen az uzleten, az idegen tollakat francia szarnyakbol huzkodtak ki az ufologusok.

Carsac megforditotta a helyzetet.

Adamski es kovetoi a fikciot, a kitalalt, megkonstrualt historiat valosagnak tuntettek fel, kitertek apro reszletekre, a dokumentumok stilusaban fogalmaztak, mindent megtettek, hogy hitelesitsek meseiket.

Carsac es kovetoi — mert neki is tamadtak kovetoi, sot utanzoi — nem titkoltak, hogy eloadott tortenetuk kitalalt, nem akartak becsapni, felrevezetni olvasoikat, meset mondtak, es mert a meset akkor elvezzuk igazan, ha beleelhetjuk magunkat, ha elhihetjuk, hat mindent megtettek a hihetoseg erdekeben. A hazug dokumentumokkal szemben a koltoi igazsagot kepviseltek.

A Ceux de nulle part forditasat kezeben tartja az Olvaso, nincs szukseg ismertetesere, elemzesere, magyarazatara, egyetlen reszletere megis felhivnam a figyelmet. A regeny fohose a tavoli csillagokbol hoz maganak feleseget, idegen, nem emberi lennyel koti ossze az eletet. Nekunk manapsag ez a gondolat nem tunik sem szokatlannak, sem furcsanak, meg kevesbe elitelendonek. De a konyv megirasa es megjelenese idejen Europa meg emlekezett a hitleri idok fajelmeletere, ha pedig elfelejtette volna, emlekeztette ra a negerkerdes, a vietnami kerdes vagy az indian-kerdes. A tudomanyos-fantasztikus irodalom sem volt mentes a politikai es ideologiai befolyasoktol, a Mars-lakok, a Venusz-lakok vagy az idegen vilagok kepviseloi ellensegnek szamitottak, s nem veletlen, hogy szornyeknek, embertelen lenyeknek abrazoltak oket. Tucatjaval sorolhatnank fel azokat a fantasztikus novellakat es regenyeket, amelyek nyiltan uszitottak az «idegenek» ellen, s nemcsak a hitleri Nemetorszag irodalmaban, hanem a francia, az angol es az amerikai sci-fiben is.

Ezert erzem fontosnak Carsac egyertelmu allasfoglalasat, es ugy velem, hogy megfelel a francia utopiak, fantasztikus utazasok, tudomanyos-fantasztikus regenyek nemes hagyomanyainak.

3.

Masik muven, a magyarul 1972-ben megjelent A vilagur Robinsonjai cimu regenyen szeretnem bemutatni Carsac szemleletenek «francias» jellemvonasait.

A regeny alapotlete Vernetol szarmazik. A Servadac Hector szereploi hasonlokeppen kerulnek at egy ismeretlen vilagba, mint a «vilagur Robinsonjai», megtelepedesuk, berendezkedesuk az idegen bolygon erosen hasonlit a Rejtelmes sziget hajotorottjeinek honfoglalasahoz, a tengeren — meg maga Carsac is emliti — ugy keverednek harcba az orias polipokkal, mint Nemo kapitany tengeralattjarojanak legenysege. Meg azt is megteszi Carsac, hogy megismetli a Servadac Hector egyik konfliktusat, az osszecsapast a franciak es az amerikaiak kozott. A «foaramlat» irodalmaban ennyi hasonlosag lattan talan mar utanzast emlegetnenek, a tudomanyos-fantasztikus irodalom azonban maskent nezi az elodok es a kortarsak otleteit, gondolatait. Senki sem tekinti bunnek az ilyen es hasonlo atveteleket, hiszen a motivumok atrendezese, uj kapcsolatrendszerbe helyezese, az ismert es elfogadott formak uj tartalommal valo megtoltese a hagyomanyok megbecsulesenek es ebren tartasanak a jele, s nem az eredetiseg hianyara mutat. A science fiction iroi es olvasoi otthonosan erzik magukat a megszokott motivumok kozott, vegul is sem urhajot, sem idogepet, sem Mars-lakot nem lehet mindennap kitalalni.

Carsac tehat a vernei hagyomanyok megujitoja es folytatoja, ahogy ezt meltatoi is megallapitottak rola.

Regenyenek hosei, «a vilagur Robinsonjai» nagyreszt franciak, ertelmesek, talpraesettek, talalekonyak es rokonszenvesek. Ne csodalkozzunk ezen s ne tekintsuk nacionalizmusnak, inkabb az angol nyelvu science fiction nezeteivel valo onerzetes szembeszallasnak. A konyv megjelenesenek idejen Franciorszagot valoban elarasztotta az amerikai sci-fi, s oly mertekben, hogy a francia szerzok gyakran kenytelenek voltak angol alneveket valasztani, hogy muveiket kiadhassak. Az amerikai sci-fi szerzok novellaiban, regenyeiben pedig joforman csak amerikaiak szerepelnek, a rokonszenves foszerepeket minden esetben ok jatsszak. Nem csoda hat, hogy Carsac ontudatosan valaszt francia hosoket, nem titkolva irantuk erzett rokonszenvet, es attol sem riad vissza, hogy francia hosei mentsek meg a bajba jutott amerikaiakat.

