Ellie meglepetesere a tomeg helyesloen felmorajlott. A szonok olyan elegedetlensegre tapintott ra, amelyet o csak halvanyan sejtett.
— A tudosok nem hisznek benne, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ok azt allitjak, a majmoktol szarmazunk. Kommunistak vannak koztuk, jol ismerjuk oket. Azt akarjatok, hogy az ilyen emberek dontsek el a vilag sorsat?
A tomeg dorgo “Nem!”-mel felelt.
— Azt akarjatok, hogy hitetlenek bandaja szoljon Istennel? “Nem!” — dorgott megint a valasz.
— Vagy netan az Ordog? Eladjak a jovonket holmi mas vilagbol erkezett szornyeknek. Fivereim, novereim, ez a hely a Gonosz tanyaja!
Ellie azt hitte, a szonok nem vette eszre, hogy ok is hallgatjak. De most felejuk fordult, es a drotkeritesen tul
a kocsioszlopra mutatott. — Ezek nem szolhatnak a mi nevunkben! Nem kepviselhetnek bennunket! Nincs joguk a mi nevunkben targyalni!
A tomegben mozgolodas tamadt. Valerian es a sofor megrettentek. Mivel a motorok jartak, nekilodultak, es egy perc mulva mar az Argusnak meg jo nehany merfoldnyire levo kozponti epulete fele szaguldottak a pusztaban. De Ellie meg tisztan ertette a szonoknak a tomeg zugasat es a gumik suviteset tulharsogo hangjat.
— Megallitjuk a Gonoszt, eskuszom!
VELETLEN MEGFEJTES
A teologusok kellemes helyzetben vannak. Megengedhetik maguknak, hogy ugy abrazoljak a Vallast, mint ami ragyogo, termeszetes tisztasagaban a Mennybol szallt ala. A tortenesz feladata kevesbe halas. Neki fel kell tarnia a tevedesek es bunok elkerulhetetlen szovevenyet, melyre a Vallas hosszu foldi tortenete soran egy gyenge es korcs faj koreben kenyszerult.
Ellie nem szerette a gombokat otletszeruen nyomogatni, szisztematikusan ment vegig sorban a teveprogramokon. Eljutott a TABS-ig. A Turner-American Broadcasting System a nagy kereskedelmi tevetarsasagok egyike volt, amelyek a most mar szeleskoruen elterjedt muholdas kozvetites es a 180 csatornas kabeltevek mukodesenek kezdeteig uralkodo szerepet jatszottak az Egyesult Allamokban. Palmer Joss ritka fellepeseinek egyiket sikerult kifognia. Akarcsak a legtobb amerikai, Ellie is azonnal felismerte Joss zengo organumat, szereny, de vonzo kulsejet, a szeme alatt most is ott voltak a mely arnyekok, amirol az embernek az volt a benyomasa, hogy Jossnak almatlan ejszakakat okoz a szuntelen aggodas embertarsaiert.
— Valojaban mit tett ertunk a tudomany? — tette fel Joss a szonoki kerdest. — Tenyleg boldogabbak lettunk tole? Nem a holografikus vevokre es a mag nelkuli grapefruitra gondolok. Ami az alapveto dolgokat illeti, most boldogabbak vagyunk? Vagy a tudomany csak kabit bennunket mindenfele jatekszerekkel, technikai szerkentyukkel, es kozben alaassa a hitunket?
No Iam, gondolta Ellie, itt egy ember, aki kevesbe bonyolult idokre vagyik, egy olyan ember, aki ossze szeretne bekiteni az osszebekithetetlent. Kiatkozta a pop-vallas szelsosegeit, es azt hiszi, ez feljogositja arra, hogy most a fejlodest es a relativitast tamadhassa. Miert ne vitassuk az elektronok letezeset is? Palmer Joss sosem latott meg egyetlenegyet sem, es a Bibliaban nem esik szo elektromagnesekrol. Bar meg sosem hallgatta meg egyetlen beszedet sem, Ellie biztos volt benne, hogy Joss elobb vagy utobb az Uzenetnel kot ki, es igy is tortent.
— A tudosok megtartjak maguknak, amire rajonnek, nekunk csak morzsakat juttatnak belole — epp csak annyit, hogy nyugton maradjunk. Szerintuk mi tul ostobak vagyunk ahhoz, hogy megertsuk, mit is csinalnak. Nem bizonyitanak, csak kinyilatkoztatnak, mintha amit mondanak, szentiras lenne, nem pedig spekulacio, elmeletek, hipotezisek — a jozan ember az ilyesmit talalgatasnak hivja. Nem erdekli oket, hogy az uj elmeletek inkabb hasznara valnak-e az embereknek, mint regi hituk, amelyet helyettesiteni probalnak veluk. Tul nagyra tartjak a sajat tudasukat, es tulsagosan lebecsulik a mienket. Ha magyarazatot kovetelunk, azt felelik, evekbe telne, mig megertenenk. Ertek en is valamicsket az ilyesmihez, vannak a vallasban is dolgok, amelyek megertese eveket kivan. Egesz eletunket raaldoz— hatjuk, akkor sem erthetjuk meg a mindenhato Isten termeszetet. Csakhogy a tudosok nem fordulnak a vallasi vezetokhoz, nem kerik az o sokeves tanulmanyaikon alapulo tanacsaikat, velemenyuket, imaikat. Futyulnek rank, csak akkor jutunk eszukbe, ha tevutra kell vinni, be kell csapni bennunket.
