muvelt. Ilyen unnepsegen utoljara akkor vettem reszt, amikor egyutt rogbiztunk, es en hatved voltam a csapatban! A csete-pate mar csaknem negyed bousik ota folyt, valtakazo eredmennyel, de az «ellenfelnek» nem sikerult attorni a vedelmet. Ekkor a tamadok feje folott hihetetlen gyorsasaggal lefele ereszkedo reobot pillantottam meg. A gepbol kiugro Hisset azonnal felismertem nagyon magas termeterol: Assza volt. Kiabalva rohant felenk, de a larma miatt nem hallhattuk a szavait, s mivel tulsagosan tavol volt, nem probalkozhatott a gondolatavitellel sem. A verekedok koze vetettem magam, es jobbra-balra osztogatva az uteseket uvoltoztem: «Hallgassatok! Hallgassatok!» Amikor igy nehany masodpercre viszonylagos csendet teremtettem, tisztan hallottuk Assza hangjat:
— A Kalvenault kialszik! A Kalvenault kiatiszik!
Nincs esely a visszateresre
E szavak hallatan melyseges csend tamadt. Mindenki azonnal megertette a hir jelentoseget. Balthazar lakomaja ota soha ilyen «Mene, Tekel, Ufarszin» nem vetett meg veget ennyire varatlanul egy unnepsegnek.
Assza nemi magyarazattal szolgalt: a lakoma kozben kapta meg Azzlem uzenetet, hogy azonnal terjen vissza a Bolcsek Hazaba. Ott megmutattak neki az Arana hegyen levo kozponti obszervatoriumbol akkor erkezett spektrogramokat. Egy asztrofizikus szamara teljesen vilagos volt a helyzet: a Kalvenault az Elatkozott Galaktikak spektrumat mutatta. Mivel a Hazassagkoto terem Epuleteben nincs tavkozlo berendezes, Assza haladektalanul visszafordult a reobjan.
Souilik felallt, es lassu leptekkel kozeledett felenk.
— Ha jol ertettem — kezdte —, a Mislixek a Kalvenault bolygoin vannak.
Elhuzta a szajat.
— Ot fenyev. Csupan ot… — mormogta.
— Az Osi Feny vedelmezze Ialthart — hallatszott Essine hangja. Mindenki elhallgatott. Vendeglatoim sapadt arcat figyeltem.
— Csak nemreg kezdhettek el a munkajukat — mondtam —, hiszen Souilik harom evvel ezelott a Rissmanon jart, es semmit sem vett eszre.
— Valoban a Rissmanon voltam, de nem jartam az Erphenen, a Sionon meg a Hatodik es a Hetedik bolygon. A Mislixek nyilvan a Hatodikon es a Hetediken vannak. A tobbi bolygo tul meleg nekik, legalabbis pillanatnyilag…
Ismet csend lett, majd Assza szolalt meg:
— Barhogy is van, ez a hely nem alkalmas a tovabbi teendok megbeszelesere. A Tserien jojjon velem. Akiknek vissza kell terniuk az allomashelyukre, meg az est beallta elott terjenek vissza. Az Ialthart egyelore nem fenyegeti kozvetlen veszely. Valamennyi bolygonkon vannak telepuleseink, meg a leghidegebben is. Es a Mislixek a Kalvenaultrol nem tudnak hatast gyakorolni a mi csillagunkra. Souilik es Essine, ez a nap maradjon a ti napotok. Holnap delben azonban jelentkezzetek.
Sinzukkal egyutt indultunk el. Assza a reobban az eddigieknel tobbet is elarult: nemcsak a Kalvenaultot fenyegeti halalos veszely, az El-Toea es az Asselor spektrumaiban is nyugtalanito jelek mutatkoznak. Az Ella, a Mars es a Ressan adminisztrativ kormanyaival, valamint az Emberlakta Vilagok Ligajanak Tanacsaval egyetertesben a Bolcsek mar holnap el fogjak rendelni a riadokeszultseget. A helyzet nyilvanvalo: a Mislixek megszalltak az Elso Univerzumot.
A Bolcsek Haza folott elrepulve, az Essanthem felszigetnel egy ksill-rajjal talalkoztunk: zart sorokban mintegy szaz gep emelkedett felfele. Kulonos latvanyt nyujtottak ezek a rendkivul sebesen mozgo, csillogo lencsek. Korvonalaik csakhamar beleolvadtak az eg kekjebe.
— Az elso felderito repules a Kalvenault fele — jegyezte meg Assza. — Vajon hanyan ternek vissza? Nem tudjuk, melyik bolygon rendezkedtek be a Mislixek. Az is lehet, hogy valahol a bolygok kozotti Terben talalhatok. Akik elsonek fedezik fel oket, azoknak ugyszolvan semmi eselyuk nincs a visszateresre.
Eltunodott, majd folytatta:
— Souilik haragudni fog. Ezt a rajt neki kellett volna vezetnie.
— Es mi lesz az en szerepem? — kerdeztem. — Te a masodik rajjal fogsz elindulni egy Hissekbol es Sinzukbol allo vegyes szemelyzetu ksillben.
Az urhajo mellett szalltunk le, es eszrevettem, hogy a bejarati nyilashoz vezeto lepcsot, tovabba a kulso zaszlokat eltuntettek. A hatalmas legi jarmu felkeszult a haborura.
