akarnak egymasra. O most mindket fajta tetszesnyilvanitasnak — melyekben azert dominalt az amerikai stilusu — nagyon orult. Egy rovidke pillanatra eszebe villant a mostohaapja. Meg az edesapja.
Ebed utan az adatgyujtesi modszerekrol es az adatok ertelmezeserol hangzottak el eloadasok. David Drumlin ismertetett egy altala nemreg kidolgozott, rendkivul erdekes statisztikai elemzest az Uzenetnek azokrol a korabbi oldalairol, amelyekben mar tortent utalas az uj szamdiagramokra. Azt allitotta, hogy az Uzenetben nemcsak a muhelyrajzok talalhatok meg egy gep megepitesehez, hanem konstrukcios leirasok, sot technologiai utasitasok is a fo— es a tobbi alkatreszek gyartasahoz. Ugy velte, uj, a Foldon eddig meg teljesen ismeretlen ipari eljarasok is akadnak koztuk. Ellie meglepeteseben eltatotta a szajat, feddo mozdulattal ingatta az ujjat Drumlin fele, es neman kerdo tekintettel nezett Valerianra, hogy o tudott-e errol. Valerian ajka felgorbult, vonogatta a vallat, es tenyerrel felfele vizszintesen ingatta a kezet. Ellie vegignezett a tobbi kuldotton, hogy latja-e rajtuk a meglepetesnek valamilyen jelet, de inkabb csak faradtsagot arultak el; a rengeteg melyrehatoan targyalt technikai reszlet, es a kenyszeruseg tudata, hogy elobb-utobb politikai donteseket kell hozni, mar erezheto feszultseget okozott. Az ules utan Ellie gratulalt Drumlinnak, de azt is megkerdezte tole, miert nem lehetett mar korabban hallani az elmeleterol. Drumlin mar menteben vetette oda neki a valaszt: — Ugy gondoltam, nincs akkora jelentosege, hogy zavarjam vele. Csak probaltam valamit csinalni, mikozben maga vallasi fanatikusokkal tanacskozott.
Ha Drumlinon mult volna, en maig sem lennek doktor, gondolta Ellie. Drumlin ot soha nem fogadta el igazan. Kettojuk kozott lehetetlen konnyed kollegialis viszonyt kialakitani. Kicsit sohajtott, aztan azon kezdett toprengeni, Ken tudott-e Drumlin uj munkajarol. Der Heer azonban szovjet elnoktarsaval egyutt a kuldotteknek teritett, hosszu, patko alaku asztallal szemkozti kis emelvenyen kapott helyet. Akarcsak mar hetek ota, most is gyakorlatilag megkozelithetetlen volt. Drumlint persze semmi nem kotelezte arra, hogy kozolje der Heerrel a felfedezeset; Ellie tudta, hogy az utobbi idoben mind a ketten nagyon elfoglaltak. De miert van az, hogy ha Drumlinnal beszel, Ellie mindig igyekszik engedekeny lenni — es csak vegso esetben kezd kemenyen ervelni? Ugy latszik, lenyenek egy resze most is ugy erzi, hogy doktori mivoltanak elismerese es a lehetoseg tudomanyos kepessegeinek kibontakoztatasara meg mindig Drumlintol fugg.
A konferencia masodik napjanak reggelen a szovjet kuldottseg egyik tagja lepett a szonoki emelvenyre. Ellie nem ismerte. “Stefan Alexejevics Baruda” olvasta le komputerenek kepernyojerol, “igazgato, Beketanulmanyok Intezete, A Szovjetunio Tudomanyos Akademiaja, Moszkva; tag, Kozponti Bizottsag, A Szovjetunio Kommunista Partja”.
Hallotta, amint Kitz odaszolt a kulugyi allamtitkarnak, Elmo Honicuttnak: — Kezdodik a durva jatek.
Baruda elegans ferfi volt, divatos nyugati, talan olasz szabasu oltonye vadonatuj. Folyekonyan, szinte idegen akcentus nelkul beszelt angolul. A balti koztarsasagok valamelyikeben szuletett. Nagyon fiatal ahhoz, hogy egy ilyen fontos intezet igazgatoja legyen. Az intezetet azzal a cellal letesitettek, hogy a nuklearis fegyvercsokkentes strategiajanak varhato bosszutavu kovetkezmenyeit tanulmanyozzak. Baruda a szovjet vezetesben letrejott “uj hullam” egyik kimagaslo peldaja.
