boven.
— Leteznie kell egy szamerteknek — morfondirozott —, amellyel kifejezheto a Tejut ertelmes lenyeinek ossznepessege. Mit gondolsz, hanyan lehetnek? Ha mondjuk, egymillio civilizacio letezik, es mindegyikben korulbelul egymilliard egyen, akkor az annyi, mennyi is, tiz a tizenotodiken ertelmes leny. De ha a legtobbjuk elobbre tart nalunk, akkor nem is pontos a meghatarozas, hogy egyenek; lehet, hogy ez is csak amolyan foldi sovinizmus.
— Lehet. Es aztan nekiallhatsz kiszamitani azt is, mennyi Gauloise-t meg Twinkyt meg Volga autot meg Sony zsebradiot gyartanak a galaktikaban. Ebbol meg kiszamithato a Galaktikus Ossztermek. Ha meg az is megvan, nekifoghatunk az Osszkozmikus…
— Ne szorakozz velem — mondta nevetve Ellie, es cseppet sem bantodott meg. — De gondolkozz csak el az ilyen szamok lehetosegen. Komolyan mondom, gondolkozz el rajtuk! Az a sok bolygo, azzal a sok lennyel, akik mind okosabbak nalunk. Nem hatborzongato egy kicsit?
Tudta, mit gondol Ken, de azert mondta tovabb. — Figyelj, felkeszultem a talalkara Josszal.
Az ejjeliszekrenyrol elvette egy regi Encyclopaedia Britannica Macropaedia sorozat 16. kotetet: “Rubens — Szomalia”, es felnyitotta annal az oldalnal, ahova konyvjelzokent egy komputernyomat darabja volt beteve. Ramutatott a “Szent” kezdetu szocikkre.
— Ugy latszik, a teologusok felfedeztek a “szent” fogalmanak egy specialis, nem racionalis — de irracionalisnak sem mondanam — valtozatat. Ugy nevezik, hogy “felfoghatatlan”. A kifejezest… lassuk csak… egy Rudolph Otto nevu ur hasznalta eloszor, 1923-ban megjelent konyveben, The Idea of the Holy (A szent fogalma) volt a cime. Ez az Otto hitt benne: az emberek arra hivatottak, hogy felfedezzek es tiszteljek a felfoghatatlanokat. Ezt misterium tremendumnak nevezte. Amit meg en is megertek a fogyatekos latintudasommal.
— A misterium tremendum allapotaban az emberek tokeletesen jelentekteleneknek erzik magukat, de ha jol ertem, ez nem szemelyes elidegenedest jelent. A felfoghatatlanokat ez az Otto “tokeletesen masok”-nak kepzelte, akikre az emberek csak “abszolut dobbenet”-tel tekinthetnek. Hat, ha a “szent” szo a vallasos hivoknek ezt jelenti, akkor teljesen megertem oket. Valami hasonlot ereztem en is mar akkor, amikor meg csak hallgattam a jeleket, es az, hogy nekunk szolhatnak, eszembe sem jutott. Azt hiszem, a tudomanynak eppen az a feladata, hogy megszuntesse ezt az erzest.
— Figyelj. — Ellie most hangosan olvasta:
“Az elmult nehany szaz ev soran jo nehany filozofus es tarsadalomtudos allitotta, hogy a szent dolgok eltunnek, es megjosoltak a vallasok hanyatlasat. A vallastortenetbol kivilaglik, hogy a vallasok formai valtoznak, es sem termeszetuk, sem kifejezesmodjuk soha nem volt egyseges. Nagyon fontos kerdes, vajon az emberiseg elott most uj lehetosegek nyilnak-e arra, hogy a hagyomanyosan elfogadott szent-elkepzelestol alapjaiban eltero, idotallo eszmerendszereket alakitson ki.”
— Es akkor?
— Es akkor szerintem az a helyzet, hogy a megcsontosodott vallasok dogmatizalni igyekeznek azt, hogyan kell latnunk a felfoghatatlanokat, ahelyett, hogy felvilagositanak az embereket, hogyan lathatjak oket a sajat szemukkel — peldaul ha beleneznek egy hatinches teleszkopba. Ha a felfoghatatlanok erzekelese a vallas legbenso lenyege, akkor mit gondolsz, ki a vallasosabb, aki a vallasi dogmakat koveti, vagy aki a tudomanyhoz fordul?
— Lassuk csak, jol latom-e a dolgot — mondta Ken Ellie gyakran hasznalt kifejezesevel, melyet o is atvett. — Adva van egy lustalkodasra teremtett, nyugalmas szombat delutan, es adva van egy emberpar, akik puceran hevernek az agyban, es az Encyclopaedia Britannica-t olvasgatjak fel egymasnak, kozben pedig azon vitatkoznak, hogy az Andromeda galaxis “felfoghatatlanabb”-e vagy a Feltamadas. Hat ezek aztan tudjak, mi a jo, vagy nem?
