megbizhato. Lehet, hogy mindaz, amit Arroway-rol elmondott, igaz, de ettol Arroway meg nem megbizhato. Hoborog ellene mindenfele szervezet, meg a sajat Nemzeti Bizottmanyom is, meg az egyhazak. A kaliforniai talalkozasukkor Palmer Jossra, azt hiszem, mely benyomast tett, Billy Jo Rankint viszont sikerult teljesen felboszitenie. Tegnap felhivott, es a kovetkezoket kozolte: “Elnokasszony, az a Gep vagy egyenesen Istenhez, vagy egyenesen az ordoghoz fog repulni. Mindket esetben jobb, ha egy istenfelo keresztenyt ultetunk bele.” A Palmer Josshoz fuzodo kapcsolatait akarta felhasznalni arra, hogy Istenre hivatkozva belebeszeljen a dolgomba. Szerintem semmi ketseg, o maga akarna beulni a Gepbe. A Rankin-feleknek Drumlin sokkal jobban megfelel, mint Arroway.
Elismerem, ez a Drumlin halveru egy ficko. De megbizhato, jo hazafi, jozanul gondolkodo ember. A szakmai hitele vitathatatlan. Es menni akar. Nem, nem, Ken, Drumlinnak kell beulnie. A legtobb, amit Arroway-nek felajanlhatok, hogy o legyen a tartalek.
— Megmondhatom neki?
— Nem tudhatja meg elobb, mint Drumlin. Amint megtortent a vegso dontes, es ertesitettuk Drumlint, abban a pillanatban szolok maganak… Na, ne logassa az orrat, Ken! Tenyleg nem akarja, hogy Arroway itt maradjon a Foldon?
Mire Ellie befejezte a Parizsban targyalo amerikai kuldottek szakmai tamogatasara indulo “Tigriscsapat” eligazitasat, hat ora is elmult. Der Heer megigerte, hogy amint veget ert a legenysegkivalaszto ertekezlet, rogton felhivja. Ken azt akarta, hogy Ellie tole tudja meg, bejutott-e a legenysegbe, ne mastol. Ellie tudta, hogy nem viselkedett elegge tiszteletteljesen a meghallgatoival, es ezert alighanem o is kiesett a versenybol, mint meg vagy egy tucatnyian. Mindazonaltal, gondolta, hatha megis maradt valami eselye.
A szallodaban belyeg nelkuli, lezart boritekban uzenet varta, szemelyesen adtak le. “ Ma este nyolckor varom a Tudomany es Technika Nemzeti Muzeumaban. Palmer Joss.”
Semmi megszolitas, se magyarazat, se keres, semmi “tisztelettel udvozli” — ejha, gondolta Ellie. Ez aztan biztos magaban. A levelpapir Ellie hoteljee volt, sehol a felado cime. Tudomasa szerint Joss magatol a kulugyminisztertol tudta meg, hogy Ellie a varosban lesz, ezert delutan ide jott, gondolvan, hogy Ellie a szallodaban tartozkodik. Suru volt ez a nap, kulonben is bosszanto, hogy folyton elrangatjak, ahelyett, hogy az Uzenet megfejtesen dolgozna. Nem volt inyere a furcsa meghivas, de azert lezuhanyozott, atoltozott, vett maganak egy csomag kesudiot es beult egy taxiba.
Szotlanul bandukoltak a kihalt Mallen az esteben. A tiszta ejszakai egbolton a horizont folott jol latszott a Lira.
— Az a fenyes csillag ott, az a Vega — mondta Ellie Jossnak.
A ferfi sokaig bamulta a szikrazo pontot. — Ez a megfejtes nagyszeru teljesitmeny volt — szolalt meg nagysokaca.
— Ugyan mar. Nem nagy ugy. Fejlett civilizacio ennel egyszerubben mar nem is uzenhetett volna. Nagy szegyen lett volna, ha nem tudjuk megfejteni.
— Mar eszrevettem, hogy maga rosszul turi a bokokat. Ez a felfedezes korszakalkoto. Uj iranyba tereli az emberiseg jovojet. Vagy legalabbis az elkepzeleset a jovorol. A jelentosege vetekszik a tuz, vagy az iras, vagy a fold megmuvelhetosegenek felfedezesenek jelentosegevel. Vagy az Angyali udvozletevel.
Joss megint felbamult a Vegara. — Ha helyet kapna a Gepben, ha maga vinne vissza a Kuldohoz, mit gondol, mit latna ott?
— Az evolucio sztochasztikus folyamat. Egyszeruen tul sokfele lehetoseg kepzelheto el ahhoz, hogy az ember megmondhassa, milyenne alakult ki az elet mashol. Ha lathatta volna a foldet, mielott elkezdodott volna rajta az elet, vajon kepes lett volna-e megjosolni, hogy tucskok meg zsirafok elnek majd rajta?
— En tudom a valaszt a kerdesre. Maga biztosan ugy gondolja, hogy mi pusztan kiagyalt dolgokat hirdetunk, konyvekbol ollozunk, vagy valamilyen imasatorban hallottuk. De nem igy van. En a sajat magam altal megelt tapasztalataim alapjan tudom, amit tudok. Nem tudom egyszerubben megfogalmazni. En szemtol szembe lattam Istent.
Josszon latszott, hogy melysegesen komolyan gondolja, amit mond.