Maskeppen nezi az idegen bolygo kentaurokhoz hasonlito lenyeit, mint az akkortajt divatos amerikai science fiction regenyek a «bennszulotteket». Azonnal felismeri ertelmuket, hosei azonnal szovetseget keresnek veluk, segitik fejlodesuket, nem tekintik maguknal alacsonyabb rendueknek oket. Mintha Carsac visszautalna azokra a XVIII. szazadi francia irokra, akik felfedeztek a «jo vadembert», akik a termeszetes ember nemes tulajdonsagait szembesitettek koruk romlottsagaval.

Aprosagokban vehetjuk eszre elnezeset es turelmet. Pap is kerul a Robinsonok koze, s Carsac kollektivnek es tudomanyosnak kivanja az uj tarsadalmat. Mi legyen hat a pappal, akire Tellus bolygonak nincs szuksege? Hosi halalt hal egy gyerek vedelmeben, emleket megorzi az utokor. Az epizod mogul elomosolyog a francia antiklerikalizmus liberalissa szelidult arca. Carsac nyiltan fogalmaz: A plebanos okos ember, es mivel mi nem bantjuk a vallast, meg meg is nyerhetjuk magunknak».

Utopizmusa is mersekelt. A Telluson felepitett tarsadalomban koztulajdonban vannak a termelesi eszkozok, de a vezetest «ketkamaras» rendszer biztositja, a partok kozul a legkevesebb mandatummal rendelkezo Liberalis Part kormanyoz, «mert a jo francia hagyomany azt kivanja, hogy a kisebbseg kormanyozzon». Ugyanakkor a kezdeti idoszak diktatorikus korabol fennmarad a hettagu Tanacs, amelynek kezdemenyezo es vetojoga van. Kedvtelve reszletezi az iro a kolonia oktatasi rendszeret, amelyet szembeallit az amerikai telepules elveivel, ugyanis a franciakkal szemben az amerikaiak nem adjak meg a bennszulotteknek a tanulas jogat. Ebbol is a korabeli Egyesult Allamok biralatat lehet kiereznunk.

Valljuk be, mindez kisse professzorosnak, jambornak es spekulativnak latszik, de a konyv a hideghaboru nehez eveiben szuletett, es a maga idejeben hatarozottan haladonak szamitott. Reszben ezeknek az elveknek koszonheto Carsac regenyenek sikere a szocialista orszagokban, elsosorban a Szovjetunioban. Tegyuk gyorsan hozza, hogy az olvasok nem liberalizmusaert, hanem izgalmas, fordulatos cselekmenyeert olvastak a regenyt, nem Carsac nezeteit, hanem kepzeletenek szarnyalasat es mesemondo kepesseget bamultak. Mert kaland es feszultseg boven talalhato a regenyben es az iro minden mas munkajaban. Az idegen bolygon helyuket kereso Robinsonoknak harcolniuk kell eletukert a repulo zold hidrakkal, kocsonyas lila meduzakkal, oriasi polipokkal es a bennszulottekkel is. A legnagyobb veszelyt megsem ok jelentik, hanem a regeny elejen fellepo fasiszta fegyvergyaros es allig felfegyverzett, hatalomra toro csoportja. A kepukben megjeleno eroszakot oszinten gyuloli az iro, es kimeletlenul elpusztittatja hoseivel. A fegyvergyaros ciannal elkovetett ongyilkossaga egyertelmuen a masodik vilaghaboru vegere utal.

Jellegzetes — talan jellegzetesen francia — vonasa Carsac irasainak a nevelo es tanito szandek. Vernehez hasonloan meg-megallitja a cselekmenyt, hogy tudomanyos ismereteket es erkolcsi tanitasokat kozoljon olvasoival. Sorai mogul kiutkozik az oslenytan es a geologia tanara, regenyenek szornyetegeihez a Fold oskorabol keres modelleket, reszletezobben es erdekesebben irja le az idegen bolygo geologiajat, mint novenyvilagat. Reszletes tudomanyos magyarazatot ad a kataklizma eredetere, megindokolja hoseinek hajotoreset. Lehet, hogy magyarazata nem allna meg helyet a kozmogonia tudosainak szemeben, irodalmilag azonban erdekes, es a science fiction egyik nagy otletenek, ujitasanak tekntheto.

4.

Francis Carsac, eredeti neven Francois Bordes 1919-ben szuletett. Eletrajzarol keveset tudunk, ritkan nyilatkozik, nem vesz reszt a francia science fiction vitaktol es kongresszusoktol hangos eleteben. A bordeaux-i egyetemen vegzett, az ostorteneti es geologiai kutato intezetet vezette.

Viszonylag keveset irt, cikkeinek, elbeszeleseinek, regenyeinek bibliografiaja elfer egyetlen oldalon, mindossze huszonket cimbol all. 1967 utan joforman semmit sem publikalt. Korabban munkatarsa volt a «Fiction» es a «Satellite» cimu tudomanyos-fantasztikus magazinoknak. Konyveit szamos nyelvre leforditottak, regenyeinek s kulonosen a Ceux de nulle part-nak hatasaval mindenutt talalkozunk a vilag tudomanyos-fantasztikus irodalmaban.

Muvei kozul A vilagur Robinsonjai jelent meg Magyarorszagon es egy elbeszeles a Galaktika francia kulonszamaban.

Kuczka Peter