Nahat, ilyen valasztasi lehetoseg az is, ha nincsenek hirdetesek, mondta nekik. Nagy osszegu hirdetesi koltsegvetesek akkor kellenek, ha a termekek kozott nincs kulonbseg. Mert ha van, akkor a vevo ugyis a jobbat veszi. A hirdetes arra szoktatja az embereket, hogy ne bizzanak meg a sajat itelokepessegukben. Elbutitja oket.
Marpedig egy eros orszagnak okos polgarokra van szuksege. Egyszoval az Adnix hazafias celokat szolgal. A gyartok a hirdetesek helyett a termelesbe fektethetik a penzuket. A fogyaszto jol fog jarni. Kapkodni fogjak a kepeslapokat, az ujsagokat, fellendul a posta forgalma is, tobb lesz a kuldemeny, mindez enyhiti a reklamugynoksegek veszteseget. Nem ertem, hol itt a problema?
Az Adnix minden mas tamadasnal tobbet artott a tevetarsasagoknak. Munkanelkulive lett reklamszakemberek, tevesek, filler nelkul maradt modell-csinibabak egesz serege eskudott veres bosszut Hadden ellen. Szamottevobb ellenfeleinek szama is egyre nott. Annyi bizonyos, gondolta Ellie, hogy Hadden erdekes figura.
— Szoval, itt az ideje, hogy belefogjak valamibe. Annyi a penzem, hogy azt sem tudom, mit kezdjek vele, a felesegem ki nem allhat, korul vagyok veve ellenseggel. Valami fontosat akarok csinalni, valamit, ami ertekes. Olyat, hogy ha sok szaz ev mulva visszagondolnak ra, az emberek oruljenek neki, hogy elofordultam a vilagon.
— Azt akarja mondani…
— Azt. Meg akarom epiteni a Gepet. Szerintem tokeletesen alkalmas vagyok ra. Nalam vannak a szakma legjobb kibernetikusai, rengeteg a gyakorlati tapasztalatuk. Jobbak, mint a Carnegie-Mellonnal, a MIT-nel, mint Stanfordban vagy Santa Barbaraban. Es ha valami mar most kivilaglik azokbol a tervekbol, hat az, hogy nem szabad odivatu barkacsolokra bizni. Szukseguk lesz eredetien gondolkodo muszaki fejekre. Nalam jobbat nem talalnak. Es en a leheto legkevesebbol fogom kihozni.
— Hadden ur, higgye el, nekem edeskeves beleszolasom lesz abba, hogy ki epitse meg a Gepet, ha egyaltalan eljutunk odaig. Nemzetkozi dontes kell hozza. Es mindenfele politikai szempontok is befolyasolni fogjak. Parizsban egyelore meg azon folyik a vita, hogy ha megfejtettuk az Uzenetet — ha egyaltalan sikerul megfejtenunk —, valoban megepuljon-e a Gep vagy sem.
— Gondolja, hogy en mindezt nem tudom? Megyek en a szokasos utakon is, befolyasolok es vesztegetek, ahogy kell. Csupan arra van szuksegem, hogy az ugy erdekeben szoljanak ertem egy jo szot a megfelelo helyen, az angyalok karaban. Erti, ugye? Az angyalokrol jut eszembe, maga aztan jol felkavarta Palmer Joss meg Billy Jo Rank kedelyet! A szuzmariasviz-botrany ota nem lattam oket igy kiakadni. Ahogyan Rankin tiltakozott, allitotta, hogy a Gep epitesevel kapcsolatos nyilatkozatat hamisan ideztek! Hat nem szornyu?
Gunyos mufelhaborodassal ingatta a fejet. Nyilvanvalo volt, hogy a faradhatatlan hitteritok es a Preachnix feltalaloja kozott regi, szemelyes ellenszenvnek kell fennallnia, es Ellie most furcsa modon indittatast erzett, hogy vedelmebe vegye a predikatorokat.
— Mindkettojuknek joval tobb az esze, mint az ember gondolna. Palmer Joss meg egyenesen… szoval, abban az emberben van valami egeszen eredeti. Joss nem csalo.
— Biztos benne, hogy nem csupan egy jokepu szelhamos? Ne haragudjon, de nagyon fontos, hogy az ember tisztazza magaban ezeket az erzelmeket. Tulsagosan is fontosak ahhoz, hogy figyelmen kivul hagyjuk oket. En ismerem ezeket a bohocokat. A kulcsin alatt egy sakal lapul bennuk. A vallas rengeteg emberre vonzoan hat tudja, valahogy erzekien, szexualisan. Latna csak, mik tortennek Istar Templomaban…
Ellie megborzongott az undortol.
— Azt hiszem, megis kerek valamit inni — mondta.
Lenezett. A Zikkurat lepcsozetesen kikepezett oldalat — az evszaktol fuggoen valodi vagy mu — viragok boritottak. Az okori vilag het csodajanak egyiket, a babiloni fuggokerteket masoltak. Meglepo modon nem is emlekeztetett tulsagosan egy Hyatt szallodara. Messze lent faklyas menetet pillantott meg, vissza a Zikkurattol, Enlil Kapuja fele kanyargott. A menet elen negy megtermett, meztelen felsotestu ferfi hordszeket vitt. Hogy ki vagy mi van a hordszekben, Ellie nem tudta kivenni.