Egyenesen a tanacsterembe mentunk. Plenaris ulest tartottak: az elso sorban ultek a Tizenkilencek, a tobbiek mogottuk helyezkedtek el. A Sinzuk kepviseloivel egyutt az en helyemet is a masodik sorban jeloltek ki. A Hissek keveset beszeltek: nem rajtuk mulott, hogy haboru legyen-e, vagy beke. Egyetlen lehetoseguk maradt: a Mislixeket mindenaron el kell uzni az Elso Univerzumbol, s utana a hadszinteret at kell helyezni az Elatkozott Galaktikakra.
Egyelore gondolni sem lehetett a Sinzu-urhajo bevetesere. A Kalvenault tul messze volt ahhoz, hogy a Teren keresztul megkozelithessek, masreszt tul kozel ahhoz, hogy igenybe vehessek a Sinzuk sajatsagos szerkezetu ahunjat. Ezert a Sinzuk egy resze majd a ksillekben kap helyet, a tobbiek pedig visszaternek erositesert az Arborra.
Az urhajo hajnalban indult el az Arbor fele, de Ulna es Akeion, valamint otven Sinzu az Ellan maradt. Delben megerkezett Souilik es Essine, es egyutt mentunk az Aniasz szigetre, ahol a masodik ksillraj gyulekezett. Mivel a sziget az Ella tulso oldalan van, kilenc ora hosszat tartott az utazas.
A masodik raj 172 kulonbozo tipusu ksillbol allt, kezdve az olyan konnyu gepektol, amilyennel en jottem az Ellara, a tobb mint szazotven meter atmeroju, pompasan felszerelt, nehez ksillekig, amelyeken hatvan Hiss latta el a szolgalatot. Meglehetosen sokaig kellett gyalogolnunk a gepek kozott, amig Souilik vegul megallt egy kozepnagysagu ksill elott.
— Ez a mienk. A «tengernagyi hajo» — jegyezte meg felig trefasan, felig buszkelkedve.
A kulonos hajon kulonos volt a szemelyzet: Souilik rajparancsnok, Snezin fedelzetmester, tiz Hiss, tovabba a «partra szallo osztag» negy tagja: Ulna, Akeion, Herang es en. Legnagyobb meglepetesunkre velunk jott a fiatal Hr'ben lany: Beichitinsiantorepanseroset, es egy Hr'ben legeny: Seferantosinanseroset. A Ressan laboratoriumaiban ok ketten dolgoztak ki egy nem termikus fegyver prototipusat, amelyet most fognak majd kiprobalni. A Hissek, a Sinzuk es en, a Tserien, tul hosszu nevuket kozos megegyezessel leroviditettuk, s a tovabbiakban csak Beichitnek es Sefernek neveztuk oket.
A kovetkezo napokon a Hissek iranyitasaval reszint a fegyverek, reszint a ksillek kezeleset igyekeztunk elsajatitani. Herang, Ulna es Akeion, akik mar hozzaszoktak az ahunon valo atkeleshez a Sinzu-modszer szerint, igen gyorsan megtanultak a ksill vezeteset, es a Sinzu-fegyverekkel is hasonlithatatlanul jobban bantak, mint en. A Hiss-fegyverekhez viszont en ertettem jobban. A Hr'benek altal feltalalt uj fegyvert ez alkalommal nem probaltuk ki, mert azt csak a Mislixek ellen lehetett eredmenyesen alkalmazni.
A hatodik nap reggelen valamennyiunket berendeltek a Bolcsek Hazaba. Hihetetlen gyorsan odaertunk a ksillekkel. A felderitok epp akkor tertek vissza: a szazket ksillbol mindossze huszonnegy maradt. Amint Assza megjosolta, sulyos vesztesegeket szenvedtek. A Kalvenault mar csaknem teljesen kialudt, noha halvanyan voroslo fenye ot fenyev tavlatabol meg mindig ragyogva jutott el hozzank. Souilik utolag is megborzongott a gondolatra, hogy amikor utoljara a Rissmanon jart, a Mislixek mar ket ev ota tevekenykedtek a Hatodik es a Hetedik bolygon. Jelenleg e bolygok eljegesedett talajan hemzsegtek a Mislixek, s akarcsak a Sklin csillagon, ezeken is hatalmas oszlopokat epitettek. Szo sem lehetett arrol hogy meglepetesszeruen rajtuk utunk, mert a bolygok kozotti urben kilenc Mislixbol allo csoportok cirkaltak. A felderito ksillek ledobhattak bombaikat a Hatodik bolygon meredezo tornyokra, de a Hetedik bolygot nem tudtak megkozeliteni. A mi feladatunk lesz a Hetedik bolygo vedelmenek attorese. A Simzuknak es a Tseriennek el kell hagyniuk a ksillt, hogy megkisereljek a rejtelyes tornyok lerombolasat. S ha a feladatot vegrehajtottuk, visszaterhetunk — ha tudunk. Pancelozott jarmuvek allnak majd rendelkezesunkre, s ezek tobbe-kevesbe megvedenek bennunket a Mislixekkel valo osszeutkozes alkalmaval.
Hazudnek, ha azt allitanam, hogy a terv lelkesedessel toltott el. Ha arra gondoltam, hogy egy ismeretlen vilagban farkasszemet kell neznem az elkepzelhetetlennel, meghozza olyan lenyek tarsasagaban, akiket alig ismerek, szinte megdermedtem a felelemtol. De aligha visszakozhattam. A Hissek vendege voltam: befogadtak, testveruknek tekintettek, es igen sok titkukba beavattak. Vegso soron a Mislix-sugarzas nem artott a
