meg azt tartjak rola, hogy o a jozan esz hangja.
— Az iteletnap-hivo Kilialistakhoz es a Fold-elsosegesekhez kepest Palmer Joss maga a mersekeltseg — felelte der Heer. — Talan nem ertettuk meg az emberekkel a tudomanyos modszereket ugy, ahogy kellett volna. Mostanaban sokat toprengek ezen. Es Ellie, tenyleg biztosak lehetunk benne, hogy az Uzenetet nem…
— Hogy Isten vagy az ordog kuldi-e? Ne vicceljen, Ken.
— Hat, es mi van akkor, ha a nalunk fejlettebb lenyek elkoteleztek magukat valaminek, amit mi jonak, illetve rossznak nevezhetunk, de amit egy Joss-fele ember szerint nem lehet megkulonboztetni Istentol vagy az ordogtol?
— Ken, akarkik is ezek ott a Vega-rendszerben, a nyakamat teszem ra, hogy nem ok teremtettek az univerzumot. Es nyomokban sem hasonlitanak az Oszovetseg Istenehez. Ne feledje, a Vega, a Nap es az osszes Nap-kozeli csillag egy abszolut erdektelen galaxis reszei. Mi keresnivaloja lenne itt az “En vagyok, aki vagyok”- nak?
— Kutyaszoritoban vagyunk, Ellie. Tudja, milyen befolyasos ember Joss. Ket elnok legszukebb kornyezetehez tartozott, es ott van a mostanieban is. Az elnok hajlik ra, hogy engedmenyeket tegyen neki, bar azt azert nem hiszem, hogy egy csomo mas pappal egyutt berakja a Megfejtest Elokeszito Bizottsagba, maga, Valerian meg Drumlin melle — Vaygay-rol meg a kollegairol nem is beszelve. Elegge nehez elkepzelni, amint az oroszok a bizottsagban egyutt dolgoznak fundamentalista egyhaziakkal. Emiatt az egesz meghiusulhat. Szoval, miert nem ulunk le targyalni Josszal? Az elnok szerint valoban remesen odavan a tudomanyert. Mi lenne, ha megprobalnank megnyerni?
— Hogy mi teritsuk meg Palmer Josst?
— Arrol szo sincs, hogy ravegyuk, hagyja el a vallasat — csak probaljuk vele megertetni, mi az Argus szandeka. Hogy ha nem tetszik nekunk az Uzenet tartalma, nem kell valaszolnunk ra, meg hogy biztonsagos tavolsag valaszt el bennunket a Vegatol.
— Ken, de hat ez az ember azt sem hiszi el, hogy a feny sebessege az elerheto legnagyobb sebesseg a kozmoszban. Csak elbeszelnenk egermas mellett. Kulonben is, ahanyszor csak megprobaltam a hagyomanyos egyhazak kedveben jarni, mindig kudarcot vallottam. Hajlamos vagyok felrobbanni a kovetkezetlenseguktol meg a kepmutatasuktol. Alig hiszem, hogy sok orome lenne benne, ha en Josszal talalkoznek. Meg az elnoknek sem.
— Ellie — mondta der Heer —, en tudom, kire fogadok. Nem hiszem, hogy egy ilyen talalkozas Josszal sokat ronthatna a helyzeten. Ellie ugy dontott, hogy visszamosolyog Kenre.
A nyomkoveto hajok kifutottak, meg az olyan helyekre is, mint Reykjavik es Dzsakarta, kerult egy-egy kisebb, de elfogadhato teljesitmenyu teleszkop, igy most mar minden hosszusagi savban fogtak a Vega-jeleket. Eldolt, hogy Parizsban nagy konferenciat tart a teljes Uzenet Vilagkonzorcium. Termeszetes volt, hogy azok az orszagok, amelyek a legtobb adatreszlettel rendelkeznek, elokesziteskent tudomanyos tanacskozast tartanak. Negy napon at folytak az ulesek, es a most kovetkezo utolso talalkozas legfobb celja az volt, hogy az olyanokat, mint der Heer, akik kozvetitokkent szerepeltek a tudosok es a politikusok kozott, gyorsabb tempora osztonozzek. A szovjet delegacioban, bar hivatalosan Lunacsarszkij vezette, volt nehany mas, vele egyenrangu tudos es muszaki is. Genrik Arhangelszkijt peldaul nemreg neveztek ki a szovjetek altal iranyitott nemzetkozi urkonzorcium, az Interkozmosz vezetojeve, Tyimofej Gotszridze pedig nehezipari miniszter es a Kozponti Bizottsag tagja volt.
