helyorsegek parancsnokainak. Akkor viszont vege a birodalomnak. Azok ott viszont — hatramutatott, az egboltot mogottuk elfedo, csokkeno foltra —, azok birodalmi utak. Perzsianak megvoltak a magaei. Romanak is. Kinanak is. Ha vannak utak, nem kot a fenysebesseg. Utakkal ossze lehet tartani egy birodalmat.
A lathatoan gondolataiba merult Eda megrazta a fejet. Valami fizika-ugy nem hagyta nyugodni.
Most lathato volt, hogy a fekete lyuk, ha az volt egyaltalan, a Vega korul kering, szeles pasztan, ahol egyaltalan nem volt tormelek. Mind a belso, mind a kulso gyuruk tavolabb huzodtak tole, utat engedtek neki. Szinte hihetetlenul fekete volt.
Ellie rovid videoklipeket vett fel az eleje tarulo tormelekgyururol, kozben azon toprengett, kialakul-e belole egyszer majd a bolygorendszere. A reszecskek utkoznek, osszetapadnak, mind nagyobbra nonek, gravitacios surusodesek jonnek letre, mig aztan vegul mar csak nehany nagy vilag kering majd a csillag korul. Az egesz nagyon hasonlitott ahhoz, ahogy a csillagaszok elkepzeltek, hogyan alakultak ki a bolygok a Nap korul mintegy negy es fel milliard eve. Ellie most mar latta, hogy a tormelek nem egyenletesen oszlik el a gyurukben, egyes pontjukon nagyobb, osszeallt rogoket fedezett fel.
A fekete lyuk keringese a Vega korul lathato hasitekokat okozott a kozvetlenul mellette keringo gyurukben. A dodekaeder sodra ketsegtelenul joval gyengebb. Vajon lesz-e ezeknek a gravitacios zavaroknak, a terjedo ritkulasoknak es surusodeseknek hosszu tavon valamilyen kovetkezmenyuk, befolyasoljak-e a bolygok kialakulasanak folyamatat? Ha igen, akkor lehet, hogy evmilliardok mulva, a jovoben egy bolygo annak koszonheti majd a letrejottet, hogy volt egyszer egy fekete lyuk meg egy Gep… meg egy Uzenet es egy Argus projekt. Ellie tudta, hogy tulsagos jelentoseget tulajdonit a szemelyeknek; ha o sohasem elt volna, elobb vagy utobb akkor is akadt volna radiocsillagasz, aki felfogja az Uzenetet. Akkor a Gepet egy masik pillanatban inditottak volna be, es a dodek egy masik idopontban talalt volna ide. Ezert hat lehet, hogy a Vega-rendszer egy jovobeli bolygoja megiscsak neki, Ellie-nek koszonheti majd a letet. Akkor viszont a szimmetria kedveert o, Ellie megfosztott a let lehetosegetol egy masik vilagot, amelynek pedig — ha o, Ellie sosem szuletik meg — ki kellett volna alakulnia. Valami buntudathoz hasonlot erzett, hogy artatlan tettei kovetkezteben ismeretlen vilagok sorsa dol el.
Hosszan, panoramaszeruen futtatta vegig a kamerat, a dodekaederen belul kezdte, atment az attetszo otszogu lapokra, onnan felfele forditotta, a csikra a tormelekgyuruk kozott, amelyben a dodek keringett, a fekete lyukkal egyutt. Tovabbhaladt a ket kekes gyuru hatarolta csikon, egyre tavolabb. A szomszedos belso gyurun valamin megakadt a szeme.
— Qiaomu, nezze csak — mondta, es atadta a kamerat.
— Mi az ott?
— Hol?
Ujra megmutatta. A kovetkezo pillanatban mar tudta, hogy tarsa rabukkant, mert hallotta, hogy a foga kozott szivja be a levegot.
— Egy masik fekete lyuk — mondta Qiaomu. — Es sokkal nagyobb.
Megint hullottak. Ez az alagut sokkal tagasabb volt, egeszen jo sebesseggel haladtak benne.
