talalkozott meg allamelnokkel, es a huszadik szazad vegenek allapotait tekintve, ez az elnok nem is olyan rossz. Ellie-nek nem volt ideje fodraszra, kozmetikusrol nem is beszelve. Na de hat nem is azert megy a Feher Hazba, hogy ot nezzek.
Vajon mit szol mindehhez a mostohaapja? Most is az a velemenye meg, hogy a tudomany nem Ellie-nek valo? Es az edesanyja, aki most mar vegkepp egy szanatorium toloszekere van karhoztatva? Egy hete, miota a felfedezes tortent, egyetlenegyszer tudott idot szakitani ra, hogy telefonaljon neki, akkor is csak roviden beszeltek. Megfogadta, hogy holnap okvetlenul felhivja.
Ahogyan mar szazszor is, most is kibamult a repulogep ablakan, es megprobalta elkepzelni, milyen hatast tenne a Fold egy foldon kivuli szemlelore, ha az o tizenket vagy tizennegy kilometeres repulesi magassagukbol nezne, es persze, ha olyasmi szeme lenne, mint a mienk. A vegtelennek tuno kozepnyugati tajat utak, telepulesek epuletcsoportjai vagy szantofoldek osztottak negyzetekre, teglalapokra, korokre, errefele delnyugaton viszont csupan itt-ott utaltak a hegyek kozott huzodo vagy a pusztasagot atszelo nyilegyenes utak ertelmes eletre. Vajon a fejlettebb civilizaciok telepulesei tokeletesen geometrikusak, lakoik teljesen atalakitottak oket? Vagy az volna egy valoban fejlett civilizacio bizonyiteka, hogy semmilyen jel nem arulkodik rola? Meg tudnak-e egyetlen ropke pillantasra pontosan allapitani, hol tartunk mi az ertelmes lenyek fejlodesenek egy lehetseges hatalmas, kozmikus folyamataban?
Es mi egyebet mondhatnanak meg rolunk? Abbol, hogy itt milyen kek az eg, hozzavetolegesen megallapithatnak a Loschmidt-szamot, azt, hogy hany molekula van a tenger felszinenek egy negyzetcentimeteren. Korulbelul haromszor tiz a tizenkilencediken. A felhok magassagat konnyeden kiszamolhatnak abbol, hogy milyen hosszu arnyekot vetnek a talajra. Ha tudnak, hogy a felho kondenzalodott viz, nagyjabol ki tudnak szamitani a legkor homersekleti gradienset, hiszen az altala most latott legmagasabb felhok csucsan a homerseklet minusz negyven Celsius-fok korul lehet. A domborzati erozio, a talajfelszin osszetetele, a kanyargo folyomedrek, a tavak es az egykori vulkanok megkovesedett, lekopott lavafolyamai a taj kialakulasanak osidokbeli, hatalmas megrazkodtatasokkal jaro esemenyeirol tanuskodnak. Elso latasra is vilagos, hogy itt egy nagyon regi bolygorol es egy vadonatuj civilizaciorol van szo.
Galaktikank legtobb bolygoja valoszinuleg tiszteletre melto kort ert meg ugyan, de meg most sem tart a technika kialakulasanal, feltehetoen elet sincs rajta. Csak keves akadhat kozottuk, amelyen a mienknel regebbi elet lenne. Az olyan vilag pedig, amelyen eppen kezdodoben van egy technikai civilizacio, nagyon ritka lehet. Talan ez az egyetlen olyan tulajdonsag, amellyel kizarolag a Fold rendelkezik.
