mondanivaloja. A doktrinakat, amelyeket Rankin elovezetett, nem lehetett megkulonboztetni Joss televizios szonoklataitol — kiveve, amikor elragadta az Elragadtatas, gondolta Ellie.
— Onok tudosok tul szerenyek — mondta most Rankin —, szeretik veka ala rejteni tudasuk fenyet. A cimekbol az ember soha ra nem jonne, mi is van az irasaikban. Az elso munek, ami Einstein relativitaselmeleterol megjelent, az volt a cime: “A mozgo testek elektrodinamikaja”. Semmi nagybetus E=m*c2. Semmi jele a tiszteletnek. “A mozgo testek elektrodinamikaja”. Azt kell felteteleznem, hogy ha Isten megjelenne a tudosok koreben, mondjuk, valamelyik konferenciajukon, ilyesmi cimmel szamolnanak be rola: “ A levegoben fellepo spontan dentriform egesrol”. Egyenletekkel dobaloznak, “hipotezisgazdasagossagrol” beszelnek; de soha egyetlen szoval nem emlitik Istent.
— Tudjak, onok tudosok tulsagosan szkeptikusak. — Rankin fejenek kis oldalmozdulatabol Ellie arra kovetkeztetett, hogy der Heert is beleerti. — Mindenben ketelkednek, vagy legalabbis megprobaljak. Sosem hallottak arrol, hogy “Van, amit jobb nem bolygatni”, vagy hogy “Ha nem akarod, hogy torjon, ne rogzitsd”. Orokosen meg akarnak bizonyosodni rola, hogy valami megfelel-e annak, amit onok “valosagosnak” neveznek. Es az onok szamara csak az “valosagos”, ami tapasztalhato, erzekek kozvetitik, amit latnak es tapinthatnak. Az onok vilagaban nincs helye ihletettsegnek vagy megvilagosodasnak. Mar a kezdet kezdeten kizarnak szinte mindent, amivel a vallas foglalkozik. En nem bizom a tudosokban, mert a tudosok nem biznak semmiben.
Ellie-nek akarata ellenere el kellett ismernie magaban, hogy Rankin jol adja elo a mondokajat. Pedig ot tartjak a legbambabbnak a modern video-evangelistak kozul. Nem, nem, helyesbitette, Rankin nezi a legbambabbnak a hiveit. Ahogy Ellie latja, tud Rankin nagyon is dorzsolt lenni. Valaszoljon neki egyaltalan? Mind der Heer, mind a muzeum munkatarsai rogzitettek a beszelgetest, es bar mindket fel bizonykodott, hogy nem fogjak nyilvanosan felhasznalni, Ellie tartott tole, arthatna a projektnek vagy az elnoknek, ha oszinten megmondana a velemenyet. Am Rankin egyre felhaboritobb kijelenteseket tett, es sem der Heer, sem Joss nem szolt kozbe.
— Gondolom, valaszt var — hallotta meg hirtelen a sajat hangjat. Ezekben a kerdesekben nem letezik “hivatalos” tudomanyos allaspont, es en nem beszelhetek minden tudos, sot meg az Argus-projekt neveben sem. De nehany megjegyzest tehetek, ha kivanja.
Rankin batorito mosollyal, lelkesen bologatott. Joss csupan varakozasteljesen hallgatott.
— Szeretnem, ha megertene, hogy nem tamadom senki hitet. Barkinek joga van azt hirdetni, amit akar, meg ha amit allit, nyilvanvaloan helytelen is. Es abbol, amit on es Joss tisztelendo mondott nehany hete lattam egy beszelgetesuket a teveben —, sok mindent nem lehet kapasbol elutasitani. Nemi faradsagba kerul. De engedjek megmagyaraznom, miert nem tartom helytallonak, amit mondanak.
Eddig magam voltam a merseklet, gondolta elegedetten.