— Most meg azt allitjak, Uzenetet kaptak a Vega csillagtol. Csakhogy egy csillag nem tud uzenni. Valaki uzen. Ki? Isteni vagy ordogi szandek rejlik-e az Uzenet mogott? Ha megfejtik az Uzenetet, igy fog-e vegzodni: “Szivelyes udvozlettel, Isten”…, vagy “Maradtam, az Ordog”? Ha a tudosok eljutnak odaig, hogy kozlik velunk, mi all az Uzenetben, a teljes igazsagot fogjak kozolni? Vagy elhallgatnak dolgokat, merthogy ugysem ertenenk meg, vagy mert nem stimmel ossze azzal, amit ok elkepzeltek? Nem ezek az emberek tanitottak meg bennunket, hogyan pusztithatjuk el sajat magunkat?
— Bizony mondom nektek, barataim, a tudomany tul fontos dolog ahhoz, hogy a tudosokra hagyjuk. A megfejtesben reszt kellene venniuk a nagy vallasok kepviseloinek. Kell, hogy betekintesunk legyen a nyers adatokba. “Nyers”, igy mondjak a tudosok. Maskulonben… maskulonben hova jutunk? Majd bemeselnek nekunk valamit az Uzenetrol. Talan a valodi velemenyuket, talan nem. Nekunk meg el kell fogadnunk, barmit is mondanak. Vannak dolgok, amikhez a tudosok ertenek. Es — szavamra — vannak dolgok, amikrol fogalmuk sincs. Lehet, hogy valamilyen egi lenytol kaptak uzenetet, lehet, hogy nem. Biztosak lehetnek benne, hogy az Uzenet nem valamifele Aranyborju? Szerintem, ha latnanak egyet, akkor sem jonnenek ra, mit is latnak. Ezeknek koszonhetjuk a hidrogenbombat! Bocsasd meg nekem, Istenem, hogy keptelen vagyok halasabb lenni ezekhez a kedves lelkekhez.
— En lattam Istent, szemtol szemben. Imadom Ot, bizom Benne, szeretem Ot, teljes lelkembol, egesz valommal. Nem hiszem, hogy letezik melyebb hit az en hitemnel. A tudosok nem hihetnek erosebben a tudomanyban, mint ahogyan en Istenben.
— Ok barmelyik pillanatban keszek felrugni az “igazsagaikat”, amint feltunik egy ujabb eszme. Meg buszkek is ra. Hatartalannak tartjak a tudast. Azt hiszik, az idok vegezeteig tudatlansagra vagyunk itelve, hogy a termeszetben sehol sincs bizonyossag. Newton felrugta Arisztoteleszt. Einstein felrugta Newtont. Holnap valaki fel fogja rugni Einsteint. Alighogy megertettunk egy elmeletet, maris egy masik lep a helyebe. Nem is lenne olyan nagy baj, ha figyelmeztettek volna, hogy a regi eszmek vitathatok. Newton gravitacios torvenye, igy mondtak. Meg most is igy mondjak. De ha egyszer termeszeti torveny, hagy lehet teves? Hogy lehet felrugni? Egy termeszeti torvenyt csak Isten valtoztathat meg, nem a tudosok. A tudosok tevedesben vannak. Ha Albert Einsteinnek van igaza, akkor Isaac Newton kontar amator volt.
— Jusson eszetekbe, hogy a tudosok hanyszor tevednek. EI akarjak venni tolunk a hitunket, es semmifele lelki erteket nem kinalnak cserebe. Nem fogom elhagyni Istent csak azert, mert a tudosok irnak egy konyvet, es azt mondjak rola, hogy uzenet a Vegarol. Nem fogom a tudomanyt imadni. Nem szegem meg az elso parancsolatot. Nem borulok le az Aranyborju elott.
Der Heer azt javasolta Ellie-nek, hogy uljenek be valami csendes helyre vacsorazni. A Vaygay-jel es a szovjet kuldottseggel az Uzenet megfejteseben elert legutobbi eredmenyekrol tartando zaromegbeszelesre repult ide. Csakhogy Uj-Mexikonak ezen a deli-kozepso videken hemzsegtek a vilag mediainak emberei, es szazmerfoldes korzetben nem akadt vendeglo, amelyben feltunes es tanuk nelkul beszelgethettek volna. Igy aztan Ellie maga keszitette el a vacsorat, az Argus-telepi vendegszallashoz kozeli, szereny lakasaban. Sok megbeszelnivalojuk volt. Idonkent ugy latszott. hogy az egesz projekt jovoje egyetlen elnoki hajszalon fugg. De Ellie-nek halvanyan olyasmi derengett, hogy Ken erkezesekor nemcsak ezert fogta el kellemes kis borzongas, tobbrol van szo. A Joss-temaval hamar vegeztek, mikozben a piszkos edenyt beraktak a mosogatogepbe.
— A pasas vasmerev — mondta Ellie. — Rettenetesen szuk latokoru. Azt hiszi, az Uzenet a Biblia valami elfogadhatatlan magyarazata lesz, vagy mas olyasmi, ami megingathatja a hitet. Fogalma sincs rola, hogyan tartalmazza egy uj tudomanyos paradigma az elozot. Azt firtatja, mit tett erte a tudomany az utobbi idoben. Es