— Beszeljunk nyiltan — kezdte Baruda. — Uzenet erkezik szamunkra valahonnan a vegtelen urbol. Az informacio legnagyobb reszet a Szovjetunionak es az Egyesult Allamoknak sikerult fognia, de fontos reszeket fogtak mas allamok is. Ezek most mind itt vannak ezen a konferencian. Megvarhattuk volna — a Szovjetunio is —, amig az Uzenetet nehanyszor megismetlik, hiszen remeljuk, hogy meg fogjak tenni, es akkor kiegeszithetjuk a most meg hianyzo reszeit. De ez meg evekbe, sot evtizedekbe telhet, es mi kisse turelmetlenek vagyunk. Ezert megosztottuk egymassal az eddig kapott adatokat.
Barmelyik allam — a Szovjetunio is — Fold koruli palyara kuldhetne az Uzenet frekvenciajan dolgozo hatalmas muholdakat, nagyteljesitmenyu erzekelokkel. Megtehetnek az amerikaiak is. Es valoszinuleg Japan vagy Franciaorszag, vagy az Europai Urbizottsag is megtehetne. Akkor minden allam maga gyujthetne be az osszes adatokat, hiszen az urben a radioteleszkopja szuntelenul a Vegara iranyulhatna. Ezt azonban a tobbiek ellenseges cselekedetkent foghatnak fel. Senki elott sem titok, hogy akar az Egyesult Allamok, akar a Szovjetunio kepes leloni egy ilyen muholdat. Ez is az egyik oka annak, hogy megosztjuk az adatokat.
Az egyuttmukodes jobb megoldas. Tudosaink nemcsak az adatokat akarjak megosztani egymassal, hanem a gondolataikat, az otleteiket… az almaikat is. Ebbol a szempontbol minden allam tudosai egyforman gondolkoznak. En a magam reszerol nem vagyok tudos, a kormanyzatban dolgozom. Igy tudom, hogy minden nemzet fiai is egyforman gondolkoznak. Minden nemzet fiai ovatosak. Minden nemzet fiai gyanakodnak. Egyikunk sem akarna elonyoket biztositani egy lehetseges ellenfelnek, ha ez elkerulheto. Igy azutan ket nezet alakult ki — lehet, hogy tobb is, de ketto biztosan. Az egyik szerint meg kell osztani minden informaciot, a masik szerint hagyni kell, hogy minden allam megprobaljon elonyt szerezni a tobbivel szemben. “Biztosra veheto, hogy a masik fel megprobal elonyosebb helyzetbe kerulni” — mondjak az utobbi nezetet vallok. A legtobb orszagban ez a ket nezet vitazik egymassal.
A vitaban a tudosok gyoztek. Ezert aztan az Egyesult Allamok es a Szovjetunio az adatok legtobbjet — de hangsulyozom, nem mindet — megosztotta egymassal. A tobbi allam pedig az altala fogott adatok legtobbjet minden mas allammal megosztotta. Mi nagyon orulunk ennek a dontesnek.
— Szamomra ez nem hangzik durvanak — mondta Ellie sugva Kitznek.
— Maradjon csak a vetelen — sugta vissza Kitz.
— Vannak azonban masfajta veszelyek. Ezek egyiket vetjuk fel most onoknek. — Baruda hangvetele az elozo napi ebedjukre emlekeztette Ellie-t, beszelgetesukre Vaygay-jel. Mi jarhat a szovjet kuldottseg fejeben?
— Hallottuk, Lunacsarszkij akademikusnak, Arroway doktornak es mas tudosoknak is az a benyomasuk, hogy az Uzenet utasitasokat tartalmaz egy bonyolult gepezet megepitesehez. Tetelezzuk fel, amire ugy latszik, mindenki szamit: az Uzenet veget fog erni, azutan visszater a kezdetehez, es megkapjuk a megoldast — rejtjelkulcsnak mondjak? — szoval a kulcsot ahhoz, hogy elolvashassuk az Uzenetet. Tetelezzuk fel azt is, hogy tovabbra is teljes osszhangban dolgozunk, mindenki egyutt. Kicsereljuk egymas kozott az adatokat, az elkepzeleseinket, az almainkat.