— Onoknek nem rokonszenves az, hogy a tudosok ketelkednek. Ennek a ketelkedesnek azonban az az oka, hogy a vilag nagyon bonyolult. Nagyon erzekeny. Ovatosan kell megkozeliteni. Az elso otletek nem feltetlenul hasznalhatok. Es az ember hajlamos ra, hogy becsapja onmagat. A tudos is. A tarsadalom szamara karos elveket nemegyszer tamasztottak ala tudosok, megpedig nagyon jol ismert, hires tudosok. Na es persze, politikusok. Meg koztiszteletben allo vallasi vezetok. Ott van peldaul a rabszolgasag vagy a naci fajelmelet-orulet. A tudosok tevedhetnek, a teologusok is tevedhetnek, mindenki tevedhet. Hozzatartozik az ember lenyehez. Onok is igy mondjak: “Tevedni emberi dolog”.
— Ezert azutan az egyetlen modszer arra, hogy az ember ne kovessen el hibat, vagy legalabbis eselye legyen arra, hogy nem teved, a ketelkedes. Az elgondolast probaknak kell alavetni, szigoruan meg kell kovetelni a bizonyitast. Nem hiszem, hogy volnanak keszen kapott igazsagok. Am hogyha az eltero velemenyek osszecsaphatnak, ha barki, aki ketelkedik, elvegezheti a maga kiserleteit, levonhat beloluk kovetkezteteseket, akkor valoban kezdhet kibontakozni az igazsag. A tudomany egesz tortenete igazolja ezt. Nem tokeletes megkozelitesi mod, de ugy tunik, az egyetlen, ami eredmennyel jarhat.
— Marmost, ha a vallasokat tekintjuk, azt latjuk, hogy egy sereg velemeny perlekedik egymassal. A keresztenyek peldaul ugy velik, hogy a vilagegyetem kora veges, evek szamaban kifejezheto. Ebbol a kiallitasbol ott kint kivilaglik, hogy egyes keresztenyek (meg zsidok, meg mohamedanok) szerint az univerzum mindossze hatezer eves. A hinduk viszont — es a vilagon rengeteg hindu el — ugy tartjak, hogy az univerzum vegtelenul osi, es hogy megszamlalhatatlan teremtes es pusztulas kovette benne egymast. A helyzet az, hogy mindket nezet nem lehet igaz. A vilagegyetemnek vagy van evekben meghatarozhato kora, vagy vegtelenul osi. Az onok baratainak — Ellie kimutatott az uvegfalon tulra, ahol nehany muzeumi alkalmazott ment el eppen a “Darwin veresege” cimfelirat alatt — meg kellene ezt vitatniuk a hindukkal. Ugy latszik, veluk Isten valami mast kozolt, mint onokkel. De onok inkabb csak maguk kozott szeretnek beszelgetni.
“Nem lesz ez mar kicsit eros?”, merult fel benne a kerdes.
— A vilag nagy vallasai keresztul-kasul ellentmondanak egymasnak. Minduknek nem lehet igaza. Es mi van, ha mind teved? Mert tudjak, ez is lehetseges. Az igazsagra kell torekednunk, ugye? Nos hat, ha e) akarunk igazodni a sok ellentmondo allitas kozott, fenntartassal kell oket fogadnunk. En az onok vallasos hitelveit semmivel sem fogadom tobb ketelkedessel, mint egy uj tudomanyos gondolatot. De az en szakmamban az ilyesmit hipotezisnek hivjak, nem pedig ihletettsegnek vagy megvilagosodasnak.
Joss most mintha szolni akart volna, de Rankin megelozte.
— Mind az O-, mind az Ujszovetsegben seregestol talalhatok kinyilatkoztatasok, Isten bebizonyosodott jovendolesei. A Megvalto eljovetele Ezsaias konyvenek otvenharmadik, Zakarias konyvenek tizennegyedik es a Kronikak elso konyvenek tizenhetedik fejezeteben talaltatik megirva. Hogy a Megvalto Betlehemben fog megszuletni, Mikes konyvenek otodik verse josolta meg. Arrol, hogy David csaladjabol szarmazik majd, Mate evangeliumanak elso fejezeteben…
— Lukacseban. Ez kulonben is inkabb zavaro momentum lehet onoknek, semmint beteljesedett profeciak bizonyiteka. Mate es Lukacs teljesen eltero modon irjak le Jezus szarmazasat. Es ami meg nagyobb baj, Davidtol Jozsefig, nem pedig Mariaig vezetik le a csaladfat. Vagy onok nem hinnenek Istenben, az Atyaban?
