szinuve valt. Nehany honap multan mar csak az infravoros detektorok tudtak erzekelni letezeset. Vegul tobbe semmifele sugarzas nem erkezett onnan. Es a Hissek, akik hittek a
Termeszetesen, a csillagok kioltasanak folyamata mar joval korabban megkezdodott, amikor meg egyetlen Hiss sem letezett az Ella-Venen, mivel maguk a Hissek is legfeljebb csak ketmillio evnyire vezetik vissza eredetuket. Nem tudom, hogyan egyeztetik ossze a Mislixek nyilvanvalo letezesenek eloidejuseget a sajat metafizikajukkal.
A Hissek vegul felfedeztek a Mislixeket. Egy expedicio, az ahunon atkelve, elindult egy egeszen kozeli, nem egeszen egymillio fenyevnyi tavolsagra levo galaktikara. Az expedicio harom ksillbol allt, parancsnokuk egy Ossenthur nevu asztronomus volt. Ismet a Terbe jutva, egy kialvofelben levo nap kozeleben bukkantak fel — elfelejtettem megemliteni, hogy egy materialis testtol mindig megfelelo tavolsagban tudnak felmerulni. Ez a nap — a kisero bolygok ellenere — nem tulsagosan erdekelte oket, es mar keszultek tovabbmenni, amikor Ossenthur a csillag szinkepeben olyan sajatossagokat eszlelt, amelyek hasonlatossa tettek az oly kulonos modon kialudt galaktika spektrumahoz. Elhatarozta, hogy leszall az egyik bolygon. Egy haldoklo vilagban kotottek ki, ahol mar minden elet elpusztult. Emberiseg soha nem elt itt, csupan nehany felsobbrendu allatfaj, s ezeknek megfagyott tetemeit meg is talaltak. Harom honapot toltottek e bolygon, megfigyeleseik egyre szaporodtak, mikozben a voroslo egen egyre sotetebb lett a nap. Vegul, amikor a homerseklet elegge melyre zuhant, hogy a nitrogen cseppfolyosodni kezdjen, megjelentek a Mislixek. Mindez erkezesem elott haromszaz evvel tortent.
Honnan jottek a Mislixek? A Hissek nem tudjak, felbukkanasuk egy-egy bolygon meg ma is rejtely, de amig a hideg nem elegendo a nitrogen cseppfolyositasara, addig nem mutatkoznak.
A Mislixek ket ksillre csaptak le. A harmadik, Ossenthur gepe ekkor eppen tobb mint szaz kilometernyi magassagban lebegett. Az elso ksillnek csak annyi ideje maradt, hogy kozolje: csillogo, mozgo targyak veszik korul, aztan elhallgatott. A masodik ksillt akkor erte a tamadas, amikor megprobalt felemelkedni. Ez kepeket is tudott kozvetiteni: az eljegesedett talajon femesen csillogo, mozgekony, soklapu alakzatok nyuzsogtek, magassaguk csaknem elerte egy emberet. Ekkor hirtelen minden kozvetites megszakadt, mivel a ksill lezuhant es osszezuzodott a bolygo felszinen.
Ossenthur nyolc napon at figyelte a talajt. A nyolcadik napon, mivel semmifele mozgast nem tapasztalt odalenn, villamkent lecsapott, es az elso ksill mellett leszallva, a talajt koros-korul elarasztotta abiotikus sugarakkal. A ksill belsejeben semmifele valtozast nem eszlelt, de egyetlen Hiss sem maradt eletben. Ossenthur tarsai holttestet a sajat ksilljebe vitte, s az ures gepet, miutan motorjait osszetorte, Mislixeknek atengedve — e kulonos teremtmenyeknek a
A biologusok megvizsgaltak a tetemeket. A Hissek halalat fulladas okozta, legzo pigmentjuk elpusztult!
Igy tortent, hogy a Hissek teljes erovel hozzakezdtek mas emberisegek felkutatasahoz, hogy olyan lenyt talaljanak, «akinek voros veret nem lehet megfagyasztani». De az altaluk felfedezett bolygokon elo «emberek» mindegyikeben kek, zold vagy sarga ver keringett. Ekkor ertettem meg, hogy a Hissek az Exkluzios Torveny ellenere miert vittek magukkal, es mit varnak tolem, tolunk, foldi emberektol.
Idokozben, mint ahogy mar emlitettem, a bolygokon sokfele emberiseggel teremtettek kapcsolatot, s ezeknek kovetei allandoan a Ressanon laknak, ahol az Emberlakta Vilagok Ligajanak Nagy Tanacsa szekel.
A Mislix
A Mislixek tehat az Ellatol nem egeszen egymillio fenyevnyi tavolsagra tartozkodtak. Abban az idoszakban a Hissek meg nem fedeztek fel osszefuggest e femtestu lenyek es a csillagok kioltasa kozott, de ereztek, hogy a Mislix a metafizikai ellenseg, a Hideg es az Ejszaka gyermeke. Igyekeztek hat elpusztitani oket. Valamennyi alkalmazott modszer csodot mondott — egy kivetelevel. A Hiss-tudosok hiaba talaltak ra ismet oseik pusztito eszkozeire, a Mislixek latszolag serthetetleneknek bizonyultak. Semmifele abiotikus sugar, semmifele neutron—, proton—, elektron—, sot infranukleon-bombazas nem olte meg oket. Egyedul a hoseg hatott rajuk. Egy nap az egyik ksillt halalos Mislix-sugarzas erte. Az ilyen sugarzas ellen a Hissek gyakorlatilag csak ugy tudtak vedekezni, hogy hatotavolsagon kivul maradtak. A ksill lezuhant, es a talajra erve kigyulladt. Az ego ksill kozeleben levo egyik Mislix osszerandult, majd megszunt mozogni. A ksillek vesztesegek aran elegge alacsonyra le tudtak ereszkedni, hogy a mozdulatlan Mislixet a negativ gravitacios mezo segitsegevel felemeljek, es az Ellara szallitsak. Tanulmanyozasa nagy csalodast okozott, mivel csak egy vasbol, rezbol es nikkelbol otvozott femtomb hevert elottuk. Ha volt is valamilyen strukturaja, azt a hoseg megsemmisitette.
