Elhallgatott. Aztan nyugodtabban folytatta: — Tudja, nem hittem volna, hogy Hitler kepes szabalyszeruen vegrehajtani a naci udvozlest. Sosem csinalta rendesen, egyenesen, mindig valahogy kajlan.
Meg azt az impozans tisztelgest, sarkosan behajlitott konyokkel. Ha valaki mas olyan lezserul Heil Hitler-ezett volna, ahogyan Hitler tette, azon nyomban kivagja a keleti frontra.
— Dehat a filmen mas volt a helyzet, nem? Csak a tomeg koszonteset viszonozta, nem “Heil Hitler”-t koszont.
— Dehogynem — vagta ra az elnok, azzal kituszkolta der Heert a Rozsaterembol, es vitte magaval, vegig a folyoson. Hirtelen megallt es ranezett tudomanyos tanacsadojara.
— Es mi lett volna, ha 1936-ban a naciknak nincs televiziojuk? Akkor mi tortenik?
— Gondolom, akkor a VI. Gyorgy koronazasarol vagy az 1939-es New York-i Vilagkiallitasrol szolo kozvetitest kapjak, ha az adasok eleg erosek, hogy fogni lehessen oket a Vegan. Vagy a negyvenes evek vegenek, az otvenes evek elejenek valamelyik programjat. Tudja, a Howdy Doodyt, Milton Berle-t, a sereg es McCarthy meghallgatasait — az ertelmes elet fenyes bizonyitekait a Foldon…
— Hogy ezek az istenverte programok legyenek a koveteink az urben… a Fold Kuldottsege… — Hogy a frazisnak nyomatekot adjon, az elnok egy pillanatra elnemult. — Az ember a kovetei reven a leheto legjobb benyomast akarja magarol kelteni, mi meg negyven even at csupa szemetet kuldtunk. Szeretnem latni a hirkozles nagyjait, hogyan emesztik ezt meg? Es hogy az az orult, ez a Hitler legyen az elso, amit a foldonkivuliek a Foldrol latnak? Mit fognak ezek gondolni rolunk?
Amikor der Heer es az elnok beleptek a kormany tanacstermebe, a kis csoportokban acsorgok elhallgattak, nehanyan pedig, akik ultek, bizonytalanul fel akartak emelkedni. Az elnok egy legyintessel jelezte, hogy mellozni kivanja a formasagokat, es hanyagul udvozolte a kulugyminisztert meg az egyik honvedelmi miniszterhelyettest. Lassan vegignezett az osszegyulteken. Egyesek varakozasteljesen viszonoztak a tekintetet. Masok kisse vesztjoslo kifejezest veltek felfedezni az arcan, ok kerulni igyekeztek a pillantasat.
— Ken, nem kellene itt lennie annak a maga csillagaszanak? Annak az Arrowsmith-nek? Vagy Arrowroot?
— Arroway, elnokasszony. Az ejjel megerkezett, Valerian doktorral egyutt. Talan dugoba kerultek, azert nincsenek meg itt.
— Arroway doktor telefonalt a szallodabol, elnokasszony — jelentkezett egy skatulyabol kihuzott fiatalember. — Azt mondta, eppen most kap telefaxon uj adatokat, magaval akarja hozni. Nelkule kell elkezdenunk.
Michael Kitz elorehajolt a szeken, hitetlenkedve kerdezte: — Biztonsagi intezkedesek nelkul, egy szallodai szoba nyilvanos telefonjan tovabbitanak adatokat errol a temarol?
Der Heer hangja olyan halk volt, hogy Kitznek meg elobbre kellett hajolnia, hogy megertse: — Azt hiszem, uzleti kodolas biztosan van a telefonvonalan, Mike. De ne feledje, erre az ugyre nincsenek meg biztonsagi eloirasok. Ha majd lesznek, Arroway doktor minden bizonnyal tartani fogja magat hozzajuk.
