ulepedett a kutatokra. A tudomanyos tanacsban vagy a hosszu es esemenytelen figyeloszolgalatban indulatos szocsatak folytak a feltetelezett foldonkivuliek szandekairol. Fogalmunk sincs rola, mennyire kulonbozhetnek tolunk. Hiszen meg az altalunk megvalasztott washingtoni kepviseloink szandekait sem lathatjuk elore. Ugyan mit akarhatnak egy fenyevek szazaira vagy ezreire levo, fizikailag teljesen mas vilagban elo, tolunk alapvetoen kulonbozo lenyek? Egyesek szerint a jelek nem is a radiospektrumban, hanem az infravorosben vagy a lathatoban, esetleg a gammasugarakkal erkeznek. De az is lehet, hogy a foldonkivuliek lelkesen uzengetnek nekunk, csakhogy olyan technologiaval, amelyet mi ezer ev mulva sem fogunk meg feltalalni.
Mas intezetek csillagaszai rendkivuli felfedezeseket tettek csillagokrol es galaxisokrol, sok olyan forrast talaltak, ahonnan — ilyen vagy olyan mechanizmus reven — eros radiosugarzas ered. Masok tanulmanyokat publikaltak, konferenciakon vettek reszt, osztonozte oket a tudat, hogy a haladast segitik elo, ertelme van a munkajuknak. Az Argus csillagaszaitol nem jelentek meg tudomanyos kozlemenyek, es rendszerint kifelejtettek oket azok nevsorabol, akiktol dolgozatot kertek, belepokent az Amerikai Csillagaszati Egyesulet eves konferenciajara vagy a Nemzetkozi Csillagaszati Szovetseg haromevenkent tartott szimpozionjara es plenaris uleseire. Ezert a Nemzeti Tudomanyos Alapitvannyal egyetertesben az Argus vezetosege ugy dontott, hogy a rendelkezesukre allo megfigyelesi ido 25 %-at a foldovkivuliek keresesetol fuggetlen kutatasokra forditja.
Fel is fedeztek fontos dolgokat — peldaul, hogy a galaktikakon kivuli objektumok, ugy latszik, paradox modon a fenynel gyorsabban mozognak; vagy a Neptun oriasholdjanak, a Tritonnak felszini homersekletevel kapcsolatosan; vagy a kozeli galaxisokon tuli sotetrol, amelyben nem lathatok csillagok. Javult a hangulat. Az Argus munkatarsai vegre ugy ereztek, ok is hozzajarulnak az elvonalbeli csillagaszati felfedezesekhez. Igaz, az egbolt teljes atfesulesere szant ido egyre hosszabbodott. Am most mar vedohalo feszult szakmai karrierjuk alatt. Lehet, hogy ertelmes idegen lenyektol szarmazo jelekre nem talalnak, de a termeszet kincseshazanak mas titkaira rabukkanhatnak.
A foldon kivuli intelligencia kutatasa — amit mindenutt roviden SETI-kent emlegettek, kiveve azokat az optimistakat, akik foldon kivuli intelligenciakkal valo kapcsolatrol (angolul: communication with extraterrestrial intelligence), CETI-rol beszeltek — lenyegeben megfigyelest jelentett, azt az egyhangu, szakadatlan rutinmunkat, amely a letesitmeny nagy reszenek fo feladata volt. Am az idejuk egynegyedeben a tudosok mas kutatasokra hasznalhattak a vilag legnagyobb teljesitmenyu radioteleszkop-halozatat, csak elobb tul kellett esniuk az unalmas alapfeladaton. Mas letesitmenyek csillagaszai is kaptak egy keves teleszkopidot. A munkatarsak hangulata erezhetoen javult, de sokan kozuluk igazat adtak Drumlinnak; vagyakozva bamultak a technikai csoda szamba meno 131 Argus-radioteleszkopot, es arrol abrandoztak, milyen jo is lenne a sajat, ketsegkivul sokkal inkabb sikerrel kecsegteto kutatasaikhoz hasznalni. Ellie hol bekulekeny hangot utott meg Dave-vel, hol kemenyen vitaba szallt vele, de egyik modszerrel sem ment sokra. Drumlint nehez volt elviselni.
