kozelmult tortenelmere gondolunk, termeszetes, hogy felmerul az otlet, csodalom is, hogy csak most. Mindazonaltal en nem hiszem, hogy tulsagosan komolyan kellene tartanunk tole. Teljesen valoszinutlen, hogy a Vega csillag bolygojan elo lenyek technikai szinvonala pontosan azonos lenne a mienkkel. Meg a mi bolygonkon elo nepek kulturai sem azonos utemben fejlodnek. Egyesek korabban kezdtek, masok kesobb. Szerintem mindig akadnak olyanok, amelyeknek van behoznivalojuk. Amikor peldaul Indiaban, Kinaban, Irakban, Egyiptomban mar magas szinvonalu kulturak leteztek, Europaban es Oroszorszag teruleten a legjobb esetben is csupan vaskori nomadok eltek, Amerikaban pedig meg javaban tartott a kokorszak.
Jelenlegi korulmenyeink kozott egyre nagyobb kulonbsegek alakulnak ki az egyes allamok ipari fejlettsegeben. A foldonkivuliek pedig valoszinuleg joval elottunk jarnak, elonyuk minden bizonnyal szazevekben merheto — de lehet, hogy tobb ezer, sot millio evben. Probaljak meg ezt osszevetni az emberiseg technikai fejlodesevel a legutobbi szazadban.
En egy del-indiai falucskaban nottem fel. A nagyanyam idejeben egy labbal hajtott varrogep a technika csodaja volt. Vajon mire lehetnek kepesek olyan lenyek, akik evezredekkel jarnak elottunk? Vagy evmilliokkal? A Foldnek azon a reszen, ahol en elek, egy filozofus egyszer azt mondta: “Amit egy lenyegesen fejlettebb foldon kivuli civilizacio kepes volna muvelni, azt mi boszorkanysagnak tartanank”.
Mi az o szamukra nem jelenthetunk semmifele veszelyt. Semmi felnivalojuk nincs tolunk, es ez meg nagyon sokaig igy lesz. Ez nem holmi gorog-trojai szembenallas, a gorogok es a trojaiak ugyanis azonos szinten alltak. Se nem valami sci-fi film, amelyben az idegen bolygorol erkezettek a szokott foldi fegyverekkel harcolnak. Ha el akarnak pusztitani bennunket, biztosan megtehetik, anelkul, hogy…
— De milyen aron? — vagott kozbe valaki a hallgatosagbol. — Nem erti? Pontosan errol van szo! Baruda azt mondja, hogy az urbe kijutott teveadasaink ebresztettek ra oket, hogy ideje vegezni velunk, es az Uzenet az eszkoz. A buntetoexpediciok sokba kerulnek. Az Uzenet olcso.
Ellie nem birta felfedezni a kozbeszolot. Mintha a brit kuldottsegbol volna valaki. Az erositorendszer nem hangositotta ki, amit mondott, hiszen nem kapott szot az elnoksegtol. De a terem akusztikaja jo volt, igy aztan mindenki tisztan erthette. Der Heer megprobalt rendet teremteni. Abokhimov elorehajolt es valamit mondott a rendezoseg egyik tagjanak.
— On szerint veszelyes a gepet megepiteni — felelte Sokhavati. Szerintem pedig nem megepiteni veszelyes. Szegyellnem, hogy ennek a planetanak a lakoja vagyok, ha hatat forditanank a jovonek. Az on osei — es kinyujtott ujjaval a kozbeszolora mutatott — bezzeg nem voltak ilyen felosek, amikor vitorlat bontottak, hogy eljussanak Indiaba vagy Amerikaba.
Ez az ules tele van meglepetesekkel, gondolta Ellie, bar ketelyei voltak, szerencses otlet-e most eppen Clive-et vagy Raleigh-t peldakent felhozni. Sukhavati talan csak csipkelodesnek szanta a halvany celzast az egykori gyarmatositasra. Turelmetlenul varta, hogy kigyulladjon elotte a kis zold feny, jelezve, hogy szot kapott, bekapcsolodik a mikrofonja.
