felfedi a titkot, amely annyi gyotrelmes fejtorest okozott mar a vilagnak. De az alom sohasem valt valora; a sotet negyszog mogott rejtve maradt a vegso titok. De ott rejtozott az ero es a bolcsesseg is, az emberiseg irant erzett hatartalan es turelmes megertes — es ami a legerthetetlenebb volt, egyfajta derusen mulato szeretet az alanyi bolygon nyuzsgo kicsiny lenyek irant.
A rejtett hangforrasbol ekkor megszolalt a Stormgren szamara jol ismert, de a vilag tortenelmeben mindossze egyszer hallott nyugodt, sietseget nem ismero hang. Csak a melysegebol es a zengesebol lehetett kovetkeztetni Karellen testi mivoltara, es ez nem mindennapi meretre utalt. Karellen nagy volt — meglehet, sokkal nagyobb, mint az ember. Ambar nehany tudos az egyetlen beszede alapjan keszitett felvetel elemzese utan arra a meggyozodesre jutott, hogy a hang geptol szarmazott. Ezt az allitast Stormgren sohasem hitte el.
— Igen, Rikki, hallgattam a kis szovaltasotokat. Mi a velemenyed Wainwright urrol?
— Becsuletes ember, meg akkor is, ha sok parthive nem az. Mihez kezdjunk vele? A Liga onmagaban nem veszelyes, de nehany szelsoseges tagja nyiltan eroszakot hirdet. Nem is tudom, nem kellene-e ort allitanom a hazam ele. De remelem, nem lesz ra szukseg.
Karellen a maga olykor bosszanto modjan nem foglalkozott a temaval.
— Egy honap telt el azota, hogy ismertettuk a Vilagszovetsegre vonatkozo reszleteket. Az engem nem elfogadok het szazalekaban mutatkozott-e lenyeges novekedes, illetve emelkedett-e az a tizenket szazalek, amely „nem tudom” valaszt adott?
— Meg nem. De ennek nincs jelentosege; azt viszont aggasztonak talalom, hogy meg a tamogatoid koreben is terjed az a velemeny, hogy ideje volna mar felhagyni ezzel a titkolozassal.
Karellen sohajtasa technikailag tokeletes volt, de valahogy megsem volt meggyozo.
— Te is igy erzed, ugye?
A kerdes olyannyira szonoki volt, hogy Stormgren nem is ohajtott valaszolni ra.
— Nem tudom, valojaban meltanyolod-e, hogy ezek a korulmenyek mennyire megnehezitik a munkamat — folytatta komolyan.
— Az enyemet se konnyitik meg eppen — vagta ra majdhogynem szellemesen Karellen. — Jo volna, ha az emberek nem ugy gondolnanak ram, mint valami diktatorra, es nem felejtenek el, hogy en csak amolyan polgari alkalmazottkent probalok ervenyt szerezni egy olyan gyarmati politikanak, melynek kialakitasaba nem volt beleszolasom.
„Ez — gondolta Stormgren — igazan lebilincseloen volt megfogalmazva. Kerdes, hogy mennyi benne az igazsag.”
— Valamivel meg tudod magyarazni legalabb, hogy mire jo ez a rejtozkodes? Ingerel bennunket, hogy nem ertjuk, s ettol aztan szarnyra kapnak mindenfele szobeszedek.
Karellen erre mar elnevette magat; gazdag, mely tonusu hangja kisse tul pengo volt ahhoz, hogy emberi kacagasnal semmivel se legyen tobb.
— Most eppen mi vagyok? Tartja meg magat a robotelmelet? Szivesebben lennek egy halom elektroncso, mint holmi szazlabufeleseg… o, igen, lattam azt a karikaturat a tegnapi Chicago Timesban! Azon gondolkodom, hogy elkerem az eredetit.
Stormgren eppen csak elbiggyesztette a szajat. Az volt az erzese, hogy Karellen idonkent tul konnyen veszi a kotelessegeit.
— Ez komoly dolog — mondta rosszalloan.
— Kedves Rikkim — vagott vissza Karellen —, en csak akkor orizhetem meg az egykori mentalis hatalmambol mara megmaradt toredekeket, ha nem veszem komolyan az emberi fajt!
Stormgren onkentelenul is elmosolyodott.
— Ez; ugyebar, rajtam nem sokat segit? Nekem ujra le kell mennem oda, hogy meggyozzem embertarsaimat: bar nem mutatkozol elottuk, nincs a vilagon semmi rejtegetnivalod. Nem lesz konnyu dolgom. Az egyik legjellemzobb emberi vonas a kivancsisag. A vegtelensegig nem dacolhatsz vele.
— Mindazon problemak kozul, amelyekkel a Foldre erkezesunkkor szembe kellett neznunk, ez volt a legnehezebb — ismerte el Karellen. — Minden mas teren megbiztok a bolcsessegunkben, akkor hat e vonatkozasban is legyetek bizalommal irantunk.
— En bizom bennetek — jegyezte meg Stormgren —, de Wainwright es a hivei nem. Szabad-e hibaztatnod oket, amiert helytelen kovetkezteteseket vonnak le abbol, hogy te nem vagy hajlando megmutatkozni elottunk?