— Gilgames-szertartas. Osi sumer mitologiai hos volt.
— Hallottam rola.
— A halhatatlansag volt a szakmaja.
Hadden ezt targyilagos hangon, magyarazatkeppen mondta, aztan az orajara nezett.
— Tudja, ide, a Zikkurat tetejere jottek fol a kiralyok, itt kaptak az utasitasokat az istenektol. Foleg Anutol, az eg uratol. Jut eszembe, utananeztem, hogy hivtak a Vegat. Naluk Tirana, “A mennyek elete” volt a neve. Furcsa, nem?
— Es maga kapott valamilyen utasitast?
— Nem, maguknak cimeztek, nem nekem. De kilenc orakor lesz meg egy Gilgames-felvonulas.
— Tartok tole, hogy azt mar nem tudom megvarni. De szeretnek magatol kerdezni valamit. Mire jo ez a Babilon? Meg Pompeji? — nezett Ellie Haddenre. — Maga egyike a legotletgazdagabb embereknek. Nem is egy hatalmas ipartelepet hozott letre, a sajat palyajan verte meg a reklamszakmat. Na jo, hat a szovegfelismero chip allambiztonsagi valtozataval befurdott. De hat millio dolgot csinalhatna. Miert pont… ezt?
A melyben, messze alattuk a menet elerte Asszur Templomat.
— Miert nem csinalok valami… nemesebbet? — kerdezett vissza Hadden. — Egyszeruen csak megprobalom a tarsadalom olyan szuksegleteit kielegiteni, amelyeket a kormanyzat nem vesz eszre vagy nem hajlando tudomasul venni. Kapitalista vallalkozas. Torvenyes. Sokan lelik oromuket benne. Es ugy velem, amolyan biztonsagi leereszto szelepe egy csomo okorsegnek, amit ez a tarsadalom folyamatosan kitermel.
De amikor belevagtam, ezeket nem gondoltam vegig. Egyszeru. Pontosan emlekszem arra a pillanatra, amikor a Babilon otlete az eszembe jutott. Walt Disney Worldben tortent, Jasonnel, az unokammal hajokaztunk a Mississippin egy lapatkerekes folyami gozhajon. Jason negy— vagy oteves lehetett. Azon toprengtem, milyen okos huzas volt a Disney-sektol, hogy megszuntettek a csak egy-egy hajoutra vagy latvanyossagra szolo jegyeket, ehelyett most napijegyet lehet venni, ami mindenhova ervenyes. Megsporoltak jo nehany fizetest — a jegykezeloket peldaul. De ami fontosabb: az emberek tulbecsulik, hogy mire akarnak majd felszallni, mit akarnak megnezni. Mivel mindent ki akarnak probalni, hajlandok eleve tobbet fizetni, aztan megelegszenek joval kevesebbel is.
Szoval, ott ultunk a hajon Jasonnel, mellettunk meg egy fiucska, olyan tavolbanezo tekintetu. Nyolceves forma, de lehetett eppen tiz is. Az edesapja faggatta valamirol, o meg szukszavuan, egyszotagu szavakkal valaszolt. A gyerek egy jatekpuska agyat simogatta gyengeden, a puska csove a laba kozott. Latszott a fiun, hogy csupan egyet szeretne: egyedul maradni a puskaval es becezgetni. A hatterben az Elvarazsolt Birodalom tornyai es hegyes tetoi magasodtak, es egyszer-e osszeallt a kep. Erti, mire gondolok?
Cukormentes kolat toltott maganak es Ellie poharahoz koccintotta.
— Arra, hogy az ellensegeink egymasnak essenek! — Eredeti toszt volt. — Istar Kapujahoz fogjak kiserni. Enlil Kapuja korul tul nagy a nyuzsges a felvonulok miatt.
Mintegy varazsutesre megjelent a ket kisero. Egyertelmu: Ellie el van bocsatva. Nem is igen lett volna kedve tovabb maradni.
— Gondolkozzon a fazismodulacion, es nezze meg az oxigenvonalakat. De ha abban tevednek is, hogy hol a rejtjelkulcs, ne feledje: egyedul en epithetem meg a Gepet.
Istar Kapuja reflektorfenyben uszott. Tuzzomanccal boritottak, kek allatfigurak csillogtak rajta. A regeszek azt mondjak, sarkanyok.
ERVEK ES ELLENERVEK
A ketelkedes az ertelem erenye, es szegyen lenne tul koran vagy az elso szora lemondani rola; a nemesen gondolkodo huvosen es buszken megorzi az ifjusag hosszu evein at, hogy aztan, erett osztonokkel es megfontoltan bizalommal es boldogsaggal cserelje fel.
Felkelest, zavargasokat kellett kelteni. Az ellenseg hasonlithatatlanul nagyobb es erosebb volt. De ismertek a