Vaygay szokatlanul idegesen egyik cigarettarol a masikra gyujtott. Felfele forditott tenyerrel, huvelyk— es mutatoujja kozott tartotta, ahogy beszelt.
— Igaz, hogy a hosszusagi savokat megfeleloen lefedtuk, megis aggodom, hogy elmulaszthatunk valamit az adasbol. Eleg egy hiba a Nyegyelin marsall helium-cseppfolyositojaban vagy egy reykjaviki aramszunet, es maris veszelybe kerul az egesz. Tetelezzuk fel, hogy az Uzenet ket ev alatt fut le, akkor kezdik ujra. Ha valamit kihagyunk, ujabb ket evet kell varnunk a hianyzo lancszemre. Es ne feledjek, nem tudhatjuk, megismetlik-e egyaltalan az Uzenetet. Ha nem, a kimaradt reszt soha nem ismerjuk meg. Velemenyem szerint szamolnunk kell a legvaloszinutlenebb eshetosegekkel is.
— Mire gondol? — kerdezte der Heer. — Netan vesztartalek-generatorokra a konzorcium minden megfigyeloallomasara?
— Igen, meg sajat aramforrasu erositokre, spektrometerekre, autokorrelatorokra, hajlekonylemez- meghajtokra es igy tovabb, minden obszervatoriumnak. Es legi szallitoeszkozokre, hogy szukseg eseten el lehessen latni folyekony heliummal a tavol eso megfigyeloallomasokat is.
— Egyetert vele, Ellie?
— A legnagyobb mertekben. — Meg valami?
— Ugy gondolom, nagyon szeles frekvenciatartomanyban kell allandoan figyelnunk a Vegat — mondta Vaygay. — Elofordulhat, hogy holnap valamilyen mas adas jon, de csupan egy frekvencian az Uzenet altal hasznaltak kozul. Es figyelnunk kellene az eg mas reszeit is. Lehet, hogy a megfejtes kulcsa nem a Vegarol, hanem valahonnan mashonnan erkezik…
— Hadd mondjam el, miert tartom fontosnak, amit Vaygay javasol — vagott kozbe Valerian. — Rendhagyo idoszakot elunk, kapunk egy uzenetet, de egy lepest sem haladunk a megfejtesevel. Semmilyen hasonlo tapasztalatunk soha nem volt. Minden teren le kell fednunk magunkat. Nem szeretnenk egy vagy ket ev mulva a falba verni a fejunket, amiert valamilyen szimpla ovatossagi rendszabalyrol megfeledkeztunk, valamilyen aprosag elkerulhette a figyelmunket. Az, hogy az Uzenet meg fog ismetlodni, nem egyeb puszta feltevesnel. Ha most barmilyen lehetoseget kihagyunk, lehet, hogy orokre elszalasztottuk. Abban is egyetertek, hogy a muszerezettsegunket is fejlesztenunk kell. Hiszen a palimpszesztnek minden valoszinuseg szerint van egy negyedik retege is.
— Aztan itt van a szemelyzet kerdese is — vette vissza a szot Vaygay. — Tetelezzuk fel, hogy az Uzenet nem egy-ket evig, hanem evtizedeken at tart. Vagy hogy ez csak az elso, es majd sorra erkezik a tobbi az egbolt minden iranyabol. Nekunk meg, az egesz emberisegnek, legfeljebb, ha nehany szaz valoban hasznalhato radiocsillagaszunk van, ami borzaszto keves, ha figyelembe vesszuk, mi forog kockan. Az iparosodott allamoknak azonnal neki kell latniuk kivalo radiocsillagaszokat es elektromernokoket kepezni.
