figyelek arra, amit te mondasz. Pedig hat a lanyom vagy, en meg az anyad.
— Szia, mama.
— Jo, de ha tenyleg van valami, rogton hivjal fel!
— Oke, anyam, megigerem.
Anyja beszedkenyszere, maganyossaga kellemetlen erzeseket keltett Ellie-ben, legszivesebben mindig gyorsan befejezte volna a beszelgetest, es megszokott volna. Ugyanakkor melysegesen szegyellte magat ezert.
Berontott az iranyitoterembe, odasietett a kozponti vezerlopulthoz.
— Jo estet, Willie. Mutassa az adatokat! Jo. Hol az amplitudogorbe? Aha. Az interferometrikus helyzet megvan? Oke. Akkor nezzuk, van-e kozeli csillag a latoterunkben. Ejha, hiszen ez a Vega! Elegge kozeli szomszed.
Beszed kozben az ujjai sebesen zongoraztak az egyik szamitogep billentyuzeten.
— Nezzuk csak. Alig huszonket fenyevnyire van. Megfigyeltuk mar, de semmit sem talaltunk. Az elso areciboi kutatasok soran en magam is foglalkoztam vele. Mennyi az abszolut intenzitas? Szent Habakuk, sok szaz Jansky! Hiszen ezt akar a kisradiomon is foghatnank!
— Na jo. Szoval akkor van egy jeladonk, nagyon kozel a Vegahoz. A frekvencia korulbelul 9,2 gigahertz, nem igazan monokromatikus; a savszelesseg nehanyszaz hertz. A jel linearisan polarizalt, es az adas ket kulonbozo amplitudora szoritkozo, halado impulzusokbol all.
Beutott parancsaira a kepernyon megjelent az osszes radioteleszkop diszpozicioja.
— 116 teleszkop eszlelte egymastol fuggetlenul. Vilagos, hogy uzemzavarrol szo sem lehet. Na jo, akkor most egy csomo ido-alapvonalra van szuksegunk. Egyutt mozog a jel a csillagokkal? Vagy lehetne valamifele ELINT muhold, esetleg repulogep?
— Sziderikus mozgas allapithato meg, Arroway doktor.
— Oke, ez meglehetosen meggyozo. Akkor nem a Foldrol ered, es nem is a Molnyija palyajan halado muholdrol, de ezt persze meg ellenoriznunk kell. Willie, hivja fel a NORAD-ot, kerdezze meg oket, van-e ilyesfele muhold. Ha ezt kizarhatjuk, ket lehetoseg marad: megint egyszer a bolondjat jaratjak velunk, vagy valakinek vegre valoban sikerult eljuttatnia hozzank az uzenetet. Steve, alljon at kezi vezerlesre, ellenorizzen nehany radioteleszkopot, fuggetlenul egymastol — a jel erossege biztosan elegendo —, amibol ki fog derulni, hulyeskedesrol van-e szo; tudja, azok a viccesek szorakoznak esetleg, akik igy akarjak megertetni velunk, hogy tevuton jarunk.
A kozponti vezerlopult kore eddigre mar jo nehany tudos es muszaki gyult, az Argus-komputer szemelyi hivoi riasztottak oket. Ketkedo mosollyal az arcukon figyeltek, mi tortenik. Egyikuk sem tetelezte fel igazan, hogy egy masik vilagbol erkezett volna uzenet, epp most, de affele ma-nincs-iskola hangulat fogta el oket, vegre valami valtozatossag tori meg a szokott, farasztoan egyhangu rutinmunkat — de a lelkuk legmelyen bujkalt valami halvany remeny is.
— Ha barkinek van valami otlete, mi lehetne meg ez a jel, ki vele! — szolitotta fel oket Ellie, amikor eszrevette az odagyulteket.
— Semmikeppen sem lehet a Vega, Arroway doktor. Az a rendszer meg alig nehany szazmillio eves. A bolygoi meg csak formalodnak. Ott meg nem volt ideje ertelmes eletnek kifejlodni. A mogotte levo csillagok valamelyikerol lehet szo. Vagy valamelyik galaktikarol arrafele.
— De ahhoz kepest az adas nagyon eros — vetette ellene a kvazarcsoport egyik tagja, aki visszajott, hogy lassa, mi folyik. — Pontos sajatmozgas-vizsgalatot kell vegeznunk, meg kell allapitanunk, egyutt mozog-e a radioforras a Vegaval.
— Igen, a sajatmozgast illetoen minden bizonnyal igaza van, Jack — mondta Ellie. — De van egy masik lehetoseg is. Hatha nem a Vega-rendszerben fejlodtek ki. Mi van, ha csak latogatoban jarnak ott?
— Nem igazan jo otlet. A rendszer tele van tormelekkel. Vagy mar pusztul, vagy eppen keletkezoben, a fejlodes korai stadiumaban levo naprendszer. Ha soka maradnak, a tormelek szetveri az urhajojukat.
— Ami annyit jelentene, hogy nemreg erkeztek. Vagy hogy kepesek szetporlasztani a kozelito meteoritokat. Vagy ha utkozopalyan szaguld valami felejuk, el tudjak teriteni. Vagy nem egyenlitoi, hanem a sarkok folott elhalado palyan keringenek, es ezzel csokkentik az utkozesveszelyt. Meg meg millio mas megoldasuk lehet. De teljesen igaza van, nem kell okvetlenul azt felteteleznunk, hogy a Vega rendszerbol erkeznek a jelek. Majd rajovunk. Mennyi ido kell a sajat mozgas-vizsgalathoz? Jut eszembe, Steve, maga ma ejjel nem ugyel, szoljon legalabb Consuelanak, hogy alighanem keson megy haza vacsorazni.