Eloadasanak egy reszet is annak szentelte, hogy bizonyitsa: foldonkivuliek pedig nem leteznek. Ha mi alig nehany ezredev alatt kepesek voltunk a mai technikankat letrehozni, mi mindent kellene egy valoban fejlett fajnak tudnia, mondta. Csillagokat mozdithatnanak ki a helyukrol, galaxisokat alakithatnanak at! Marpedig az egesz csillagaszatban sehol egy jelenseg, amely termeszetes folyamatokkal ne lenne magyarazhato, amelynek alapjan foldon kivuli intelligenciara kellene kovetkeztetni. Ugyan miert nem fogott az Argus meg egyetlenegy radiojelet sem? Felteteleztek, hogy mindossze egy radioforras letezik az egesz egen? Tudjak egyaltalan, hany milliard csillagot vizsgaltak mar meg? A kiserlet nem volt ertektelen, de most mar eleg belole. Az eg hatralevo reszet felesleges vegigkutatniuk. Megvan mar a felelet. Sem az ur legtavolabbi reszein, sem a Fold kozeleben nyoma sincs semmifele foldovkivulieknek. Mivelhogy nem leteznek.
Amikor a kerdesek kovetkeztek, az Argus egyik munkatarsa az allatkert-hipotezis felol erdeklodott. Volt ugyanis egy olyan feltetelezes, amely szerint persze, hogy vannak foldovkivuliek, de feleslegesnek tartjak tudtunkra adni a letezesuket. Nem akarjak, hogy az emberek megtudjak, mas ertelmes lenyek is vannak a kozmoszban. Olyan ez, mint amikor egy a foemlosok viselkedestanaval foglalkozo kutato oserdei csimpanzok egy csoportjat tanulmanyozza, de nem akar beleavatkozni abba, amit csinalnak. Drumlin kerdessel valaszolt. Feltetelezheto-e, kerdezte, hogy a galaxis millionyi civilizacioja kozott — hiszen az Argusnal ilyen szamokkal dobaloznak — egy sem log ki a sorbol? Letezik az, hogy a galaxis osszes civilizacioja betartja a be nem avatkozas etikajat? Hogy egyetlenegy se olalkodik a Fold korul?
— Csakhogy az effele olalkodok es a valoban szamitasba jovok valoszinuleg korantsem azonos technikai szinttel rendelkeznek — vetette ellene Ellie. — Ha az utobbiak egy hatalmas lepessel elobbre vannak — ha foldi viszonyok kozott peldaul van radarjuk meg helikoptereik —, akkor a lopakodoknak annyi!
Az Argus munkatarsai koreben nagy sikere volt a valaszanak, de Drumlin szarazon csak ennyit mondott: — Maga tevtanokat terjeszt, Ellie, tevtanokat.
Ha ki akarta szelloztetni a fejet, hosszu, maganyos utakra indult az egyetlen luxussal, amit megengedett maganak: egy gondosan karbantartott, 1957-es Thunderbirddel. A kocsinak lehajthato teteje volt, es a hatso ulesnek kis kerek kabinablakai. Ejjelente gyakran szaguldozott a nyitott kocsival a pusztasagban, sotet haja lobogott a szelben. Evek hosszu sora telt el, ugy latszott, nincs mar egyetlen nyomorusagos helyseg, egyetlen szirt, egyetlen fennsik, egyetlen autopalyaor Uj-Mexiko delnyugati tajain, amit es akit ne ismerne.
Szeretett egy-egy megfigyelessel toltott ejszaka utan kifordulni az Argus orszemelyzetenek epulete mellol, es a legnagyobb sebessegbe kapcsolva eszaknak robogni. A Santa Fe kornyeki Sangre de Cristo hegyseg folott derengett a hajnal. (Ugyan miert kell a szent helyeket a vallas legtiszteltebb alakjanak vererol, testerol, sziverol vagy hasnyalmirigyerol elnevezgetni, jutott Ellie eszebe. Es a tobbi fontos, de kevesebbet emlegetett szerv, peldaul az agy vajon miert nem szerepel?)
