ismetlodik.
— Szoval ennek csak akkor volna ertelme, ha a rejtjelkulcs megfejtese sokkalta egyszerubb lenne, mint magae az Uzenete. Maga szerint nem igy van. Szerintem sem. Es mi van, ha a bitsebesseg sokkal nagyobb? Honnan tudhatja, hogy a Gepuzenet minden egyes bitje alatt nem lapul-e a rejtjelkulcs-uzenet millionyi bitje?
— Mert elkepzelhetetlenul szeles savok kellenenek hozza. Azonnal eszrevennenk.
— Na jo, akkor mondjuk, hogy hebe-hoba erkezik egy gyorsabb adatloket. Kepzelje el ugy, mint egy mikrofilmet. Az Uzenet ismetlodo reszeiben paranyi mikrofilmtekercsek csucsulnek. Kepzeletben latom, amint egy paranyi doboz a maga altal megszokott nyelven kozli: En vagyok a rejtjelkulcs. Es kozvetlenul mellette ott a tekercs. Benne meg szazmillio iszonyuan gyors bit. Utananezhet, leteznek-e ilyen dobozkak.
— Higgye el, mar rajuk bukkantunk volna.
— Na jo. Akkor mi a helyzet a fazismodulacioval? A radar— es az urhajo-telemetriaban hasznaljuk, es alig veheto eszre a spektrumban. Probalkozott faziskorrelatorral?
— Nem. Jo gondolat. Megprobalom.
— Na, akkor most terjunk at a valoban eredeti otletre. Ha a Gep valaha is megepul, a maguk emberei beleulnek, valaki megnyom egy gombot, es az az ot ember elindul valahova. Mindegy, hova. A kerdes az, visszajonnek-e? Esetleg nem jonnek vissza. Eljatszadozom azzal a gondolattal, hogy ezt az egesz geptervezest vegai testgyujtok talaltak ki. Tudja, orvostanhallgatok vagy antropologusok vagy mit tudom en. Emberi testek kellenek nekik. Eljonni a Foldre sok hercehurcaval jar — engedelyek kellenek, tranzitvizumok — a fenebe is, ennyit nem er az egesz. Ahhoz azonban nem kell sok, hogy kuldjunk a Foldre egy Uzenetet, mire a foldiek ossze fogjak torni magukat, hogy hazhoz szallitsak az ot testet, amire szuksegunk van.
Mint a belyeggyujtok. Kolyokkoromban en is az voltam. Az ember kuldott egy levelet egy idegen orszagba, akarkinek, es a legtobb esetben valaszoltak. Tokmindegy, mit. Ugyis csak a belyeg kellett. Szoval szerintem a Vegan is vannak ilyen belyeggyujtok. Ha kedvuk szottyan ra, szetkuldenek par levelet, aztan az ur minden iranyabol csakugy ropulnek hozzajuk a testek. Erdekes gyujtemenyuk lehet, nem?
Ramosolygott Ellie-re, es folytatta: — Oke, de mi koze van mindennek a rejtjelkulcshoz? Az egvilagon semmi. Csak az szamit, ha tevedek. Ha hibas az elkepzelesem, ha az ot ember visszajon, akkor nagy elony lesz, hogy mar kitalaltuk, hogyan kell urhajozni. Akarmilyen ugyesek, nem lesz konnyu a Geppel leszallni. Tul sok mindenre kell figyelniuk. A hajtomurendszerrol sincs fogalmunk sem. Elofordulhat, hogy par meterrel a fold alatt fejezodik be az urutazas, es akkor annyi. Marpedig mi az a par meter huszonhat fenyevhez kepest? Tul nagy a kockazat. Ha a Gep visszater, az urben kell megallnia vagy minek nevezzem —, kozel a Foldhoz, de nem a Foldon vagy plane a Foldben. Szoval, biztosnak kell lenniuk abban, hogy ertunk az urhajozashoz, hogy az ot embert az urbol be tudjuk gyujteni. Csakhogy megy az ido, nem tudjak bevarni, amig az 1957-es hirek elerkeznek a Vegara. Mit tesznek hat? Ugy intezik, hogy az Uzenet egyik reszet csak az urben lehessen fogni. Na melyik reszet? A megfejteset. Ha a rejtjelkulcsra rajovunk, az azt jelenti, hogy mar urhajozunk, akkor pedig az ot ember biztonsagosan vissza is tud terni. Ezert ugy kepzelem, hogy a rejtjelkulcsot az oxigenabszorpcio frekvenciajan, a mikrohullamu spektrumban vagy kozel az infravoroshoz sugarozzak — mindenkeppen a spektrumnak olyan reszen, amit csak joval tul a Fold legkoren lehet fogni…
— A Hubble-teleszkop az ultraibolya, a lathato es az infravoroshoz kozeli spektrumban is figyeli a Vegat. Sehol semmi. Az oroszok megjavitottak a millimeter hullamhosszu keszulekuket is. Mar szinte mast sem figyelnek, csak a Vegat, de semmit nem talaltak. Ettol fuggetlenul folytatjuk a figyelest. Meg valami?