Rankin zavartalanul folytatta. Lehet, hogy nem ertette, amit mondtam, gondolta Ellie. -… Jezus aldozatat es szenvedeseit Ezsaias konyvenek otvenkettedik es otvenharmadik, meg a Zsoltarok konyvenek huszonkettedik fejezeteben irtak le. Az, hogy harminc ezustpenzert aruljak el, vilagosan ott all Zakarias tizenegyedik konyveben. Ha becsuletesen akar eljarni, nem hagyhatja figyelmen kivul a beteljesedett profeciak bizonysagat.
— Es a Biblia nekunk, a mi korunknak szol. Izrael es az arabok, Gog es Magog, Amerika es Oroszorszag, nuklearis haboru — mindez benne van a Bibliaban. Barki lathatja, akinek csak egy csopp esze van. Nem kell hozza hires egyetemi tanarnak lenni.
— Az az onok baja — felelte Ellie —, hogy nincs fantaziajuk. Ezek a profeciak — szinte kivetel nelkul — bizonytalanok, tobbertelmuek, pontatlanok, vissza lehet elni veluk. Rengeteg sokfelekeppen magyarazhatok. Meg a legegyertelmubbeket is lehet ugy csurni-csavarni, hogy azt bizonyitsak, amire onok ki akarnak lyukadni. Ott van peldaul Jezus igerete, hogy nehanyan azok kozul, akik ot hallgatjak, meg fogjak erni az Isten orszaganak eljovetelet. Es ne jojjon nekem azzal, hogy az Isten orszaga bennunk van. Jezus szavait a hallgatosaga keszpenznek vette. Onok csak azokat a passzusokat idezgetik, amelyekrol ugy velik, hogy beteljesultek, a tobbi letezeset pedig nem veszik tudomasul. Es azt se felejtse el, hogy az emberek vagytak ra, hogy a jovendolesek beteljesedjenek.
— De tetelezzuk fel, hogy az onok elkepzelese szerinti — mindenhato, mindentudo, konyoruletes — Isten uzenni akart a kesobbi generacioknak, ketsegtelenne akarta tenni a letezeset, mondjuk, Mozes kesoi leszarmazottainak szamara. A dolog egyszeru, nem sok kell hozza. Egypar talanyos mondat, es nehany szigoru parancsolat, hogy a mondatokat valtozatlanul kell tovabbadni…
Joss most kisse elorehajolt. — Espedig, peldaul?
— Espedig peldaul ilyesmi, hogy: “A Nap egy csillag”. Vagy hogy: “A Mars kietlen, akar a Sinai-felsziget, sivatagokkal meg vulkanokkal”. Vagy: “Egy mozgo test meg akarja tartani a mozgasat”. Vagy, lassuk csak — Ellie sebtiben szamokat firkantott egy jegyzettombre —, “A Fold millioszor millioszor milloszor millioszor sulyosabb egy gyermeknel”. Vagy — tisztaban vagyok vele, hogy onoknek mindkettojuknek problemai vannak a specialis relativitaselmelettel, de a reszecskegyorsitok meg a kozmikus sugarzas nap mint nap bizonyitjak —, szoval, mit szolnak valami ilyesmihez: “Kituntetett hivatkozasi alapok pedig nincsenek”? Vagy akar: “Nem haladhatsz a fenynel sebesebben!”. De lehetne barmi, amit feltehetoen nem tudtak meg haromezer evvel ezelott.
— Van meg tobb ilyen otlete? — kerdezte Joss.
— O, rengeteg, peldaul a fizika minden alaptorvenyere egy-egy biztosan. Nezzuk csak… “Ho es feny rejlik a legparanyibb kavicsban is”. Vagy akar “A Fold a kettes, de a magnesvaserc a harmas szam jegyeben hat”. Amivel azt akarom sugallni, hogy a gravitacios ero a tavolsag negyzetevel, a magneses dipolus-ero pedig a kobevel
