A tobbi ksillre hiaba vartunk. A hat gep szemelyzetenek haromszaz tagjabol mindossze egy maradt eletben, aki kesobb megerositette a fedelzeti naploban foglaltakat. A Kaienek kozul nyolcvanheten haltak meg a katasztrofa kovetkezteben.

Visszatertunk az Ellara. A Vilagok Tanacsa ket honapon keresztul tanulmanyozta az ujonnan felmerult problemakat. Es a kovetkezo megoldasra jutottunk — azt mondom: jutottunk, mert ez alkalommal en is ott ultem a gyulekezetben, egyebkent nem mint Fold-lako, hanem mint Hiss! — a jovoben is orias ksillek indulnak majd az ilyen jellegu expediciokra, de tobb kisebb, Ulna-ten-Sillon tipusu ksill kisereteben. S amig a nagy gepek egy-egy kihunyt csillagon elhelyezik a kilsimet, addig a kisebbek a bolygokon leromboljak a Mislix- tornyokat. De hogy a Mislixekkel valo megutkozesek soran a vesztesegek ne legyenek tul sulyosak, a kis ksilleket Sinzuk… vagy Fold-lakok fogjak vezetni!

Epilogus

Elbeszelesem a vegehez kozeledik. Meg ket expedicioban vettem reszt. Az elso vallalkozas celpontja az a naprendszer volt, amelyben a 8. szamu ksill megrongalodott. Ez alkalommal a Souilik vezette orias ksill helyezte el a kilsimet a kihunyt Napon. A kilsim annak rendje es modja szerint felrobbant, mert ugyanakkor egyszerre szaz kisebb ksill tamadta meg a bolygokat, es infranuklearis bombaikkal megsemmisitettek a tornyokat. A bombazo rajt en vezettem az Ulna-ten-Sillon fedelzeten.

Amikor visszatertem a masodik expediciorol, a Bolcsek Tanacsa ele kellett jarulnom, ahol egy kulonos ajanlattal fogadtak.

A foldi civilizacio fejlodesenek jelenlegi szakaszaban szo sem lehet arrol, hogy a Hissek hivatalos kapcsolatot letesitsenek ezzel a bolygoval. Egyszer regen mar megkisereltek, hogy beket kenyszeritsenek azokra a planetakra, amelyeken meg haboruk dultak. Nem telt bele sok ido, es minden esetben ok maguk is haboruba keveredtek e bolygok emberisegeivel. Ezert alkottak meg az Exkluzios Torvenyt. A Bolcsek tehat azt ajanlottak nekem, hogy terjek vissza a Foldre, es keressek onkenteseket, akik hajlandoak kivandorolni az Ellatol kilenc fenyevnyire levo Sefan-Theseon csillag egyik szuz bolygojara. Ezen a bolygon elve bekeben sokasodhatnak, amig, elegendoen nem lesznek, hogy hatekonyan reszt vehessenek a Mislixek elleni harcban. Az ido nem sokat szamit, mivel ez a kuzdelem mindenkepp evezredekig fog tartani.

Souilikkal es Ulnaval ellatogattam erre a bolygora. Valamivel nagyobb, mint a Fold, de nem annyira, hogy a gravitacio zavaro legyen szamunkra. Ezen a bolygon csupan allatok elnek, de kozuluk egyik sem tul veszelyes vagy visszataszito. A Hissek egyebkent felajanlottak, hogy minden szukseges eszkozzel ellatjak az odakoltozoket. A novenyzet zold, akarcsak nalunk, az eghajlat kellemes. Ejszakankent ket hold ragyog az egen, bevilagitva a hegysegeket es oceanokat. Az ajanlatot elfogadtam.

Es harom esztendei tavollet utan ezert tertem vissza a Foldre. De szulohazamat mar nem ereztem tobbe otthonomnak. Mintha nem is Foldlako lennek. Azt hiszem, Souiliknak van igaza: Hissebb lettem, mint egy igazi Hiss.

A ksill hat honappal ezelott szallt le velem a Magnou-tisztason. Azonnal utnak indultam, sok idegen orszagot bejartam, es csak ket honap multan tertem vissza, hogy fogadjam az ugyancsak ejszaka erkezo Ulnat, akirol azt kell mondanom, hogy Finnorszagbol hoztam magammal. Azota mar sok szaz emberrel targyaltam kulonbozo orszagokban. Sokan elfogadtak az ajanlatot, es hamarosan utra kelnek.

— De azt allitod, hogy harom evig voltal tavol — jegyeztem meg —, es az iment megis azt mondtad, hogy a mult ev oktobereben tavoztal el innen!

— Valoban. Foldi idoszamitas szerint csak ket napig voltam tavol. A Bolcsek szamara szornyen kemeny dionak bizonyult a visszautazas idejenek kiszamitasa, miutan kozoltem veluk, hogy ha eredmenyesen akarom teljesiteni kuldetesem, nehany napnal tovabb nem tunhetek el a Foldrol! Az ahunon valo atkeles bizonyos feltetelek mellett es fantasztikus energiafogyasztas aran lehetove teszi — igaz, hogy roppant szuk hatarok kozott — az Idoben valo utazast. Nem tudom, hogy csinaltak, de teny, hogy harom evig laktam az Ellan, s hogy most harmincot eves vagyok, holott csak egy honappal szulettem korabban nalad, aki harmincket eves vagy. Azt is tudom, hogy oktober 5-en indultam el, es ugyanabban a honapban, 8-an tertem vissza. De ha eljossz velunk, a Bolcsek majd mindent megmagyaraznak.