MASODIK RESZ
A GEP
A Mindenhato Tanito bemutatvan az univerzum szerkezeten a tudomany principiumait, lehetoseget adott az embernek, hogy tanulmanyozhassa es utanozhassa. Mintha azt mondta volna e magunkenak nevezett bolygo lakoinak: — Foldet alkottam az embernek, hogy tevekenykedjek rajta, es lathatova tettem szamara a csillagok boritotta mennyboltot, hogy tudomanyokra es muveszetekre tanitsam. Most mar gondoskodhat arrol, hogy letet kellemesse tegye, es az en bokezu adomanyaim megtanitjak ra, hogy o is jo legyen embertarsaihoz.
A NAPEJEGYENLOSEGEK PRECESSZIOJA
Vajon olcso almokkal es ures hazugsagokkal altatjuk-e magunkat akkor, amidon azt kepzeljuk, hogy leteznek az istenek, pedig csak a vak veletlen es a vad valtozas mozgatja a vilagot?
A dolog kulonosen alakult. Ellie ugy kepzelte, hogy Palmer Joss eljon az Argus-telepre, meghallgatja a radioteleszkopok altal vett jeleket, latja a hatalmas termet dugig tele a magnesszalagokkal meg lemezekkel, amelyeken a honapok ota erkezo anyagot taroljak. Kerdezoskodik majd, belepillant a meg mindig erthetetlen Uzenet nullaktol es egyesektol hemzsego komputernyomatainak halmaiba. Az meg sem fordult Ellie fejeben, hogy orakig tarto filozofiai vagy teologiai vitakba bonyolodhatna. De Joss nem volt hajlando eljonni az Argusba. Azt mondta, nem magnoszalagok, hanem emberi jellemek erdeklik. Peter Valerian lett volna kivaloan alkalmas az ilyen beszelgetesre. Higgadtan turelmes, vilagosan fejezi ki magat, naponta megujulo, bensoseges kereszteny hite vedoburkot von koreje. De az elnok lathatoan megvetozta, hogy Valerian targyaljon Josszal; nem akart feltunest, es ragaszkodott hozza, hogy Ellie legyen jelen a beszelgetesen.
Joss feltetelul szabta, hogy itt talalkozzanak, a Bibliatudomanyi Kutatointezet es Muzeum epuleteben, a kaliforniai Modestoban. Ellie der Heer feje folott atlatott a konyvtarhelyiseget a kiallitotermektol elvalaszto uvegfalon. Kozvetlenul a fal mellett a Red River homokkoveben fennmaradt dinoszaurusz labnyomanak muanyag masolatat allitottak ki, korulotte szandalos emberi labnyomok, a felirat szerint annak bizonyitekakent, hogy — Texasban legalabbis — egyidejuleg eltek emberek es dinoszauruszok is. Az elmeletbe belefertek mezozoikumbeli suszterek is. A felirat mindebbol arra a kovetkeztetesre jutott, hogy az egesz evolucios elmelet csalas. A paleontologusok velemenye, akik szerint a labnyom a csalas, nem szerepelt a feliraton, Ellie ket oraval korabban elolvasta. A vegyes labnyomok egy “Darwin veresege” cimu kiallitashoz tartoztak. Balra toluk egy Foucault-inga allt, de ez nem azert, hogy tamadja, hanem hogy szemleltesse a tudomanynak azt a megallapitasat, miszerint a Fold forog. Jobbra Ellie egy kis szinpadi emelvenyen allo, draga holografvetito egy darabjat lathatta, a vetito segitsegevel a legjelesebb istensegek kozvetlenul kommunikalhattak a hivokkel.
Sokkal kozvetlenebbul kommunikalt azonban most Ellie-vel Billy Jo Rankin tisztelendo ur. Ellie-nek az utolso pillanatig nem volt tudomasa rola, hogy Joss meghivta Kankint, es nagyon meg is lepte. A ket ember szakadatlanul teologiai vitakat folytatott, olyan temakrol, hogy kozvetlenul az Ur eljovetele elott allunk-e, es hogy az eljovetelnek szuksegszeru kiseroje-e az Iteletnap, meg hogy az istentisztelethez hozzatartoznak-e a csodak, es mas ilyesmikrol. Nemregiben azonban nagy dobra vert kibekulest tartottak, ahogy mondtak, azert, mert ez az amerikai fundamentalista gyulekezetek kozos erdeke. Az Egyesult Allamok es a Szovjetunio kozeledesenek jelei vilagszerte hatottak a vitak megitelesere. Az arnak, amit Palmer Jossnak a kibekulesert fizetnie kellett, resze talan az is, hogy a talalkozas itt tortent. Rankin feltehetoen ugy erezte, hogy ha a beszelgetes kozben tudomanyos ervelesre kerul sor, a kiallitas segitseget jelenthet nezetei alatamasztasahoz. Ket oraja ultek itt, Rankin most felvaltva ostorozott es esdekelt. Oltonyenek szabasa kifogastalan, kormei frissen manikurozottek, ragyogo mosolya is meglehetos ellentetben allt Joss zilaltabb, eszelosebb, viharvertebb megjelenesevel. Joss arcan halvany mosolyfele ult, a szemet felig lehunyta, lehajtotta a fejet, az egesz ember ugy hatott, mintha imadkozna. Nemigen volt