Most delkeletnek, a Sacramento-hegyseg fele indult. Igaza lenne Dave-nek? Lehet, hogy a SETI es az Argus par, eredmenyeket felmutatni nem tudo, akarnok csillagasz rogeszmeje csupan? Hogy barmeddig tartson, a projekt folytatodik, ha hosszu evekig nem jon semmifele jel, akkor is, mert folyton ujabb magyarazatokat fognak kiagyalni az idegen civilizaciorol, es uj meg uj, koltseges muszereket szerkesztenek a kutatashoz? Mi lehetne a kudarc meggyozo bizonyiteka? Neki mi kellene ahhoz, hogy feladja, es valami biztonsagosabb, tobb sikerrel kecsegteto kutatomunkaba kezdjen? A japan Nobeyama Obszervatorium epp most adta hirul, hogy adenozinra — egy komplex szerves molekulara, a DNS egyik alkotoreszere — bukkantak, egy suru molekularis felhoben csucsult. Az elettel kapcsolatos molekulak utan kutatni az urben hasznos munka lenne, meg ha ezert fel is adna a foldon kivuli intelligencia kereseset.
Robogott a magasan kanyargo hegyi uton, nezte a deli horizontot, felvillant elotte a Centaurus csillagkep, amelybe a regi gorogok felig ember, felig lo kimera-lenyt lattak bele, aki Zeuszt bolcsessegre oktatta. Am Ellie semmifele kentaurt nem fedezett fel benne. O egyszeruen gyonyorkodott a legragyogobb csillagban, az Alfa Centauriban. A legkozelebbi csillag volt, alig negy es egynegyed fenyevnyire. Az Alfa Centauri tulajdonkeppen harmas rendszer, ket napja szorosan egymas korul, egy harmadik pedig tavolabb korulottuk kering. A Foldrol egyetlen ragyogo fenypontnak latszottak. Kulonosen tiszta ejszakakon, mint most is, Ellie ugy latta, itt lebeg valahol Mexiko folott. Maskor, tobbnapos homokviharok utan, amikor a levegoben milliardnyi homokszemcse lebegett, Ellie beult a kocsiba, felment a hegyekbe, magasra, ahol tisztabb volt a levego, aztan valahol kiszallt az autobol es meroen bamulta a legkozelebbi csillagrendszert. Feltehetoen ott is vannak bolygok, bar felfedezni oket nagyon nehez. Lehet, hogy van kozottuk, amely nagyon szorosan a harom Nap valamelyike korul kering. Meg erdekesebb lehetne, ha a bolygo, az egi mechanika szempontjabol bizonyos elkepzelheto stabilitassal a ket belso napot befogo nyolcas palyan keringene. Vajon milyen lehet olyan vilagban elni, ahol harom nap van az egen? Alighanem meg annal is melegebb lehet, mint itt, Uj-Mexikoban.
Ellie kis oromteli borzongassal allapitotta meg, hogy a ketsavos hegyi autopalya menten megint ott voltak a nyuszik. Mar tobbszor latta oket korabban is, kulonosen, ha autos csavargasai soran egeszen Nyugat-Texasig eljutott. Az utkanyarok menten negylabon kozlekedtek, de ha egy pillanatra a Thunderbird vadonatuj kvarclampainak fenynyalabjaba kerultek, a ket hatso labukra emelkedve merevedtek meg, mellso labaik benan csungtek. Merfoldeken at adtak igy tisztelgo diszorseget az ejszakaban szaguldo autonak, Ellie-nek legalabbis ugy tunt. Ezernyi szimatolo rozsaszin orrocska, ketezernyi fenylo szempar figyelte bameszan a mellettuk elsuhano erthetetlen jelenseget.
Mint valami vallasos latomas, gondolta Ellie. A nyuszik szemre fiatal allatok voltak. Talan meg sosem lattak autolampat. Ha belegondol, meglepo latvany lehet a 130 kilometeres sebesseggel szaguldo, ket vakito fenysugar. Nyulak ezrei szegelyeztek az utat, Ellie megsem latott soha egyetlenegyet sem az ut kozepen, vagy olyat, amely remulten menekulne a kocsi utjabol, de elutott tapsifulest sem. Vajon miert sorakoznak fel az ut mellett egyaltalan? Talan az aszfaltut homerseklete jatszhat benne valamilyen szerepet, gondolta. Vagy csak egyszeruen az ut kozeleben majszoltak valamit a bozotban, es a kozeledo fenyek felkeltettek a kivancsisagukat. De mi lehet a