— Tenyleg nem iszik semmit? En nem szoktam, de sokan teszik. Ellie megint nemet intett. — Nem, tobb nincs. Akkor most en jovok? Tudja, szeretnek valamit kerni magatol. De nincs gyakorlatom a keresben. Sose kertem senkitol semmit. Rolam azt tartjak, dusgazdag vagyok, rohejes a kulsom, nincsenek gatlasaim — kiszurom a rendszer gyonge pontjait, aztan gyorsan bekaszalom a hasznot. Es ne is mondja, hogy maga nem ilyennek lat. Biztosan hallott rolam mar eleget. De szanjon ram tiz percet, hogy elmeselhessem maganak, hogy is kezdodott mindez. Szeretnem, ha egyet-mast megtudna rolam.
Ellie hatradolt a szekben. Mit akarhat tole Hadden? Elindult a fantaziaja, de sietve elhessegette a kepeket Istar Templomarol, Haddenrol, meg esetleg egy-ket izmos kocsihajtorol.
Hadden evekkel ezelott feltalalt egy olyan tevealkatreszt, amely automatikusan leveszi a hangot, ha a kepernyon reklam jelenik meg. Akkor meg nem volt szo a kesobbi szovegfelismero keszulekrol. Az alkatresz egyszeruen a hordozohullam amplitudojat erzekelte. A tevereklamokat nagyobb hangerovel es kisebb hatterzorejjel sugaroztak, mint a tobbi adast. Hadden talalmanyanak hire szoban terjedt. Az emberek megvaltaskent, nagy orommel fogadtak a lehetoseget, hogy megszabadulnak a reklamozontol, amely megkeseritette a tevet naponta hat-nyolc ora hosszat bamulo atlagos amerikai nezok eletet. Mire a tevereklam- ipar felocsudott es osszehangolt ellenlepeseket tehetett volna, az Adnix mar oriasi nepszerusegre tett szert. Uj hordozohullam-technikak kidolgozasara kenyszeritette a reklamcegeket es a tevetarsasagokat, de akarmit valtoztattak, Hadden mindig feltalalta hozza az ujabb keszuleket. Neha elebuk is vagott, olyasmit talalt fel, amit csak egy kesobbi vedomegoldas ellen hasznositott. Azt mondogatta, hogy megkimeli oket, nem erdemes a reszvenyeseik draga penzen ujabb kitalaciokkal veszodniuk, ugysem mennek azokkal sem semmire, o jobbat dolgoz ki. Minel tobbet adott el a keszulekeibol, annal olcsobban arulta oket. Valosagos elektronikai haboru volt ez, es Hadden egyik gyozelmet aratta a masik utan.