Egy percnyi csend tamadt, melyben Stormgren meghallotta azt a kis neszt — reccsenest? — , amely szarmazhatott abbol is, hogy a felugyelo kisse megmoccant.
— Ugye tudod, miert fel tolem Wainwright es a hozza hasonlok? — kerdezte Karellen, s most komoly volt a hangja, mintha orgonabugas toltene be a katedralis fohajojat. — A vilag minden vallasi felekezeteben talalhatok hozza hasonlo emberek. Ok tudjak, hogy mi az ertelmet es a tudast kepviseljuk, es lehetnek barmilyen erosek is a maguk hiteben, felnek, hogy mi felulkerekedunk az isteneiken. Nem szuksegszeruen elore megfontolt szandekkal, hanem annal bonyolultabb modon. A tudomany ugy is el tudja pusztitani a vallast, ha semmibe veszi, vagy ha sorra megcafolja a tanitasait. Tudomasom szerint mindmaig senki nem bizonyitotta be, hogy Zeusz vagy Thor nem letezik — megis milyen kevesen hisznek bennuk manapsag. A Wainwrightok is attol felnek, hogy mi tudjuk, mi az igazsag a hituk eredete korul. Azon toprengenek, hogy vajon miota figyelhetjuk mar az emberiseget. Vajon mar akkor is szemmel tartottuk, amikor sor kerult a hedzsrara, Mohamed Nagy Futasara, vagy amidon Mozes megajandekozta a zsidokat a torvenyekkel? Tudjuk-e, mennyi hamissag rejlik azokban a tortenetekben, melyekben ok hisznek?
— Es tudjatok? — suttogta Stormgren, felig mintha magatol kerdezne.
— Ez az a felelem, ami kinozza oket, Rikki, meg akkor is, ha nyiltan sohasem fogjak beismerni. Hidd el nekem, szamunkra sem orom, ha le kell rombolnunk az emberek hiteit, de a vilag minden vallasanak nem lehet igaza — ezt ok is tudjak. Az embernek elobb-utobb meg kell tudnia az igazsagot; de ma meg nem erett meg ra az ido. Ami pedig a rejtozkodesunket illeti — amirol helyesen allapitottad meg, hogy csak sulyosbitja a gondjainkat —, nos, ez a dolog nem tolunk fugg: En eppugy sajnalom, mint ti, hogy rejtozkodnunk kell, de van ra elegendo ok. Mindenesetre majd megprobalom nyilatkozatra birni a… a fonokeimet, olyanra, ami kielegithet teged is, es talan a Szabadsag Ligat is megengeszteli. Es most, ha megkerhetlek, terjunk vissza a napirendunkhoz, es inditsuk el a felvetelt.
— Nos? — kerdezte van Ryberg idegesen. — Szerencsevel jart?
— Nem tudom — valaszolta Stormgren elkinzottan, mikozben ledobta az asztalara a dossziekat, es belerogyott a szekbe. — Karellen most targyal az o fonokeivel, akarkik vagy akarmik legyenek is. Igerni nem igert semmit.
Hallgasson ide — szolalt meg hirtelen Pieter —, eszembe jutott valami. Miert hisszuk mi azt, hogy Karellen mogott van valaki? Mi van akkor, ha minden egyes fokormanyzo — ahogy mi elkereszteltuk oket — idelent van a Foldon, ezekben a hajokban? Talan nincs is hova menniuk, csak titkoljak elolunk.
— Eredeti teoria — vigyorgott Stormgren —, csak eppen ellentmond annak a keveske tenynek, amit ismerek vagy ismerni velek Karellen hattererol.
— Es mi volna az?
— Nos, Karellen gyakran utal ra, hogy o csak amolyan atmeneti poszton van itt, s ez a helyzet csak gatolja abban, hogy az igazi munkajaval foglalkozzon, ami, szerintem, a matematika valamilyen formaja lehet. Egyszer szoba hoztam elotte az Acton-fele mondast a hatalom zulleszto hatasarol es a korlatlan hatalom korlatlanul zulleszto hatasarol. Kivancsi voltam, erre vajon mit tud valaszolni. Elnevette magat azon a melyrol kongo hangjan, majd azt mondta: „Ez a veszely engem nem fenyeget. Eloszor is mert minel elobb befejezem az itteni munkamat, annal hamarabb visszamehetek oda, ahova tartozom, jo sok fenyevnyire innen. Masodszor, nekem semmifele ertelemben nincs korlatlan hatalmam. En csak amolyan… en csak felugyelo vagyok.” Termeszetesen felre is vezethetett engem, ezt en sohasem fogom megtudni.
— Ugye, o halhatatlan?
— Igen, a mi fogalmaink szerint, ambar mintha valami miatt felne a jovotol. El nem tudom kepzelni, mi lehet az. Ennel tobbet aztan igazan nem tudok rola.
— Nem volt valami meggyozo. En azt az elmeletet allitottam fol magamnak, hogy az o kis flottaja eltevedt az urben, es Karellen most uj otthont keres maguknak. Nem szeretne, ha megtudnank, milyen kevesen vannak. De az is lehet, hogy az osszes tobbi hajo automata vezerlesu, s egyikben sincs senki. Hogy ez az egesz csak amolyan hatasos diszlet.