A meddo harc harom evszazadon keresztul folytatodott. A Hissek most mar meg tudtak olni a Mislixeket: elegendo volt mintegy tiz masodpercig ketszaz abszolut fokon feluli homersekletu sugarzast bocsatani rajuk. De a Mislixek vedekeztek. Abiotikus sugarzasuk hatoereje megnovekedett, es a birtokukban levo bolygok megkozelitese husz kilometeres tavolsagon belul veszelyesse valt. A Mislixek fel nem deritett modon eszrevettek, ha ksill kozeledett felejuk, s mielott az ledobhatta volna termikus bombait, minden eletet megsemmisitettek a gep belsejeben. Azt is megtanultak — vagy legalabbis a Hissek tudomasa szerint elso izben alkalmaztak —, hogyan kell felemelkedni a Terbe repulo szerkezetek nelkul. Igy a Mislixek — legalabb kilenc fobol allo csoportokban — allandoan az altaluk megszallt bolygok folott cirkaltak. Sugarzasuk ereje valojaban a csoportot alkoto egyedek szamanak kobevel novekszik, s ha legalabb kilencen vannak, ez az ero nagyon hosszu ideig hat. A Hissek ekkor uj taktikaval probalkoztak: kozvetlenul a bolygo felszine folott leptek ki az ahunbol, ledobtak bombaikat, majd ismet eltuntek az ahunban. Ez a taktika hatasos, de roppant veszelyes volt. Egy-egy apro szamitasi hiba folytan neha elofordult, hogy a ksill a bolygo
A Mislixek uralma egyre terjeszkedett ebben a szerencsetlen galaktikaban, amelynek csillagai sorra kialudtak. Es roppant kulonos volt, amikor a ksillek iranyitoi az Ellarol e galaktikanak azt a reszet lattak ragyogni, amelyrol tudtak, hogy mar reg kialudt, mivel csaknem egymillio ev kellett ahhoz, hogy a feny onnan eljusson hozzajuk.
Erkezesem elott talan husz esztendovel ertettek meg a Hissek, hogy a Mislixek nem elegednek meg a mar kioltott napok bolygoinak gyarmatositasaval, hanem ujabb napokat oltanak ki. Ezt a hipotezist Ossenthur allitotta fel haromszaz evvel ezelott, de az elmelet olyan fantasztikusnak tunt, hogy senki nem tartotta fontosnak megjegyezni. A megtamadott galaktikaban — a Hissek Masodik Univerzumaban, meglehetosen tavol a Mislix-birodalomtol — letezett egy emberlakta bolygo, amelynek nepe hasonlitott a Hissekhez, es kivalo kapcsolatokat tartott fenn veluk. Ezt a bolygot, a Sklin naprendszerhez tartozo Hassnit, eloretolt baziskent hasznaltak a haboru soran. Egy nap Mislixeket jeleztek a naprendszer egyik kulso bolygojanak eljegesedett feluleten. Ugyanakkor a Hassni tudosai a napjuk altal sugarzott energia igen eros csokkeneset eszleltek. Egy meresz felderites alkalmaval, amelyet harom ksill hajtott vegre, fedelzeten Hassnikbol allo szemelyzettel, a haboru tortenete soran elso izben jeleztek, hogy ezen a kulso bolygon a Mislixek hatalmas femoszlopokat epitettek. Amikor a Hassni bolygo valamivel kesobb a napja meg az Affr nevu kulso bolygo kozott tartozkodott, a laboratoriumokban es az eromuvekben nehany napig minden nuklearis reakcio lehetetlenne valt. A nap sugarzo energiaja szuntelenul csokkent, es el kellett fogadni a nyilvanvalo tenyt: a Mislixek tudjak, hogyan lehet gatolni a csillagok nuklearis reakcioit!
Nem maradt mas megoldas, mint a Hassni kiuritese. A lakossagot atkoltoztettek az Ella galaktikaja egyik csillaganak a bolygojara.
Vegul ket evvel erkezesem elott, a Hisseknek sikerult elevenen elfogni egy maganyos Mislixet. Ezt a Mislixet lattam, sot meg is erintettem!
Lassankent megszoktam az eletet az Ellan. Meg mindig Souilik hazaban laktam, de mar kaptam egy sajat reobot. Nagyon gyorsan megtanultam banni vele. Ezek a kis repulogepek oly tokeletesek, hogy csaknem lehetetlen veluk rosszul manoverezni. Vezetesuk teljesen automatikus, es a pilota szerepe csupan az irany, a gyorsasag es a magassag megvalasztasara korlatozodik. Termeszetesen az automatikus gepvezetest barmikor ki lehet kapcsolni. A Hissek tobbsege csak ritkan hasznalja. Ez a nep megtalalta a gep problemajanak megoldasat: hasznalni, nem felni tole, es nem valni a rabszolgajava. Ugyanaz a szemely, aki teljesen rendjen valonak tekinti, hogy felul egy ksillre, es — ahogy itt mondani szoktak — «a Ter moge», megy, mikozben, isten tudja, hany milliard kilometert
