n-ben. De Ellie-nek most sokkal fontosabb volt, hogy felidezze, es az uj megvilagitasban ujragondolja elete tortenetet. Elkepzelte anyjat, ahogy anyja ul ott, az emeleti nagy haloszobaban, az iroasztalnal. Mikozben a levelet probalja fogalmazni, kinez az ablakon, es szeme megpihen a kellemetlen, elutasito, lazadozo, tizenot eves Ellie- n.
Ezt is az edesanyjanak koszonheti. A level visszavarazsolta a gyerekkoraba, sok-sok evvel ezelotti onmagahoz. Mennyi mindent tanult azota. Es mennyit kell meg tanulnia ezutan.
A csiripelo telefax folott tukor logott a falon. Benne egy not latott Ellie. Se nem fiatal, se nem oreg, se nem anya, se nem a lanya senkinek. Helyesen tettek, hogy nem mondtak meg neki az igazat Arra sem volt eleg erett, hogy megkapja a jelet, nemhogy megfejtse Egesz eddigi palyafutasat annak szentelte, hogy merhetetlenul tavoli felfoghatatlanul idegen lenyekkel teremtsen kapcsolatot, mikozben sajat eleteben szinte senkivel nem volt semmilyen kapcsolata. Mohon igyekezett feltarni masok eredetmitoszait, mikozben a sajat elete kezdetenek hazugsagarol tudomast sem vett. Egesz eleteben a vilagegyetemet tanulmanyozta, es kozben elkerulte a figyelmet az univerzum legvilagosabb uzenete: Az olyan paranyi teremtmenyeknel amilyenek mi vagyunk, a merhetetlen teret csak a szeretet teszi elviselhetove.
Az Argus komputere olyan kitartoan es otletesen igyekezett kapcsolatot teremteni Eleanor Arroway-jel, hogy abbol szinte mar lekuzdhetetlen emberi vagy erzodott, mintha a komputer mielobb meg akarna osztani a felfedezes oromet.
A rendellenesseg legkifejezettebben a 11-es alapu szamrendszerben mutatkozott, ahol teljesen nullakkal es egyesekkel lehetett kiirni Osszehasonlitva a Vegarol erkezettel, ez a legjobb esetben is roppant egyszeru uzenet lehet, de a statisztikai jelentosege oriasi. A program a szamjegyeket negyzetracsba rendezte, fuggolegesen es vizszintesen azonos szamu szamjeggyel. Az elso sorban balrol jobbra megszakitas nelkul nullak sorakoztak. A masodik sornak pontosan a kozepen egy egyes szamjegy allt, jobbra-balra tole nullak. Nehany tovabbi sor utan felreerthetetlenul iv rajzolodott ki az egyesekbol. Az egyszeru mertani forma gyorsan, igeretesen alakult ki, ahogy a sorok szaporodtak. Megjelent a racs utolso sora is, csupa nulla, csak kozepen allt egy egyes. A kovetkezo sor a keret resze volt, kizarolag nullak alkottak.
A transzcendens szamban melyen meghuzodo, valtakozo mintakka osszeallo szamjegyekbol, nullak alkotta mezoben feltuno egysegekbol egy kor formalodott ki.
A vilagegyetemet nem vaktaban alkottak, tudatta a kor. Barmelyik galaxisban eljen is valaki, ha a kor keruletet nagyon pontosan elosztja az atmerojevel, csodat fog latni — kilometerekre rugo szamjegysorral a tizedespont utan egy masik kort. Meg tovabb haladva a soron, ujabb, egyre erdekesebb uzenetek rejlenek. Mit sem szamit, aki az uzenetet megfejti, hogyan nez ki, mibol van vagy honnan jott. Aki ebben az univerzumban el, es csak egy keveske erzeke is van a matematikahoz, elobb vagy utobb ralel. Itt van. Mindenben benne van. Nem kell elhagyni a bolygot hozza, hogy rabukkanjunk. Az ur szoveteben, a dolgok termeszeteben, minden nagy mualkotasban, apro betukkel ott a muvesz kezjegye. Emberi lenyek, istenek es demonok, Gondnokok es Alagutepitok folott van egy ertelem. Ez volt mindenek elott. A vilagegyetem csak utana keletkezett.
A kor bezarult.
Ellie megtalalta, amit keresett.