Namarmost. Azok a lenyek ott a Vegan nem puszta szorakozasbol kuldik nekunk az utasitasokat. Azt akarjak, hogy megepitsunk egy gepet. Talan kozlik, mi a szandekuk vele, talan nem. De ha kozlik is, miert higgyuk el, hogy igaz, amit mondanak? Es itt most mar az en fantaziam kezd mukodni, az en almaimrol beszelek. Nem igazan megnyugtatoak. Mert mi van, ha ez a gep affele trojai falo? Draga penzert megepitjuk, elinditjuk, es egyszer csak megszallok serege ozonlik ki belole. Vagy mi van, ha valamifele Iteletnapot zudit rank? Megepitjuk, bekapcsoljuk, es a Fold felrobban. Lehet, hogy ezzel a modszerrel pusztitjak el a kozmoszban jelentkezo uj civilizaciokat. Olcson megusszak. Csak egy taviratba kerul, es a kezdodo civilizacio engedelmesen elpusztitja onmagat.
— Ez persze csak feltetelezes, kiindulopont a merlegeleshez. Azert vetem fel, hogy gondolkodjanak el rajta. Ugy erzem, szukseges. Ebben a kerdesben mindannyiunknak, akik ezen a bolygon csak elunk, kozosek az erdekeink. Elismerem, tulsagosan is szepites nelkul teszem fel a kerdest: nem volna okosabb tuzbe dobni az adatokat es lerombolni a radioteleszkopokat?
A teremben nyugtalansag tamadt. Egy csomo kuldottseg egyszerre kert szot. A konferencia ket tarselnoke azonban senkinek nem adott szot, ehelyett nyomatekosan felhivta a kuldottek figyelmet: itt semmilyen video— vagy magnofelvetel nem keszulhet! A sajto sem kaphat semmilyen interjut. Naponta tartanak sajtotajekoztatot, a konferencia ket elnoke es a kuldottsegvezetok altal jovahagyott temakrol. A mostani felszolalasbol sem kerulhet ki semmi a terem falai kozul.
Tobb kuldott kovetelte, hogy az elnokseg foglaljon allast. — Ha Barudanak igaza van ezzel a trojai faloval vagy Iteletnap-geppel probalt szolni az egyik holland kuldott —, akkor kotelessegunk tajekoztatni az embereket! — De senki sem figyelt ra, a mikrofonja nem volt bekapcsolva.
Ellie azonnal beutotte a nevet a komputer rendezoprogramjanak hozzaszolo-nevsoraba, hogy mielobb sorra keruljon. Latta, hogy a neve a masodik helyen van, Sukhavati utan, es az egyik kinai kuldott elott.
Csak futolag ismerte Devi Sukhavatit. Negyvenes evei kozepen jaro, termetes holgy, nyugati frizurat hord, nagyon magas sarku cipellot es hozza pompas selyemszarit. Eredetileg fizikuskent vegzett, de kesobb India egyik legjobb molekularis biologusa lett. Mostanaban megosztotta az idejet a Cambridge-i King's College es a bombayi Tata Intezet kozott. A londoni Royal Society indus tagjainak egyike volt, amit kevesen mondhattak el magukrol, es azt suttogtak rola, hogy politikailag nagyon jol fekszik. Ellie utoljara nehany eve talalkozott vele, egy nemzetkozi szimpoziumon Tokioban, mielott nehany tanulmanyuk cimenek vegerol az Uzenet megerkezesenek koszonhetoen eltuntek volna a kotelezo kerdojelek. Ellie-nek olyan erzese volt, hogy kolcsonosen vonzodnak egymashoz, es nem csak azert, mert a foldon kivuli elettel foglalkozo tudomanyos konferenciakon igen ritka volt a noi resztvevo.
— Elismerem, hogy Baruda akademikus fontos es ovatossagot kovetelo kerdest vetett fel — kezdte hozzaszolasat Sukhavati. — Botorsag lenne figyelmen kivul hagyni a falo meg az Iteletnap lehetoseget. Ha a
