valo.
FEHER ZAJOK
Edes a hallott dallam, am amit nem fulunk hall, edesebb.
John Keats Oda egy gorog vazahoz (1820)
A legkegyetlenebb hazugsagokat gyakran a csend kozvetiti.
Az impulzusok evek ota utaztak a csillagok kozotti melyseges bakacsinban. Neha kavargo gaz— es porfelhokon haladtak at, melyek elnyeltek, szetszortak egy keveset az energiajukbol, de nem teritettek el oket iranyuktol. Elottuk, az egyenletesen vilagito szamtalan pontocska kozott egy halovanysarga egyre fenylobbe valt, ahogyan kozeledtek hozza. Emberi szem most is csupan paranyi pontnak latta volna, holott fenye minden mas egitestet elhomalyositott mar a fekete egbolton. Az impulzusok utjaba egy csomo orias holabda kerult.
Harmincas eveinek vegen jaro, nyulank asszony lepett az Argus irodaepuletebe. Egymastol tavol ulo, nagy szemei lagyitottak szogletes, csontos arcat. Hosszu, sotet hajat a tarkojan teknochej csat fogta ossze. Oltozeke inkabb praktikus, semmint divatos, khakiszinu szoknya, kotott T-pulover. Vegigment az elso emelet egyik folyosojan, es belepett egy ajton, melyen ez allt: E. Arroway, igazgato. Ranyomta az ujjat az ujjlenyomat-zarra, es ha valaki figyeli, eszrevehette volna a jobb kezen a gyurut, amelybe furcsa, tejes-voros kovet foglaltak, nem igazan szakszeruen. Felkattintotta az iroasztali lampat, turkalni kezdett az egyik fiokban, vegul elohuzott egy fulhallgatot.
Egy legyintessel eloltotta a lampat, a felhomalyban gond nelkul kitalalt a szobabol.
Az ellenorzoteremben gyorsan megbizonyosodott arrol, hogy minden rendben van. Az ablakbol ralatott nehanyra a 131 radioteleszkopbol, ugy huzodtak tizkilometereken at Uj-Mexiko bozotos pusztain, mint egbe nyulo, kulonos femviragok.
Kora delutan volt, elozo ejjel Ellie nagyon keson kerult agyba. A radiocsillagaszatot nappali vilagossagban is lehet muvelni, mert a levego a lathato fenyt tori ugyan, de a Napbol erkezo radiohullamokat nem. Ha radioteleszkopon at nezzuk, a Naphoz nagyon kozeli pontokon kivul az eg szurokfekete. De a radiohullamokat “latni”.
A Fold legkoren tul, az egbolt tulso oldalan a vilagegyetem nyuzsog a radiohullamoktol. Ha tanulmanyozzuk oket, rengeteget megtudhatunk bolygokrol, csillagokrol, galaktikakrol, a csillagok kozott sodrodo szervesmolekula- felhokrol, az univerzum keletkezeserol, fejlodeserol, sorsarol. De ezek a sugarzasok mind termeszetes eredetuek — forrasaik fizikai folyamatok, elektronok spiraloznak galaktikus magneses mezokben, csillagkozi molekulak utkoznek, vagy az osrobbanas, a Big Bang kesoi visszhangjai, amelyek a voroseltolodas kovetkezteben a vilagegyetem keletkezesekor volt gammasugarakbol korunkra az urben mindenutt megtalalhato, kezes, huvos radiohullamokka juhaszodtak.
Az alig nehany evtized alatt, miota az ember felfedezte a radiocsillagaszatot, soha meg nem erkezett valodi jelzes a vegtelen urbol, semmi mesterseges, semmi muvi, semmi, ami valamely idegen tudattol eredt volna. Vaklarmak persze voltak. A kvazarokrol, de kulonosen a pulzarokrol erkezo sugarzasok szabalyos idobeni valtakozasat eleinte ketkedo remenykedessel jelzesfelenek veltek, esetleg csillagkozi urjarmuvek radionavigacios vezetosugaranak. De mindig kiderult, hogy masrol van szo — es az a mas sem volt kevesbe kulonleges, mint ha az ejszakai egbolt lenyei adtak volna jelt magukrol. A kvazarok peldaul — ugy tunt — felelmetes energiaforrasok, talan kapcsolatban allnak a galaktikak kozeppontjaban levo massziv fekete lyukakkal; sokukrol az eszleles azt mutatta, hogy ott meg csak fele annyi ido telt el az univerzum letrejottetol. A pulzarok meg sebesen forgo, varosnyi nagysagu atommagok. Aztan volt egy csomo rejtelyes jelzes, amelyekrol kiderult, hogy bizonyos ertelmu intelligencia hozta ugyan letre oket, am cseppet sem foldon kivuli. Az egboltot titkos katonai radarrendszerek es radioforgalmazasok mesterseges bolygoi pettyeztek, amibe a nehany polgari radiocsillagasznak semmi beleszolasa nem volt. Akadtak a mesterseges bolygok kozott valosagos torvenyen kivuliek is, amelyek fittyet hanytak a nemzetkozi tavkozlesi egyezmenyeknek. Nem vontak ertuk felelossegre, nem buntettek meg senkit. Egyetlen orszag sem vallalta oket. Hanem valoban foldonkivuliektol szarmazo jelzes soha nem fordult elo.