— Na jo, akkor kezdjuk — mondta az elnok. — Ez tehat a Nemzetbiztonsagi Tanacsnak es annak az egysegnek az osszevont, tajekoztato celu ertekezlete, amelyet nevezzunk egyelore Rendhagyo Helyzeti Csoportnak. Nyomatekosan felhivom a figyelmuket, hogy ami itt ebben a teremben most elhangzik, abbol semmi — hangsulyozom: semmi — nem szivaroghat ki, a jelenlevokon kivul senki nem tudhat rola, kiveve a hadugyminisztert es a jelenleg a tengerentulon tartozkodo alelnokot. Tegnap der Heer doktor a legtobbjuket mar tajekoztatta a Vegarol erkezett, hihetetlen teveprogramrol. Der Heer doktor es masok — pillantasa vegigszaladt az asztal korul ulokon — velemenye szerint puszta veletlen, hogy az elso televizios adasunknak, amely eljutott a Vegara, eppen Adolf Hitler a sztarja. Hanem azert… kellemetlen. Megkertem a Hirszerzokozpont igazgatojat, keszitsenek jelentest arrol, lehet-e az ugynek barmilyen koze a nemzetbiztonsaghoz. Fennallhat-e barmilyen kozvetlen veszely, akarki sugarozta is a programot? Bajba kerulhetunk-e, ha ujabb uzenet erkezik, es azt mas orszagnak hamarabb sikerul megfejtenie? De eloszor hadd kerdezzem meg, Marvin: lehet ennek az egesznek barmi koze a repulo cseszealjakhoz?
A Hirszerzokozpont otvenes eveinek vegen jaro, femkeretes szemuveget viselo igazgatoja megprobalta roviden osszefoglalni a valaszat. Az azonositatlan repulo targyak — angol nevuk: Unidentified Flying Objects roviditesebol az ufok — allandoan visszatero gondot jelentettek a CIA-nek es a legieronek, kulonosen a hatvanas es a hetvenes evekben. Reszben azert, mert a veluk kapcsolatos hiresztelesek lehetoseget adhattak egy ellenseges hatalomnak zavarkeltesre vagy a hirkozlo csatornak tulterhelesere. Nem egy megbizhatobbnak tuno jelentesrol kiderult, hogy nagyteljesitmenyu szovjet vagy kubai repulogepek sertettek meg az Egyesult Allamok legteret, vagy szaguldottak el az Allamok tengerentuli bazisai folott. Az ilyesmit mindenki elkoveti, az ellenfel harckeszultsege kiprobalasanak bevett formaja, megtette az USA is szamtalanszor a szovjet legterben. Amikor egy kubai vadaszgepnek 200 merfoldnyire sikerult berepulnie a Mississippi-medencebe, mire felfedeztek, az eset nemkivanatos sajto-hirverest jelentett a NORAD-nak. A legieronel mar rutineljarassa valt koromszakadtaig tagadni, hogy az o repulogepuk jarhatott volna barmerre, ahol ufot eszleltek, es legtersertesekrol sem voltak hajlandok tudni, ami altal a nyilvanossag szamara meg inkabb sikerult az ugyet rejtelyesse tenni. Amikor ez a megallapitas elhangzott, ugy latszott, mintha a legiero vezerkari fonoke nemileg kenyelmetlenul erezne magat, de szolni nem szolt egy szot sem.