Mikozben felszolgaltak az ebedet, alattuk egyre zoldebb lett a videk, ahogy kozeledtek a Mississippi- volgyhoz. Ebben a mai legi kozlekedesben az ember mar szinte nem is erzi, hogy halad — gondolta Ellie. Peterre nezett, Valerian meg mindig melyen aludt, kicsit mergesen utasitotta vissza, hogy az eves miatt felkeltsek. Tul rajta, az ulesek kozti folyoso masik oldalan apro, talan harom honapos emberke feszkelte be magat kenyelmesen edesapja karjaba. Vajon milyennek lathatja egy kisgyerek a repuloutazast? Az ember elmegy egy bizonyos helyre, belep egy ulesekkel teli terembe, letelepszik. A helyiseg negy ora hosszat duborog es remeg. Aztan az ember felall es kisetal. Es lass csodat: egeszen masvalahol van! Nem igazan vilagos, hogy is kerult ide, de az alapelv ertheto, nem kell hozza ismerni a Navier-Stokes-egyenleteket.
Mire leszallasi engedelyre varva Washington folott koroztek, keso delutan lett. Jol latszott egy hatalmas tomeg a Washington— es a Lincoln-emlekmu kozott. Ellie egy oraja olvasta a Times fax-kiadasaban, hogy feketeboru amerikaiak nagy tuntetesre keszulnek, tiltakozasul a hatranyos gazdasagi es oktatasi megkulonboztetesek ellen, Ha figyelembe vesszuk, mennyire igazuk van, gondolta Ellie, elegge sokaig tartott a turelmuk. Kivancsi volt, mi lesz az elnok velemenye a tuntetesrol meg a Vega-jelekrol, hiszen holnap mindkettorol kozlemenyt kell kiadnia.
— Mit ert azon, Ken, hogy “kijutnak”?
— Azt, elnokasszony, hogy a mi televiziojeleink elhagyjak a bolygonkat, es kiaradnak az urbe.
— Pontosan meddig jutnak?
— Elnezeset kerem, elnokasszony, de ez a dolog nem igy mukodik.
— Hat akkor hogyan?
— A jelek gombhullamokban aradnak szet a Foldrol, kicsit ugy, ahogy a viz gyuruzik, ha kavicsot dobunk bele. Fenysebesseggel, azaz masodpercenkent 186 000 merfolddel — terjednek, tulajdonkeppen a vegtelensegig. Minel jobbak egy civilizacio vevoberendezesei, annal tavolabb kepesek meg fogni a jeleinket. Mar mi is kepesek lennenk felfedezni a legkozelebbi csillag valamely bolygojarol eredo eros televizios adast.
Az elnok egy pillanatig egyenes tartassal, neman bamult ki a franciaablakon a Rozsakertbe. Aztan der Heer fele fordult. — Azt mondja… mindent foghatnak?
— Igen, mindent.
— Azt akarja mondani, hogy mindent, amivel a teve tomi a fejunket? Az autobaleseteket? A birkozast? A pornocsatornakat? Az esti hiradot?
— Mindent, elnokasszony. — Der Heer egyutterzoen ingatta fejet.
— Biztos, hogy jol ertem magat, der Heer? Ez azt jelenti, hogy minden sajtokonferenciam, az ertekezleteim, a beiktatasi beszedem, mind kiment az urbe?
— Az nem lenne baj, elnokasszony. A baj az, hogy az is mind, amit az elodje tett vagy mondott. Meg Dick Nixon. Meg a szovjet vezetok. Meg egy csomo vadaskodas, amit a vetelytarsa szort onre. Szoval ez nemcsak aldas, hanem atok is egyben.
— Josagos Isten. Na jo, folytassa. — Az elnok elfordult a franciaablaktol, most Tom Paine marvany mellszobrat nezegette nagy figyelemmel. A szobrot nemreg hoztak vissza a Smithsonian Intezet alagsorabol, ahova a korabbi elnok szamuzte.
