helyett.
Erkezesem elott ezer evvel talaltak meg a megoldast: a kivandorlast. A Hissek regota tudtak, hogy az Ialthar naprendszer tobb lakhato bolygobol all, ellentetben az Oriaborral, ahol egyedul az Ella-Ven volt lakhato. Kozvetlenul a Hathonapos Haboru kitorese elott megtalaltak a gravitacios mezok ellenorzesenek modjat, de e felfedezest a kulonbozo kormanyok titokban tartottak, es csupan harci eszkozok gyartasara hasznaltak fel. Hosszu ideig senki nem tudott a dologrol, amig egyszer veletlenul fel nem fedeztek. A «Sotet Korszakban» a monostorokban vegzett tudomanyos kutatas, kello energiaforrasok hijan, imkabb a biologiara, semmint a fizikara iranyult.
Miutan ismet leigaztak a gravitacios mezoket, azonnal nyilvanvalo lett a megoldas: emigralni kell az Ialthar naprendszer bolygoira. Az Ialthar, amint mar emlitettem, korulbelul negyed fenyevnyire van az Oriabortol. A gravitacios mezok lehetove tettek, hogy a fenysebesseg felet kisse meghalado sebesseget erjenek el. Az utazas tehat viszonylag rovid ideig tartott.
A kivandorlas kilencszaz evvel erkezesem elott ment vegbe. Tobb mint ketezer urhajo indult utnak, s egyenkent haromszaz Hisst, kulonfele anyagokat, valamint hazi- vagy vadallatokat vitt a fedelzeten. Egy felderito expedicio megallapitotta, hogy az Ella-Tan, az Uj-Ella, tovabba a Mars, sot meg a hidegebb eghajlatu Ressan is tokeletesen lakhato. Egy szep napon tehat csaknem hatszazezer Hiss kotott ki egy olyan bolygon, ahol mindaddig csak allati formak leteztek.
Ez az elso gyarmatalapitas katasztrofalissa valt. Alighogy a telepesek nekilattak, hogy nehany ideiglenes varost epitsenek, rettenetes es ismeretlen jarvanyok tizedeltek meg oket. Amint a kronikak irjak, nyolc nap alatt tobb mint szazhuszezren haltak meg! A hassrn-t es annak differencialt abiotikus sugarait meg nem talaltak fel. A halalra remult Hissek kozul a szigoru tilalom ellenere is sokan visszatertek az Ella-Venre, es oda is behurcoltak a jarvanyt. A civilizaciot ismet veszely fenyegette.
Az eletben maradt telepesek azonban lassankent immunizalodtak az uj bolygojuk mikrobai ellen, es a kovetkezo szazadok folyaman szamuk megnovekedett. Erkezesem elott hetszaz esztendovel feltalaltak a hassrn-t, es a jarvanyok teljesen megszuntek. A Hissek ekkor telepeket letesitettek a Marson es a Ressanon is. Erkezesem elott korulbelul hatszaz evvel — mindig a foldi idoszamitas adatait hasznalom, mivel az o szamitasrendszeruk tulsagosan bonyolult lenne ebben a beszamoloban — a Hissek egyik fizikusa, aki egyebkent Aass valamelyik ose, felfedezte az ahun letezeset, valamint azt az elmeleti lehetoseget, hogy felhasznalasaval el lehet jutni a tavolabbi csillagokig. Majd mindjart meg fogod erteni, hogy a Hissek ennek a felfedezesnek vallasi szempontbol milyen rendkivuli fontossagot tulajdonitottak. A csillagok kozotti tavolsagok athidalasa ugyanis hamarosan lehetetlenne valt — jollehet e tavolsagok altalaban rovidebbek, mint a mi galaktikank ama reszeben, ahol a Nap talalhato —, mivel az Ialtharhoz legkozelebb eso csillag, az Oriabor utan kovetkezo Sudema egy fenyevnyi tavolsagra van, ami odavissza mar negy esztendeig tarto utazast jelent. Utana ket es fel fenyevnyire van az Erianthe, ez csaknem tizesztendei utazas. E modszer segitsegevel a Hissek ennel soha nem mentek meszszebbre, de meg igy is alkalmazniuk kellett a mesterseges hibernaciot, a kutatok eletfolyamatainak lelassitasat.