A szomszed pultnal Willie letette a telefont, es bizonytalan mosollyal az arcan atszolt: — Valami Braintree ornaggyal beszeltem, a NORAD-tol. Eskudozik, hogy semmi kozuk a jelhez, nem is volna mivel adniuk, kulonosen nem kilenc gigahertzcel. Persze, ahanyszor felhivjuk oket, mindig ez a szoveg. Mindenesetre azt mondja, hogy semmifele urszerkezetet nem eszleltek a Vega rektaszcenziojaban es deklinaciojaban.
— Es mi a helyzet a feketekkel?
Ez ido tajt mar sok kis radar-keresztmetszetu “fekete” muhold keringett a Fold korul. Nem jelentettek be a felbocsatasukat, es az volt a cel, hogy senki ne is fedezze fel oket addig a pillanatig, amikor szukseg lesz rajuk. Egy nuklearis haboru vastartalekaikent, ha az ismert katonai tavkozlesi muholdak megsemmisulnenek, a “feketeknek” kell a raketainditasi es mas katonai parancsokat kozvetiteniuk. Elofordult idonkent, hogy a nagyobb csillagaszati radarrendszerek felfedeztek egyet-egyet. Ilyenkor minden orszag tagadta, hogy az ove lenne, es izgatott talalgatasok kezdodtek arrol, hogy foldon kivuli urszerkezetet eszleltek Fold koruli palyan. Mostanaban, a masodik ezredfordulohoz kozeledve az ufokultusz ujra erore kapott.
— Az interferometriai meresek kizarjak, hogy Molnyija-tipusu, Fold koruli palyarol lenne szo, Arroway doktor.
— Egyre javul a helyzet. Akkor most nezzuk meg alaposabban azokat a halado impulzusokat. Mivel a kettes alapu, binaris aritmetika hasznalatat is fel kell teteleznunk, attette valaki tizes szamrendszerbe? Tudjuk, hogyan kovetik egymast a szamok? Persze, ezt most rogton, fejben is megtehetjuk… otvenkilenc, hatvanegy, hatvanhet… hetvenegy… Nem primszamok ezek?
A pult korul allok izgatottan felmorajlottak. Ellie arcan mely megrendulesrol arulkodo kifejezes futott at, de vonasai nyomban utana jozan ovatossagrol tanuskodtak. Latszott rajta, nem akarja, hogy elragadjak az erzelmei, fel, hogy hobortosnak, tudomanytalanul komolytalannak tartjak.
— Rendben van, lassuk, hamarjaban mit is osszegezhetunk. A leheto legegyszerubben probalom fogalmazni. Kerem, figyeljenek, nem felejtek-e ki valamit. Van egy rendkivul eros, nem igazan monokromatikus jelunk. A szomszedos hullamsavokon egyetlen frekvencian sem hallhato a szokasos zorejeken kivul mas. A jel linearisan polarizalt, mintha egy radioteleszkop sugarozna. A jel erossege kilenc gigahertz korul van, a galaktikus radiozorej-hatter minimuma kozeleben. Nagy hatotavolsagu adasokhoz ez a frekvencia a legkedvezobb. Megallapitottuk, hogy a sugarzas forrasa sziderikus mozgasban van, nem ugy mozog, mintha valamely helyi adobol eredne, hanem az adas forrasa a csillagok kozott van valahol. A NORAD azt kozolte, hogy nem tudnak felfedezni semmilyen mesterseges urobjektumot — sem sajatjukat, sem maset —, amelynek a helyzete megfelelhetne a sugarzas forrasaenak. Az interferometria amugy is kizarja, hogy Fold koruli palyan lehetne az adas forrasa.
— Steve nem az automata uzemmoddal, hanem kezi vezerlessel nezte meg az adatokat, es ugy latszik, hogy nem trefas kedvu okorkodok taplaltak be oket a komputerbe. Az egbolt epp megfigyelt reszen van a Vega, egy az Al szinkeptipusu torpecsillag. Sajatmozgas-vizsgalatot kezdunk, hogy megallapitsuk, valoban a Vegara iranyulo ralatasi vonalunk mogott van-e a sugarzas forrasa, es — menynyi ido is kell hozza? — ha csak magunkra leszunk utalva, nehany het mulva, ha viszont hosszu alapvonalu interferometriaval csinalhatjuk, mar par oran belul megkapjuk a valaszt.
— Vegul, ugy latszik, hogy amit fogunk, primszamok hosszu sora, vagyis olyan szamoke, amelyek csupan onmagukkal vagy eggyel oszthatok. Egyetlen csillagaszati folyamat sem kepes primszamok sugarzasat gerjeszteni. Ezert kimondhatom — a megfelelo ovatossaggal, persze —, de mindannak alapjan, amilyen informaciok eddig rendelkezesunkre allnak, igenis kimondhatom, hogy ez alighanem az igazi.
— De ha abbol indulunk ki, hogy az uzenet valamely Vega-kornyeki bolygon kifejlodott fickoktol ered, megis van egy problema. Ugyanis nagyon gyorsan kellett volna kifejlodniuk. A csillag egesz eddigi elettartama mindossze vagy negyszazmillio ev. Nem valoszinu, hogy ez lenne a legkozelebbi civilizacio. Ezert a sajatmozgas-vizsgalat eredmenye rettenetesen fontos. De en meg nem zarnam ki teljesen az okorkodes lehetoseget sem, alaposan ellenorizni kell azt is.
— Nezze csak — szolalt meg a kvazarfigyelo csillagaszok egyike a hatterben. Fejevel a nyugati latohatar fele
