forditottan aranyos. Vagy vegyuk a biologiat — Ellie a fejevel der Heer fele intett, aki mintha hallgatasi fogadalmat tett volna —, hogy hangzana ez: “Az elet titka egy ket szalbol sodrott fonal”?
— Ez egeszen erdekes — mondta Joss. — On a DNS-rol beszel, persze. De ismeri a gyogyitas jelkepet, az orvostudomany szimbolumat? A katonaorvosok a zubbonyuk hajtokajan viselik. Kaduceusnak hivjak. Ket osszefonodott kigyo. Tokeletes kettos csavarvonal. Osidok ota ez az elet megtartasanak jelkepe. Nem pontosan ilyen osszefonodasra gondolt?
— Hat, nem csavarvonalra, hanem spiralra. De ha elegge sok szimbolum es elegge sok profecia es elegge sok mitosz es nepi hagyomany letezik, akkor veletlenszeruen elofordulhat, hogy akad koztuk nehany olyan is, amelyek beleillenek mai tudomanyos ismereteinkbe. Nem tudom, lehet, hogy igaza van. Lehetseges, hogy a kaduceus valoban uzenet Istentol. Persze nem kereszteny jelkep, egyik mai nagy vilagvallase sem. Nem hiszem, hogy onok azt allitanak, hogy kizarolag a regi gorogokhoz szoltak az istenek. En csak azt akarom mondani, hogy ha Isten uzenni akart volna nekunk, es ha mar nem jutott eszebe jobb regi irasoknal, hat tokeletesebb munkat vegzett volna. Es nem valoszinu, hogy szuksege lett volna az ilyen irasos modszerre. Miert nem kering egy hatalmas feszulet a Fold korul? Miert nem boritja a Hold felszinet a Tizparancsolat? Miert fejezne ki magat Isten annyira vilagosan a Bibliaban es annyira rejtelmesen a vilagban?
Josson latszott, hogy valaszolni akar, varatlanul elegedett mosoly derult az arcara, csakhogy Ellie-bol most mar omlott a szo, es Joss talan udvariatlannak erezte volna megakasztani.
— Szoval, mibol gondoljak, hogy Isten elhagyott bennunket? Hiszen ugy velik, hogy a patriarkakkal meg a profetakkal minden masodik kedden rendszeresen tarsalgott. Isten mindenhato, mondjak onok, es mindentudo is. Akkor nem jelentene neki kulonosebb nehezseget, hogy kozvetlenul, egyertelmuen emlekeztessen bennunket a kivansagaira, legalabb nehany alkalommal generacionkent. Akkor hogy van ez, fiuk? Miert nem erthetjuk kristalytisztan?
— Erthetjuk — vagta ra Rankin es csak ugy zengett a hangja a mely atelestol. — Mindenutt itt van korulottunk. Felel az imainkra. Ebben az orszagban emberek tizmillioi szulettek ujja, es lettek tanui Isten magasztos kegyelmenek. A Biblia ugyanolyan tisztan szol hozzank ma, akarcsak Mozes es Jezus idejeben.
— Ugyan mar, tisztelendo ur! Tudja on jol, mirol beszelek. Hol vannak azok az ego csipkebokrok, a langoszlopok, a hang, amely az egbol mennydorgi: “Az vagyok, aki vagyok”? Miert kell Istennek ilyen bizonytalan es vitathato modokon megnyilvanulnia, amikor teljesen egyertelmuve tehetne a jelenletet?
— Dehat amit onok talaltak, az on szerint eppen egy egi hang Joss kihasznalta, hogy Ellie lelegzetet vett, es targyilagos hangon vetette kozbe megallapitasat.
Rankin azonnal felkapta a fonalat. — Pontosan. En is epp ezt akartam mondani. Abrahamnak meg Mozesnek nem volt radiojuk meg teleszkopjuk. Nem tudtak a Mindenhatot rovidhullamon fogni. Lehet, hogy manapsag Isten uj modon szol hozzank, es megengedi, hogy uj modon hallgathassuk. De az is lehet, hogy nem Isten…
— Tudom, a Satan. Hallottam mar, hogy ezt is beszelik. Ostobasag. De ha nincs ellenukre, ezt hagyjuk most egyelore. Azt mondjak, az Uzenet esetleg az Ur Hangja, az onok Istene szol hozzank. Elofordu1t-e az onok vallasaban valaha, hogy Isten ugy valaszol egy imara, hogy visszaismetli?
— En a magam reszerol egy naci propagandamusort nem neveznek imanak — felelte Joss. — Kulonben is, on mondta, hogy ez csak affele figyelemfelhivas.
— Es miert gondoljak, hogy Isten tudosokat valaszt ki arra, hogy szoljon hozzajuk? Miert nem predikatorokat, olyanokat, mint onok?