— Elmondana nekem, hogyan tortent?
Elmondta.
— Na jo — szolalt meg Ellie, amikor Joss befejezte. — Egyszoval klinikai halalban volt, aztan ujraelesztettek, de emlekszik, hogyan emelkedett a sotetsegbol fel a fenybe. Latott egy emberformaju ragyogast, amirol azt gondolta, hogy Isten. De ebbol a tapasztalatbol sehol nem vilaglik ki, hogy a ragyogas alkotta volna a vilagegyetemet, vagy erkolcsi torvenyeket alkotott volna. Dobbenetes elmeny lehetett. Nem ketseges, hogy nagyon megrazhatta. De mas magyarazata is lehet.
— Espedig?
— Hat, peldaul a szuletes. Amikor megszuletunk, hosszu, sotet alaguton at jutunk a ragyogo fenyre. Gondolja el, milyen ragyogo az a feny az ujszulottnek, aki kilenc honapot toltott vaksotetben! Szuletesunkkor talalkozunk eloszor a fennyel. Micsoda dobbenetes elmeny lehet egy emberi leny szamara, amikor eloszor lat szint vagy fenyt, vagy arnyekot, az elso arcot — pedig ezek felismeresere alighanem elore be vagyunk programozva. A halal pillanataban talan a fordulatszamlalo egy pillanatra visszaugrik nullara. Ertsen meg, nem ragaszkodom en ehhez a magyarazathoz. De ez is lehet az egyik a sok kozul. Csak azt szeretnem elerni vele, hogy belassa, lehet, hogy rosszul ertelmezte, amit tapasztalt.
Maga nem latta azt, amit en.
Joss megint felnezett a hideg kek-feher fennyel szikrazo Vegara, aztan Ellie fele fordult.
— Sohasem erezte meg magat… tanacstalannak abban a maga univerzumaban? Honnan tudhatja, mit kell tennie, hogyan kell viselkednie, ha nem letezik Isten? Csak annyi, hogy be kell tartani a torvenyeket, kulonben lecsukjak az embert?
— Maganak nem az a baja, hogy tanacstalan, Joss. Maganak az a baja, hogy nem maga a kozpont, hogy nem maga miatt teremtettek a vilagot. Az en univerzumomban tokeletes rend van. A gravitacionak, az elektromagnessegnek, a kvantummechanikanak mind megvannak a maguk torvenyei. Ami pedig a viselkedest illeti, miert ne johetnenk ra mi magunk, hogy mi a legjobb nekunk, az emberi fajnak?
— Amit mond, az melegszivu es nemeslelku vilagszemleletre vall, annyi bizonyos. Es en soha nem tagadnam, hogy az emberek sziveben josag lakozik. Megis, akik nem szerettek Istent, micsoda kegyetlenkedesre voltak kepesek!
— Es akik szerettek? Savonarola es Torquemada szerettek Istent, legalabbis azt allitottak. A maguk vallasa kisgyermekeknek nezi az embert, akinek kell egy mumus, hogy jol viselkedjen. Azert kell hinnie Istenben, hogy betarthassak vele a torvenyeket. Maguknak eszukbe sem jut, hogy maskepp is lehetne hatni ra, mint merev szabalyzatokban gondolkodo rendor-karhatalommal, meg azzal a fenyegetessel, hogy ami netan elkerulne a rendorseg figyelmet, azert meg majd a mindent lato Isten fogja megbuntetni. Nem sokba veszik maguk az emberi lenyeket.
Maga abbol indul ki, Palmer, hogy mivel en nem eltem at a maga vallasi elmenyet, nem foghatom fel a maga Istenenek nagysagat. Csakhogy pontosan forditva van. Ahogy magat hallgatom, az jut eszembe, hogy milyen paranyi Istene is van! Egyetlen szakadt bolygo, nehany ezer ev — meg egy kisebbfajta istenseget sem elegitene ki, nemhogy az univerzum Teremtojet!
— Ne tevesszen ossze mas predikatorokkal. Az a muzeum Rankin testver birodalma. En kesz vagyok elfogadni, hogy a vilagegyetem sok millard eves. Csak azt mondom, hogy a tudosok eddig meg nem bizonyitottak.
— En pedig azt mondom, hogy maga nem ertette meg a bizonyitekokat. Hogyan is szolgalhatna az emberek javat, ha a hagyomanyos bolcsesseg, a vallas “igazsagai” hazugsagoknak bizonyulnanak? Ha valoban hinne, hogy az emberek felnottek, akkor maskeppen predikalna.
Kis ideig csond volt, csak a lepteik koppantak az aszfalton.
— Sajnalom, ha kicsit nyers voltam — szolalt meg Ellie. — Eleg gyakran elofordul.
— Szavamat adom ra maganak, Arroway doktor, hogy gondolkozni fogok azon, amit ma este mondott nekem. Felvetett nehany kerdest, amelyekre tudnom kellett volna felelni. De akkor ugyanebben a szellemben hadd tegyek fel en is egypar kerdest maganak, rendben?
Ellie bolintott, es Joss folytatta. — Gondoljon arra, hogyan erzekeli az ember a tudatat, peldaul maga ebben a pillanatban. Olyan erzes ez, mintha paranyi atomok milliardjai rezegnenek? Es hol tanit meg a tudomany a