Az ahun felhasznalasaval viszont a problema teljesen uj megvilagitast nyert, mert a kutatas lehetosegei gyakorlatilag korlatlanna valtak. Es a Hissek szemeben mindez az Osi Igeret beteljesulesenek tunt.
A tovabbiakat, valamint a Hissek mentalitasat egyaltalan nem lehet megerteni, ha nem ismerjuk vallasuknak legalabb az alapjait. Az iment beszeltem neked arrol az uldozott es mindig ujjaszuleto kultuszrol, amely vegul is diadalmaskodott es vallassa lett. Nem mondanam, hogy valamifele hivatalos vallassa, mert ez tul gyenge es pontatlan meghatarozas lenne, de teny, hogy valamennyi Hisst szinte «impregnalja» e hit. Azt a nehany szkeptikust, akikkel az Ellan talalkoztam — Souilik is kozejuk tartozik —, a tobbiek egyaltalan nem nezik rossz szemmel. De befolyasuk csekely, es szkepticizmusuk egyebkent is csak a dogmakra iranyul. Gyakorlatilag epp ugy viselkednek, mint altalaban a hivok.
A Hissek manicheusok: szerintuk a vilagmindenseget a Jo Istene teremtette, aki allando harcban all a Rossz Istenevel. De nem jol mondom. Eltorzitom az eszmejuket. Valojaban nem is a Jorol meg a Rosszrol van szo, ahogyan mi ertelmezzuk ezeket a fogalmakat, hanem a Fenyrol es a Sotetsegrol. A Feny Istene teremtette a Teret, az Idot es a Napokat. A masik Isten mindezeket igyekszik megsemmisiteni, hogy a vilagot visszavesse az eredeti indifferencialt semmibe. A Hissek es ami a leglenyegesebb: a tohbi hus-ver emberiseg a Feny Istenenek gyermekel. A masik Isten teremtette a Mislixeket.
En nem gondolkodom metafizikusan, es egyaltalan nem vagyok misztikus. Nem allitom, hogy pontosan megertettem gondolatmenetuket, ami bizonyara szubtilisabb az en megfogalmazasomnal. De megrogzott szkeptikus letemre gyakran megrendultem, amikor beleolvastam szent konyveikbe. Kulonos osszefuggesekre bukkantam bennuk a mi Bibliankkal es bizonyos hindu vallasi szovegekkel. A Hissek tortenelme elotti idokbol szarmazo jovendolesek is szerepelnek e konyvekben, egy olyan korbol, amikor meg nem tudhattak, hogy mi van a bolygojukon kivul.
(Clair egy konyvet vett elo a zsebebol, es atnyujtotta nekem. A vekony pergamen lapokon kekkel nyomtatott, paranyi jeleket lattam.)
— Ezek Sian-Thom
Lapozott nehany oldalt, es elkezdte:
— «Es a Feny gyermekei — mindegyik a sajat csillagan — harcolni fognak a rombolas vagya ellen, es e harc soran, evszazadokon keresztul veresegek es gyozelmek kovetik majd egymast. De azon a napon, amikor a Feny gyermekei — mindegyik a sajat csillagan — megtalaljak az Egyesules Utjat, kovetkezik a legsulyosabb probatetel, mert a Hideg es az Ejszaka gyermekei megkiserlik elorozni toluk a Fenyt.»