Pedig manapsag mar ugy latszott, az elet nagyon egyszeruen keletkezhet, meg annyi bolygorendszer van, olyan sok vilag, es a biologiai fejlodesre evmiriadok alltak rendelkezesre. Nehez hat elhinni, hogy galaktikank nem hemzseg az elettol, az ertelmes lenyektol.
Az Argus-projekt a foldon kivuli intelligencia radiokutatasanak szentelt legnagyobb letesitmeny volt. A radiohullamok fenysebesseggel terjednek, aminel gyorsabban, ugy tudni, semmi sem haladhat. Gerjeszteni is, felfedezni is konnyu oket. Meg az olyan technikailag elmaradott civilizacio is, mint a foldi, ha egyszer nekifog felfedezni a fizikai vilagot, gyorsan belejuk botlik. A mi kezdetleges eszkozeinkkel is — hiszen alig nehany evtizede fedeztuk fel a radioteleszkopot — mar csaknem lehetseges lenne egy a galaktikank kozeppontjaban elo, a mienkhez hasonlo civilizacioval felvenni a kapcsolatot. De az egnek meg olyan rengeteg pontjat kellene megvizsgalni, annyi mas frekvencia van, amelyen egy idegen intelligencia adasokat sugarozhat, hogy ehhez nagyon szisztematikus es turelmes megfigyelesi program kell. Az Argus immaron tobb mint negy eve teljes erobedobassal mukodott. Hibas kijelzesek, fantomjelek, vaklarmak elofordultak. De valodi uzenet soha eddig.
— Jo napot, Dr. Arroway!
A mernok kedves mosollyal udvozolte, es Ellie baratsagos biccentessel viszonozta. Az Argus 131 teleszkopjat komputerek vezereltek. A rendszer lassu utemben tapogatta le az eget, ontevekenyen ellenorizte, nincs-e valahol mechanikai vagy elektronikai hiba, hasonlitotta ossze a kulonbozo teleszkopoktol befuto adatokat. Ellie ranezett az egesz falat betolto elektronikus berendezesre, a milliardcsatornas analizatorra es a spektrometer kijelzo kepernyojere.
A teleszkopsor evek ota pasztazta az eget, a csillagaszoknak es a muszakiaknak ekozben valojaban nemigen akadt tennivalojuk. Ha a teleszkoprendszer barmi erdekeset eszlelt, automatikusan riasztott, akar az ejszaka kozepen is kiugrasztotta az agyukbol a projekt tudosait. Ilyenkor Arroway lazasan nekilatott megallapitani, muszerhibarol vagy valamilyen amerikai vagy szovjet urbigyorol van-e szo. A muszaki gardaval kulonbozo modszereket agyaltak ki, egyre fokoztak a muszerek erzekenyseget. Van-e az eszlelt sugarzasban valamifele rendszer? Nehany radioteleszkopot Ellie mas megfigyeloallomasok altal ujonnan felfedezett csillagaszati objektumok vizsgalatara allitott ra. Segitseget nyujtott a SETI-tol fuggetlen projektek munkatarsainak, latogatoknak is. Idonkent Washingtonba repult, hogy ebren tartsa a kutatasokat finanszirozo Nemzeti Tudomanyos Alapitvany erdeklodeset. Ismeretterjeszto eloadasokat tartott — Soccorroban, a Rotary Klubban vagy Uj-Mexiko egyetemen Albuquerque-ben — az Argus-projektrol, es szivelyes fogadtatasban reszesitette a ritkan, gyakran elozetes bejelentes nelkul ide, Uj-Mexiko legelhagyottabb videkere vetodo, vallalkozo kedvu ujsagirokat.
Vigyaznia kellett, nehogy eluralkodjon rajta az unalom. Munkatarsai kellemes emberek voltak, de — ha el is tekintett attol, hogy helytelen lenne szorosabb szemelyes kapcsolatba kerulnie egy beosztottjaval — kisertest sem erzett ilyesmire. Akadt ugyan egypar rovid, forro, de lenyegeben alkalomszeru kapcsolata az Argus-projekttol fuggetlen, helybeli ferfiakkal, de a maganeleten is valamifele tespedt, kedvetlen kozony kezdett elhatalmasodni
Leult az egyik oszlop tovebe, es feltette a fulhallgatot. Tudta, hogy teljesen hiabavalo onamitas, amit csinal. Majd epp o, ezen az egy vagy ket csatornajan hall meg valamit, amikor a milliardcsatornas komputerrendszer semmit sem eszlel. De a dolog legalabb halvany illuziojat keltette annak, hogy valami hasznosat tesz. Felig lehunyt szemmel hatradolt, arcan almodozo kifejezes jelent meg. Igazan bajos latvany, batorkodtak a muszakiak magukban megallapitani.
A fejhallgatoban a szokasos legkori zorejeket hallotta, szakadatlan, visszhangos, ossze-vissza recsegest. Egyszer, amikor az egboltnak azt a reszet vizsgalta, amelyben a Kassziopeia AC + 79 3888 csillaga talalhato, idegesitoen erosodo-halkulo futyulest velt hallani, de a hang epphogy csak a hataran jart annak, hogy meggyozhesse magat, valoban hallja. Az AC + 79 3888 volt az a csillag, amely fele a most a Neptun-palya kozeleben levo Voyager I haladt. Az urszonda arany hanglemezt vitt magaval, udvozletet a Foldrol, kepeket, dalokat. Vajon ok elkuldhetnek-e a zenejuket fenysebesseggel, ha mi a mienket csak tizezerszer lassabban