Pert akasztottak a nyakaba — valamifele osszeskuvessel vadoltak, hogy gatolja a szabad kereskedelmet. Volt annyi politikai befolyasuk, hogy Haddennek ne sikeruljon a vadat teljesen elejtetnie, de annyi mar nem, hogy meg is nyerjek a pert. Hadden rakenyszerult, hogy behatoan tanulmanyozza az idevonatkozo rendeleteket. Egy Madison Avenue-i ugynoksegen at, amelynek a legnagyobb csendestars-tulajdonosa volt, hamarosan meg akarta rendelni termekei reklamozasat harom kereskedelmi tevetarsasagnal. Nehany hetes huzavona utan a rendeleset visszautasitottak. Ekkor o perelte be a tevetarsasagokat, es o valoban bizonyitani tudta, hogy a szabad kereskedelem gatlasarol van szo. Hatalmas osszegu karteritest kapott, a legnagyobbat, amit ilyesmiert valaha is megiteltek, es ez is ujabb vereseget jelentett a Haddent eredetileg tamado tevetarsasagoknak.
Voltak persze, akik szivesen neztek a reklamokat, nekik nem volt szukseguk az Adnixre. De elenyeszo kisebbsegben voltak. A tevereklamipar tonkretetele reven Hadden oriasi vagyonra tett szert. Meg persze egy halom ellensegre.
Amikor a szovegfelismero keszulekek kereskedelmi forgalomba kerultek, Hadden mar keszen volt a Preachnixszel, amit az Adnixba lehetett beepiteni. Ha a teveadasban dogmatikus vallasi musor kezdodott, a keszulek automatikusan csatornat valtott. Kulcsszavakat lehetett beleprogramozni, ilyeneket, hogy “Advent” vagy “Megdicsoules”, mialtal elegge szep rendet lehetett vagni a musorokban. A tevenezok egy kisebb, de szamottevo csoportja a Preachnixszel reg ahitott jotetemenyhez jutott. Az a — ha nem is egeszen komolyan veheto — hir jarta, hogy Hadden kovetkezo talalmanya, a Jivenix, allam— es miniszterelnoki szozatokra lep majd mukodesbe.
Ahogy egymas utan fejlesztette ki a kulonbozo szovegfelismeroket, Hadden szamara nyilvanvalova lett, hogy a keszuleknek sokkal szelesebb koru felhasznalasi lehetosegei is vannak — az oktatastol es a tudomanytol kezdve az orvostudomanyon at egeszen a katonai hirszerzesig es az ipari kemkedesig. Ezen alapult a hirhedt Egyesult Allamok kontra Hadden Cybernetics per. Hadden egyik chipjet tul jonak talaltak arra, hogy a polgari eletben hasznositsak, es a Nemzetbiztonsagi Tanacs javaslatara a legmodernebb szovegfelismero chipek gyartasat kormanyzati kezbe vettek. Egyszeruen borzaszto fontos volt, hogy beleolvashassanak az oroszok levelezgetesebe. Isten ovjon attol viszont, mondtak Haddennek, hogy ok olvashassanak bele a mienkbe.
Hadden nem adta beleegyezeset a gyartas atadasahoz, de igeretet tett, hogy olyan teruleteken folytatja a fejlesztest, amelyeknek semmilyen elkepzelheto kozuk nem lehet a nemzetbiztonsaghoz. A kormanyzat allamositani akarja az ipart, hangoztatta. Kapitalistaknak mondjak magukat, de amikor szint kell vallaniuk, kibujik beloluk a szocialista. O, Hadden, pusztan rajott, hogy a kozonseg valamit hianyol, es egy letezo es legalis uj eljarast alkalmazva kielegitette ezt az igenyt. Klasszikus kapitalizmus. Erre most fantaziatlan kapitalistak azt allitjak, hogy mar az Adnixszal is tul messzire ment, es hogy veszelyezteti az amerikai eletformat. A Pravda V. Petrov alairasu, egeszoldalas cikkben a kapitalizmus ellentmondasai legszebb peldajanak nevezte. A The Wall Street Journal valaszcikke szerint a kommunizmus ellentmondasainak legszebb peldaja meg a Pravda — a szo oroszul ugyanis annyit tesz: igazsag.
Hadden gyanitotta, hogy az allambiztonsag csupan urugy, valojaban az volt a bune, hogy belegyalogolt a reklamcegek meg a videoevangelistak uzletebe. Nem gyozte hangoztatni, hogy az Adnix meg a Preachnix a kapitalista vallalkozoszeltem megtestesulese. Hat nem az a kapitalizmus lenyege, hogy valasztekot kinal a fogyasztoknak?