— Tehat a kovetkezorol van szo: a Vegarol erkezett nehany perces adast eredetileg 1936-ban, a berlini olimpia megnyitasakor sugaroztak. Bar csak Nemetorszagban lehetett venni, es nagyon csekely erovel sugaroztak, megis ez volt az elso televizioadas a Foldon. A harmincas evekben mar megszokott radioadasoktol elteroen, ezek a tevejelek athatoltak az ionoszferankon es kiszivarogtak az urbe. Probaljuk pontosan megallapitani, mi minden ment adasba akkoriban, de ez valoszinuleg meg nemi idot vesz igenybe. Lehet, hogy Hitlernek ez az udvozlobeszede volt az egyetlen toredek, amit a Vegan elkaptak.
Igy hat az o szemszogukbol nezve Hitler az ertelmes elet elso jele a Foldon. Nem, nincs szandekomban ironizalni, ez teny. Mivel azt nem ertik, mit is jelent az adas, ezert egyszeruen felvettek es visszasugarozzak nekunk. Valahogy ugy, mintha azt mondanak: — Hello, hallunk benneteket. Baratsagos gesztusnak tunik.
— Azt akarja mondani, hogy a masodik vilaghaboru utanig tobb televizioadas nem is volt?
— Szo sincs rola. Volt egy helyi kozvetites Angliaban, VI. Gyorgy koronazasakor, meg meg egy par ilyesmi. De a nagyobb tavolsagu, rendszeres adasok a negyvenes evek vegen kezdodtek. Az adasok mind fenysebesseggel hagyjak el Foldet. Kepzelje csak el, hogy itt van a Fold — der Heer egy pontra mutatott a levegoben —, es egy kis gomb alaku hullam 1936-ban elkezd terjedni rola fenysebesseggel. Egyre tagul, mind jobban tavolodik a Foldtol. Elobb vagy utobb eleri a legkozelebbi civilizaciot. Meglepoen kozel vannak, alig huszonhat fenyevnyire, a Vega csillag egyik bolygojan. Az ottaniak fogjak es felveszik, es visszajatsszak nekunk. Csakhogy ahhoz, hogy a berlini olimpia kepei visszajussanak hozzank, ujabb huszonhat ev kell. Ami annyit jelent, hogy a Vega-lakoknak nem kellettek evtizedek ahhoz, hogy toprengjenek a dolgon. Rank voltak ok mar hangolodva, minden keszen allt naluk arra az esetre, ha a mi elso televizioadasunk megerkezik. Felfedeztek, felvettek, es egy kis ido elteltevel visszasugaroztak nekunk. De ha nem lettek volna mar itt nalunk korabban amolyan felderiteskeppen, nehany szaz eve —, ugyan honnan tudhattak volna, hogy a legjobb uton vagyunk a televiziozas felfedezesehez? Ezert aztan Arroway doktornak az a velemenye, hogy ez a civilizacio allandoan figyeli a kornyezo bolygorendszereket, mikor jut el valamelyik szomszed a magasabb szintu technikaig.
— Van itt egy egesz csomo dolog, amit meg kell fontolnunk, Ken. Biztos benne, hogy azok a — Vega-lakok, igy mondta? — tenyleg nem ertik, mirol szolt ez a teveadas?
— Elnokasszony, nagyon okosak, semmi ketseg. Ez az 1936-os adas nagyon gyenge volt. Fantasztikusan eros erzekeloiknek kell lenniuk, hogy fogni tudtak. De nem tudom elkepzelni, honnan tudhattak volna, mit is latnak. Feltehetoen nagyon kulonboznek tolunk. Mas a tortenelmuk, masok a szokasaik. Egyszeruen lehetetlen, hogy tudjak, mi a horogkereszt vagy ki volt Adolf Hitler.
— Adolf Hitler! Ken, ez orjito! Negyvenmillio ember pusztul el, hogy ezt a nagyzasi hobortban szenvedo orultet meg lehessen allitani, es akkor o legyen a hose az elso hiradasunknak, ami eljut vegre egy masik civilizaciohoz! Hogy o kepviseljen bennunket! Szamunkra pedig oket. Ezaltal annak az eszelosnek a legvadabb vagyalma teljesul.