— Hozzam Isten allandoan szol — Rankin mutatoujja hallhatoan bokott a szegycsontjaba. — Es Joss tisztelendohoz is. Isten tudatta velem, hogy kozel egy kinyilatkoztatas. Ha itt a vilag vege, eszen itelkezes a bunosok felett, es felszallnak a mennybe a kivalasz…
— Azt is mondta Isten, hogy mindezt radion fogja kozolni? Fel van veve az on beszelgetese Istennel, van valami bizonyitek, hogy valoban megtortent? Vagy csupan arra kell hagyatkoznunk, amit on mond? Vajon miert dontene Isten ugy, hogy radiocsillagaszokkal kozli a mondanivalojat, nem pedig az egyhazak papjaival vagy apacaival? Nem talaljak kicsit furcsanak, hogy Isten elso uzenete ketezer ev vagy annal is regebb ota csupa primszam… meg Adolf Hitler az 1936-os olimpian? Az onok Istenenek alighanem van humorerzeke.
— Az en Istenemnek barmihez lehet erzeke, amit csak akar.
Ez mar leplezetlenul ellenseges hang volt, der Heer lathatoan megijedt. — Szeretnem emlekeztetni onoket, mit is remelunk ettol a talalkozastol — szolalt meg.
Aha, Ken most a nagy bekito szerepeben alakit, gondolta Ellie. Sokszor nagyon bator, de rendszerint olyankor, amikor nincs rajta felelosseg. Ki meri mondani a velemenyet — maganbeszelgetesekben. De ha tudomanypolitikarol van szo, kulonosen, ha az elnokot kepviseli valahol, akkor nagyon kenyelmes partner, kesz kompromisszumra magaval az ordoggel is. Kivel? Na tessek, mar ot is meghulyiti ez a teologiai szoveg.
— Az mas. — A sajat gondolataiba is belevagott, nemcsak der Heer szavaba. — Ha az Uzenet Istentol jon, miert erkezik az egbolt egyetlen pontjarol — egy kozeli, kulonosen fenyes csillag kornyekerol? Miert nem jon egyszerre mindenfelol, mint a kozmikus feketetest-hattersugarzas? Mivel egyetlen csillagrol erkezik, azt a benyomast kelti, hogy egy masik civilizacio kuldi. Ha mindenfelol jonne, sokkal inkabb hatna ugy, hogy az onok Istenetol ered.
— Istennek hatalmaban all, hogy akar a Kismedve barlangjabol jojjenek jelek, ha O ugy akarja — Rankin kepe kivorosodott. — Elnezest kerek, de kihozott a sodrombol. Isten mindent meg tud tenni.
— Vagy on, Rankin ur, mindent, amit keptelen megerteni, Istennek tulajdonit. Isten a szonyeg, ami ala besopri a vilag minden rejtelyet, mindent, ami probara teszi az ertelmet. On ezekre egyszeruen kikapcsol, mondvan, hogy mindez Isten muve.
— Asszonyom, nem azert jottem ide, hogy sertegessenek… — Idejott? Ugy tudtam, on itt lakik.
— Asszonyom — kezdte megint Rankin, de meggondolta magat. Mely lelegzet utan folytatta: — Ez egy kereszteny orszag, es a kereszteny hivok tudjak a kotelesseguket, szent felelosseguk biztositani, hogy Isten szent szavait mindenki megerthesse…
— En is kereszteny vagyok, es on ne nyilatkozzon az en nevemben. Onnek sikerult valamifele tizenotodik szazadi vallasos maniaba kergetnie magat. Azota tortent egy reneszansz meg egy felvilagosodas. On hol volt kozben?
Joss is, der Heer is felemelkedtek a szekukon. — Kerem, kerem — vagott kozbe Ken, Ellie-nek cimezve a szavait —, ha nem szoritkoznak a targyra, nem tudom, hogyan oldjuk meg, amire az elnok kert bennunket.
— Nem arrol volt szo, hogy nyiltan vitassuk meg a nezeteinket?
— Mar majdnem del van — vetette kozbe Joss —, ne tartsunk egy rovid ebedszunetet?
Ahogy kiertek a konyvtar tanacstermebol, Ellie es der Heer a Foucault-ingat ovezo korlatra tamaszkodtak es suttogva valtottak nehany szot.
— A legszivesebben behuznek egyet ennek a fennhejazo, szenteskedo fookosnak…
— Tulajdonkeppen minek, Ellie? Nem eleg neki, hogy buta es tajekozatlan?
— Eleg lenne, ha befogna a szajat. De ez milliokat hulyit meg. — Dragam, neki ugyanez a velemenye rolad.
AZ UZENET VILAGKONZORCIUM
A vilagot szinte mar teljesen felosztottak, ami maradt, azt szetdaraboltak, meghoditottak, gyarmatositottak. De ott vannak a csillagok, a messzi, soha el nem erheto vilagok, csak fel kell nezni az ejszakai egboltra. Ha tehetnem, en magunkhoz csatolnam a bolygokat; gyakran jut eszembe. Elszomorito, hogy ily tisztan latni oket, es megis vegtelenul tavoliak.
Az asztal az ablak mellett volt, Ellie az uvegen keresztul figyelte az esoverte utcat. Felturt galleros, borig azott gyalogos sietett eppen el elotte. A vendeglos kiengedte a csikos vedotetot a nagysaguk es minoseguk szerint osztalyozva talakba rakott osztrigak fole, amelyek mintegy utcai reklamkent hivtak fel a figyelmet a vendeglo kulonlegessegere. A Chez Dieux nepszeru etterem volt, kulonosen szineszek es szinhazlatogatok jartak ide