Clair folytatta:
— «Hissek! Hissek! Ti vagytok a kivalasztott faj, nektek kell vezetnetek a Feny gyermekeit az Orok Hideg gyermekei, a Mislixek ellen vivott harcukban. De egyetlen hadvezer sem gyozedelmeskedhet harcosai nelkul, es nem minden harcos forgatja egyforma tudassal ugyanazon fegyvert, es egyetlen hadvezer sem tudja megmondani, melyik fegyverrel fog diadalmaskodni. Hissek! Ne utasitsatok el a Feny tobbi gyermekeinek segitseget!»
Aztan:
— «Hissek! Ne utasitsatok el azokat, akik idegennek tunnek szemetekben. Talan ok is a Feny gyermekei, talan bennuk pirosan luktet a ver (e szavakat Clair nyomatekosabb hangon ejtette ki), es ezt a vert az Orok Hideg gyermekei nem tudjak megfagyasztani.»
Ha majd megtudod, hogy kesobb mi tortent velem, el fogod ismerni, hogy ez meg a legkevesbe megdobbento!
Es ime maga az Osi Igeret: «En, Sian-Thom, a Latnok, az Ido osvenyein at a Jovobe vetitem szellemem. Hissek, ne akarjatok tudni, hogy kozeli-e ez a jovo, vagy oly tavoli, mint Siancor sivatagjanak lathatara, amely egyre tavolodik, midon utas kozelit feleje. Es latom a Hissek kivalasztott fajtajat, amint fogadjak a Feny minden gyermekenek koveteit, es szovetseguk vegul diadalmaskodik az Ejszaka es az Orok Hideg gyermekei folott. En mondom nektek, Hissek, tietek lesz a vilagmindenseg, olyan tavolsagra, ameddig kepzeletetek eljuthat, meg a csillagokon is tul, de mindez nem csupan a tietek lesz. Valamennyi husbol es verbol valo lenye lesz a vilag, a Feny valamennyi gyermekee, akik elpusztulnak, anelkul hogy elpusztulnanak, akik mind egyesulve, halljatok, o, Hissek, mind egyesulve legyozik majd a Sotetseg es a Hideg lenyeit, es a Semmibe, a vilagon kivulre vetik vissza ellensegeiket, a Hideg es az Ejszaka gyermekeit, akiknek nincsenek vegtagjaik es nincsen husuk, akik nem ismerik sem a Jot, sem a Rosszat.»
Ennyit a lenyegrol. Akar hisznek benne, akar nevetnek rajta, egy egesz hatalmas civilizacio, talan a vilagmindenseg leghatalmasabb civilizacioja alapszik ezen az Osi Igereten.
Igy aztan, amint megnyilt az ahun utja, a Hissek elindultak kutatoutjaikra. A Mislixeket meg nem ismertek. Elso utazasaik egyike egy bolygora vezette oket, a Swin naprendszerhez tartozo Assentara, amennyiben tudni ohajtod a nevet. Ez a naprendszer a Hissek galaktikajanak a szelen helyezkedik el. A bolygon berendeztek egy obszervatoriumot, majd nekilattak a galaktikak megszamlalasanak. Es felfedeztek, hogy az egyik, mintegy tizenot millio fenyevnyi tavolsagban levo galaktikan a csillagok gyors utemben sorra kialszanak, amely teny ellentmondott minden fizikai torvenyeken alapulo szamitasnak. Az egyebkent kismeretu galaktika masfel evszazad alatt teljesen eltunt.
Most a Souiliktol hallottakat osszekeverem azzal, amit kesobb Azzlemtol es masoktol tudtam meg. Az ahun utjan egymas utan harom expedicio indult el e galaktika fele. Egyik sem tert vissza. Ezutan ujabb csillagok kezdtek kialudni, ez alkalommal egy joval kozelebbi, mintegy hetmillio fenyevnyire levo galaktikaban. A folyamat mindig a szinkep elvaltozasaval, a femes savok megsokszorozodasaval kezdodott, majd a csillag egyre sotetebb voros