Az ufo-jelentesek legnagyobb reszeben, folytatta a Hirszerzokozpont igazgatoja, az eszlelo altal felremagyarazott, termeszetes targyakrol, esemenyekrol van szo. Szokatlan formaju vagy kiserleti repuloszerkezetrol, az alacsony felhozeten visszaverodo gepkocsireflektorrol, holegballonrol, madarakrol, szentjanosbogarakrol, de lehetnek rendhagyo legkori viszonyok kozott latott bolygok vagy csillagok is. Sok bejelentesrol derult ki, hogy vicc, vagy bomlott elmek latomasa volt. Amiota a negyvenes evek vegen megszuletett a “repulo cseszealj” kifejezes, a vilagon tobb mint egymillioszor jelentettek, hogy ufot lattak, de egyetlen jelentes eseteben sem volt elfogadhato bizonyitek arra, hogy a dolognak valoban koze lett volna foldovkivuliek latogatasahoz. De az otlet nagy visszhangot keltett, szamos csoport es kiadvany, de meg nehany tudos is akadt, akik nem hagytak elsorvadni az ufok es a mas vilagokon letezo elet feltetelezett kapcsolatanak gondolatat. Az utobbi idoben az ezredforduloval kapcsolatos eszmefuttatasokban is felbukkannak az emberiseg cseszealjon erkezo, foldon kivuli megmentoi. A legiero hivatalos vizsgalatet, amelyet egyik financialis megnyilvanulasaban Kek Konyv-projektkent emlitettek, a hatvanas evekben lezartak, mivel nem jutottak vele semmire, noha a legiero meg a CIA egyuttesen probalt fenntartani valami csekely erdeklodest iranta. A tudomanyos vilagnak szilard meggyozodese volt, hogy nem erdemes foglalkozni a dologgal. Olyannyira, hogy amikor Jimmy Carter atfogo ufo-tanulmany keszitesere kerte fol a NASA-t, toluk teljesen szokatlanul visszautasitottak az elnoki kerest.
— Valojaban — szolalt meg az asztalnal ulo tudosok egyike, akinek nem volt tapasztalata az ilyen ertekezletek protokollaris szabalyai teren —, az ufo-ugy alaposan megnehezitette a SETI-munkat.
— Na jo — sohajtott az elnok. — Van onok kozott, akinek az a velemenye, hogy az ufoknak meg a Vegarol erkezo jeleknek kozuk lehet egymashoz? — Der Heer a kormei szemrevetelezesebe melyedt. Senki sem jelentkezett.
— Mindegy, az ufosok akkor is egy csomo “megmondtuk mi ezt mar regen”-t fognak rank zuditani. Folytassa, Marvin!
— 1936-ban, elnokasszony, az olimpiai jatekok megnyitasarol nagyon gyenge adast sugaroztak a Berlin kornyeki maroknyi tevevevokeszulek-tulajdonos szamara. Az adas celja a propaganda, a nemet technika fejlettseget, felsobbrenduseget akarjak vele bizonyitani. Volt mar korabban is nehany kiserlet, de nagyon kicsi volt a teljesitmenyuk. Az igazsag az, hogy mi a nemeteknel elobb kezdtuk. Herbert Hoover kereskedelmi miniszter rovid ideig lathato volt kepernyon… 1927. aprilis 27-en. Mindenesetre a nemet adas fenysebesseggel elhagyja a Foldet, es huszonhat ev mulva megerkezik a Vegara. Ok — barkik legyenek is — ulnek rajta nehany evig, aztan sokszorosan felerositve visszakuldik nekunk. Imponalo, hogy a nagyon gyenge adast kepesek voltak fogni, es imponalo az is, hogy kepesek voltak ilyen nagy mertekben felerositve visszakuldeni. A dolognak minden bizonnyal vannak biztonsagi vonatkozasai. Az elektronikus hirszerzesunket peldaul nagyon erdekelni fogja, hogyan lehet ilyen gyenge jeleket felfedezni. Azok az emberek vagy akarmik ott a Vegan, ketsegkivul sokkal elobbre tartanak nalunk — lehet, hogy csupan nehany evtizeddel, de az is lehet, hogy sokkal tobbel.
Egyeb informaciot nem adtak magukrol — kiveve, hogy bizonyos frekvenciakon a kuldott jel nem mutatja a bolygojuknak a napjuk koruli keringese keltette Doppler-hatast. A jelek megfejtesenek ezt a lepeset megsporoltak nekunk… Hogy is mondjam…? Segiteni akarnak. A jelekben mostanaig nem volt semmi, ami akar katonai, akar mas hasonlo szempontbol erdekes volna. Mindossze annyit kozoltek velunk, hogy ertenek a radiocsillagaszathoz, szeretik a primszamokat, es vissza tudjak kuldeni nekunk az elso teveadasunkat. Mindezt nyugodtan megtudhatja