— Hogyan? Azt javaslod, hogy menjek veletek?

— Miert ne? Jelenleg egyedul elsz a vilagon. Es egy hozzad hasonlo lelkes fizikus szamara…

— Meg sokat kellene tanulnom — sohajtottam keseruen.

— A Hissek felhipnotikus modszereivel gyorsan megtanulhatsz mindent. Gondold csak el! A vilagmindenseg! Mienk a vilagmindenseg!

Clair elhallgatott. Csak a regi ingaora ketyegese hallatszott. Elakadt a szavam, szinte elkabultam e fantasztikus elbeszelestol meg az elottem kitarulo, elkepeszto lehetosegektol, bar felig-meddig meg hitetlenkedtem.

Clair ismet megszolalt:

— Es meg valamit. Nem tudom pontosan, hol jartam, de annyi bizonyos, hogy a Hissek tagabb ertelemben veve — ugyanabban az univerzumban elnek, mint mi. Es a Mislixek ugyszinten. Tehat bennunket is epp olyan veszely fenyeget, mint a Hisseket. Nem tudom ervekkel alatamasztani, de azt hiszem, hogy a Mislixek — kortarsaink.

Az egyetlen bizonyitek, amelyet a mar megmutatott fenykepeken kivul nyujthatok neked: Ulna, az Andromeda leanya. Ulna, aki a tolunk ketmillio fenyevre levo Apher csillag Arbor bolygojan szuletett, az egyetlen olyan ismert planetan, amelyen, akarcsak a Foldon — kiveve persze, a Souilik altal felfedezett vad vilagot —, a csillagokat kiolto Mislixek halalos sugarzasara erzeketlen, piros veru emberek laknak.

Hat honappal ezelott indultam el, harom nappal kesobb tertem vissza, s ez ido alatt harom evet eltem az Ellan, meglatogattam az Elatkozott Galaktikak egyiket, es harcoltam a Mislixekkel. Reszt vettem a holt Napok felrobbantasaban, s a Ressanon megismerkedtem az Emberlakta Vilagok Ligajanak koveteivel. Ulna nelkul talan magam is azt hinnem, hogy mindez csak egy orult alma, es felkeresnek egy elmegyogyaszt, hogy kezeltessem magam. Valamirol azonban megfeledkeztem. A laboratoriumban ott van a hassrn, amit az iment megneztel, ne is tagadd, hiszen nem tudsz hazudni. Ezt a keszuleket nem fogom a Foldon hagyni. O, tudom, hogy a hassrn segitsegevel a legtobb betegsegtol meg lehetne szabaditani az emberiseget. Meg is gyogyitottam vele Lapeyre baratunk rakban haldoklo noveret. De ha veletlenul ez a titok politikusok vagy katonak kezebe jutna, a legszornyubb hadigepezet valna belole. A differencialt abiotikus sugarak… Nem, majd kesobb. Figyelni fogjuk a Foldet, es ha majd vegre beke uralkodik a nepek kozott… Hacsak a Fold-lakok nem az Aour es a Gen bolygok peldajat kovetik, mert akkor nem marad beloluk mas, csak egy kis szobor az egbolt egy ifju kutatojanak hazaban.

Clair kicsit hallgatott, majd elnevette magat.

— Azon tunodom, hogy mit mondanak majd a kormanyok, ha felfedezik, hogy nepunk szine-java kozul mily sokan eltuntek. Majd megint az oroszokat fogjak vadolni. Igaz, hogy a hirhedt «vasfuggony» mogul is sokan el fognak tunni. Semmi okom nincs, hogy a Nova Terrat egyetlen nep szamara tartsam fenn! De mar virrad. Harom ora van. Ideje lefekudni. Gondolkozz.

— Holnap estere Parizsban kell lennem — mondtam.

— O, nem olyan surgos a valasz. Meg nehany honapig a Foldon maradok. Egyebkent is idonkent minden bizonnyal visszajovok. O, meg egy humoros reszlet: visszavittem a volt paciensemtol kolcsonkert wolframtombot. Nem is sejti, hogy az, amit oly felto gonddal takargat a fiokjaban, a Ressan egyik laboratoriumanak termeke!

Nem tudom, hogyan sikerult elaludnom ezen a hajnalon. Het orakor ebredtem. Clair es felesege mar vart az ebedloben. Mindaz, amit az ejszaka hallottam, tavoli, hihetetlen alomnak tunt a reggel jozan vilagossagaban. Kenytelen voltam Ulna keskeny kezere pillantani, s a borondom melyen lapulo magnetofonszalagra gondoltam.

Gyorsan bekaptam a reggelit. Amikor kezet szoritottam Clairrel, Ulna egy kis csomagot nyujtott felem, majd egy zengo nyelven nehany szot mondott.

— Ulna ezt annak az asszonynak szanja, akit majd noul fogsz venni, ha nem akarsz velunk jonni — forditotta le Clair. — Az Arbor ajandeka a Foldnek. Majd ird meg, hogyan dontottel.

— Helyes — feleltem. — De tudod, ez az egesz meg tulsagosan friss. Egyszer-ketszer meg vegig kell

Вы читаете A sehollakok
Добавить отзыв
ВСЕ ОТЗЫВЫ О КНИГЕ В ИЗБРАННОЕ

0

Вы можете отметить интересные вам фрагменты текста, которые будут доступны по уникальной ссылке в адресной строке браузера.

Отметить Добавить цитату