— Elnok ur — a hivatalosan tisztelettudo megszolitas Ellie-nek maganak is idegenul csengett. Az utobbi napokban szinte nem is lattak egymast Kennel. Holnap delutan szunetelnek az ulesek, akkorra szerveztek maguknak egy kis szabadidot. Ellie kicsit bizonytalanul nezett elebe, mit is mondanak majd egymasnak. Hoppa, most nem szabad erre gondolni.
— Elnok ur, azt hiszem, jobban is meg tudjuk vilagitani a kerdest a trojai faloet meg az Iteletnap-gepet. Holnap szandekoztam beszelni errol, de ugy latom, most kell elmondanom. — Beutotte nehany diaja kodszamat a billentyuzetbe. A nagy, tukorfalu terem elsotetult.
— Dr. Lunacsarszkijjal az a meggyozodesunk, hogy ezek ugyanannak a haromdimenzios konfiguracionak kulonbozo vetuletei. Tegnap bemutattuk a teljes konfiguraciot komputervezerelt forgasban. Ugy gondoljuk, bar bizonyosak nem lehetunk benne, hogy igy fog kinezni a gep belulrol. Meg nincsen pontos mertekaranyunk. Lehet, hogy az atmero egy kilometernyi, lehet, hogy mikroszkopikus meretu. De nezzek a dodekaeder belsejeben, a fo belso kamra keruleten ezt az ot, egyenletesen elosztott targyat. Ezen a dian most kinagyitva lathatjak. Az egesz kamraban csak ez a targy tunik egyaltalan felismerhetonek.
Olyan, mint egy emberi lenyek hasznalatara kialakitott, hetkoznapi, parnazott karosszek. Nagyon valoszinutlen, hogy teljesen mas korulmenyek kozott kifejlodott foldon kivuli lenyek elegge hasonlitananak hozzank ahhoz, hogy a mieinkhez hasonlo ulobutorokat hasznalnanak. Nezzek a kovetkezo diat. Amit abrazol, az akar a nagymamam padlasarol is elokerulhetett volna.
Valoban, mintha meg a viragos huzat is rajta lenne. Ellie-t egy pillanatra buntudatfele fogta el. Mielott atjott volna Europaba, vegul megsem hivta fel az edesanyjat, az igazat megvallva, miota az Uzenet erkezni kezdett, osszesen ha ketszer beszelt vele telefonon. Hogy lehetsz ilyen nemtorodom, Ellie, formedt ra magara.
Megint a komputerabrakra osszpontositotta figyelmet. Az ot szekfelesegen a dodekaeder egy-egy otszogkent tukrozodott. — Szoval, Lunacsarszkij doktorral azt gondoljuk, hogy az ot ules rank, emberekre var. Ami azt jelentene, hogy a gep kozponti vezerlohelyisegenek az atmeroje mindossze nehany meter, a teljes belso tere pedig tiz-husz meter. A muszaki megoldasok minden bizonnyal rendhagyoak, de szo sincs valamifele varosnyi nagysagu gepezetrol. Valoszinuleg meg olyan bonyolult sem lesz, mint egy repulogephordozo. Akarmi legyen is, ha egyutt fogunk neki, meg fogjuk tudni epiteni.
Lenyegeben azt akarom mondani, hogy egy bombaba nem szokas uleseket epiteni. Nem hiszem, hogy akar trojai falo, akar Iteletnap-gep lenne. Dr. Sukhavati szavai arra utalnak, vagy legalabbis sejtetik, hogy a gondolat felvetese maga is erzekelteti, milyen hosszu utat kell meg megtennunk.
Valaki megint bekiabalt. Most azonban der Heer megadta neki a szot, bekapcsolodott a mikrofonja. Ugyanaz a kuldott volt, aki Sukhavatit megzavarta: Philip Bedenbaugh, az Egyesult Kiralysagbol, az ingatag munkasparti kormany egyik minisztere.