Ellie eszrevette, hogy Gotszridze, aki keveset szolt, nagyon aprolekosan jegyzetel. Megint meglepte, mennyivel jobban beszelnek a szovjet tudosok angolul, mint az amerikaiak oroszul. A szazad elejen a tudosok vilagszerte nemetul beszeltek, de legalabbis olvastak. Korabban a francia volt a kozos nyelvuk, meg regebben pedig a latin. Lehet, hogy ujabb szazadokban mas lesz a tudomany kotelezo nyelve — talan a kinai. E pillanatban az angol volt az, es a tudosok bolygonkon mindenfele ennek a nyelvnek a tobbertelmusegeivel es szabalytalansagaival kuszkodtek.
Vaygay elozo cigarettajarol ragyujtott a kovetkezore, es folytatta: — Meg valamit akarok mondani, illetve tulajdonkeppen hangosan gondolkodom, mert a dolognak annyi valoszinusege sincs, mint annak, hogy az Uzenet ciklikusan ismetlodni fog. Marpedig, ahogy azt Valerian professzor ur mondta, az is csupan feltetelezes. Altalaban nem allnek elo egy ilyen otlettel, amikor meg mindennek csak a legkezdeten vagyunk. De ha helytallo, amit gondolok, akkor van nehany tennivalonk, amelyeket haladektalanul vegig kell gondolnunk. Igy sem mernek eloallni az otlettel, ha Arhangelszki] akademikus, ketsegek kozepette ugyan, nem jutott volna ugyanerre a kovetkeztetesre. Sok mindenben nem ertunk egyet, kemeny vitak folynak koztunk a kvazarok voroseltolodasanak kvantalasarol, a szuperluminaris fenyforrasok magyarazatarol, a neutrino maradektomegerol, a neutroncsillagok kvarkfizikajarol… szoval sok mindenben elter a velemenyunk. Meg kell adni, neha neki van igaza, neha viszont nekem. Emlekezetem szerint, barmirol is volt szo, a dolog kezdeti stadiumaban eddig meg soha nem ertettunk egyet. Most azonban megegyezik a velemenyunk.
— Nem magyarazna meg vilagosabban, mirol is beszel, Genrik Dmit'cs?
Arhangelszki] erdeklodessel, sot lathatoan tetszessel hallgatta Vaygay-t. Evek ota rivalizaltak, heves tudomanyos vitakban csaptak ossze a szovjet fuzios kutatasok teren.
— Ugy gondoljuk — szolalt meg —, hogy az Uzenet muszaki leiras egy gep epitesehez. Persze, nem tudjuk megfejteni, de vannak benne hivatkozasok. Mondok egy peldat. A 15 441. oldalon vilagosan hivatkozik egy korabbi oldalra, a 13 097-esre, szerencsenkre ez az oldal is megvan. A kesobbi oldalt itt Uj-Mexikoban fogtak, a korabbit az egyik Taskent kornyeki obszervatoriumunk. A 13 097. oldalon megint van egy hivatkozas, de ez abban az idoben jott, amikor meg nem allt fel a res nelkuli vevohalozat. Sok ilyen visszautalas van. ~ Altalaban, es ez az, ami fontos, a mostani oldalakon bonyolultabb, a korabbi oldalakon egyszerubb utasitasok vannak. Van olyan oldal, amelyiken nyolc helyen van hivatkozas korabbi anyagokra.
— Hat, fiuk, ez nem valami meggyozo erveles — mondta Ellie. Lehet, hogy matematikai gyakorlatokrol van szo, es a kesobbiek a korabbiakra epulnek. De lehet egy hosszu regeny is — hiszen elkepzelheto, hogy ok hozzank