… nem ertheto, mi a problema. Ha tenyleg egy fabol keszult lo lenne, eszunkbe sem jutna bevinni egy varosba. Mi is olvastuk Homeroszt. De burkoljuk be igeretes elkepzelesekbe, es a gyanu maris elaludt. Hogy miert? Mert amit hallunk, roppant hizelgo. Vagy megvesztegeto. Nagy tortenelmi kaland igerkezik. Szeduletes uj technikai kilatasok. Az is benne van, hogy — minek is nevezzem oket? Felsobbrendu lenyek partnerkent fogadnak el bennunket. En viszont amondo vagyok, ha csak a legcsekelyebb veszelye is fennall annak, hogy ez a gep a pusztulasunkat okozhatja, nem szabad megepiteni! Akkor jobb megfogadni, amit a szovjet kuldott mondott, a tuzbe vagni a kapott adatokat, es az evszazad buntenyenek tekinteni a radioteleszkopok felallitasat.
A teremben felborult a rend. A kepernyon sorban villantak fel a szot kero delegaciok kodjai. A zsongas egyre erosodott, mar arra a zajra emlekeztette Ellie-t, amit annyi even at hallgatott a radioteleszkopokbol. Ugy latszott, egyelore semmi remeny megegyezesre, es a ket tarselnok keptelen urra lenni a helyzeten.
Amikor a kinai kuldott beszelni kezdett, Ellie kepernyojen nem jelent meg a neve. Kerdoen nezett korul, fogalma sem volt rola, ki lehet a felszolalo. Nguyen “Bobby” Bui, a Nemzetbiztonsagi Tanacs egyik, most der Heer melle rendelt vezetoje elorehajolt es felvilagositotta: — Xi Qiaomu a neve. Ezt a “Xi”-t Sinek kell ejteni. Nehezfiu. A Hosszu Meneteles alatt szuletett. Tizenevesen Koreaban volt onkentes. A kormanyzatban dolgozik, foleg politikai munkat vegez. A Kulturalis Forradalom idejen felretettek. Most kozponti bizottsagi tag. Nagyon befolyasos pasas. Sokat szerepel ujabban az ujsagokban. O iranyitja az asatasokat is Kinaban.
A hatvan koruli, magas, szelesvallu ferfit rancoktol barazdalt arca idosebbnek mutatta, de mozgasa, testi kondicioja nagyon fiatalos volt. Azt az allig gombolt tunikat viselte, amely a kinai politikai vezetoknek eppoly kotelezo, mint az amerikaiaknak a haromreszes oltony, kiveve persze az elnokot. Ellie elott a kepernyon vegre megjelent a tejekoztatas, es most mar eszebe jutott, hogy az egyik videomagazinban olvasott egy hosszu cikket Xi Qiaomurol.
— Ha tartunk toluk — kezdett a kinai kuldott beszelni —, nem teszunk semmit. Ez kisse kesleltem fogja oket. De ne feledjek: tudjak, hogy itt vagyunk. Fogjak a bolygojukon a teveadasainkat. Nap nap utan emlekeztetik oket a letezesunkre. Onok szoktak nezni a programokat? Nem fognak elfeledkezni rolunk. Ha nem teszunk semmit, nekik viszont gondot okozunk, gep vagy nem gep, idejonnek. Nem tudunk elrejtozni eloluk. Ha nyugton maradtunk volna; nem kerulunk ebbe a helyzetbe. Ha csak kabeltelevizioink lennenek, nem pedig nagy hatotavolsagu katonai radarjaink, talan soha nem szereznek tudomast a letezesunkrol. De most mar keso. Nincs visszaut. Kenyszerpalyan vagyunk.
Ha ennyire aggodnak, hogy ez a gep elpusztitja a Foldet, ne a Foldon epitsek meg. Valahol mashol. Akkor, ha tenyleg Iteletnapgep, es felrobbantja a vilagot… hat nem a mi vilagunkat fogja felrobbantani. Persze, ez nagyon sokba kerul. Valoszinuleg tul sokba. Ha megsem felnek annyira, epitsek meg valami tavoli, istenhatamogotti szigeten. Xinjing tartomanyban, a Takopi-pusztaban peldaul egy akarmilyen nagy robbanas sem tenne kart embereletekben. Ha pedig egyaltalan nem felunk, akar Washingtonban is megepithetjuk. Vagy Moszkvaban. Vagy