— Ennyi lenne az egesz? — Ellie azon kapta magat, hogy mergesen suvolti at Devinek. — Elvisznek a Vegara, hogy felvaghassanak a fekete lyukaikkal. Ezer kilometerekrol egy pillantast vethetunk a radioteleszkopjaikra. Tiz percet engedelyeznek a szamunkra, aztan egy masik fekete lyukba szippantanak, es irany vissza a Foldre. Ezert adtunk ki haromtrillio dollart?
— Talan mellelottunk — mondta Lunacsarszkij. — Talan tenyleg csak az volt a valodi celjuk, hogy megvessek a labukat a Foldon. Ellie kepzeleteben megjelent, ahogy valakik a sotet ejszakaban lazasan arkokat asnak Troja falain belul.
Eda szetterpesztett ujju tenyerevel legyingetve igyekezett megnyugtatni oket. — Turelem, meglatjuk — mondta. — Ez nem ugyanaz az alagut. Mibol gondoljak, hogy visszavezet a Foldre?
— Nem a Vegara szandekoztunk menni? — kerdezte Devi.
— Vegyuk ugy, hogy kiserletezunk. Lassuk, hol bukkanunk ki legkozelebb.
Ebben az alagutban ritkabban utodtek a falnak, es kevesebb volt a hullammozgas. Eda es Vaygay egy Kruskal-Szekeres-koordinatakkal felrajzolt ter-ido diagramon vitatkoztak, Ellie-nek fogalma sem volt, mirol beszelnek. A lassulasi szakasz, az, amelyben ugy ereztek, mintha hegymenetben haladnanak, most is kellemetlennek bizonyult.
Az alagut vegen a feny most narancsszinu volt. Meglehetosen nagy sebesseggel ertek egy erintkezo binaris rendszerbe, ket napja erintkezett egymassal. Egy puffadt, idosecske voros orias csillag kulso retegei atfolytak egy a Napra emlekezteto, elettel teli, kozepkoru sarga torpe csillag fotoszferajaba. A ket csillag erintkezesi zonaja vakitoan fenylett. Ellie kereste, vannak-e tormelekgyuruk, vagy bolygok, vagy radioobszervatoriumok, de semmi ilyesmit nem latott. Persze, ez semmit sem jelent, mondta maganak. Lehet, hogy a rendszernek egesz csomo bolygoja van, csak ezzel a vacak teleobjektivvel nem lehet oket latni. Papirra vetitette a kettoscsillag kepet es rovid fokuszu lencsevel lefenykepezte.
Mivel itt nem voltak gyuruk, ebben a rendszerben kevesbe szort feny volt, mint a Vega korul. A nagylatoszogu objektivvel nemi keresgeles utan talalt egy csillagkepet, amely a Goncolszekerre emlekeztette, de a tobbit nem tudta felismerni. Abbol, hogy a Goncolszeker ragyogo csillagai nehany szaz fenyevnyire vannak a Foldtol, Ellie arra kovetkeztetett, hogy csupan nehany szaz fenyevnyit ugorhattak.
A kovetkeztetest elmondta Edanak, es megkerdezte, mi a velemenye.
— Hogy en mit gondolok? Azt, hogy ez egy metro. — Micsoda?
Ellie-nek eszebe jutott az erzes, kozvetlenul a Gep beinditasa utan. Egy percig ugy tunt akkor, hogy hullanak, esnek le, a pokol melyseges fenekere.
— Metro. Foldalatti. Ezek az allomasok. A Vega, meg ez a rendszer itt, meg masok. Az utasok kiszallnak, beszallnak. Meg atszallnak.
Az erintkezo kettosnap fele intett, es Ellie eszrevette, hogy a keze ket arnyekot vet, egy anti-sargat meg egy anti-voroset, olyan volt Ellie-nek hirtelenjeben ez jutott eszebe —, mint a diszkoban.
— Csakhogy mi nem tudunk kiszallni — folytatta Eda. — Mi egy lezart kocsiban vagyunk. Nekunk a vegallomasig kell utaznunk. Drumlin az ilyesmit Fantaziafoldenek hivta, es — Ellie tudomasa szerint legalabbis — ez volt az elso eset, hogy Eda engedett az ilyesfajta csabitasnak.
Otuk kozott Ellie volt az egyetlen megfigyelo csillagasz, bar az optikai megfigyeles neki sem volt szakterulete. Kotelessegenek erezte, hogy annyi adatot gyujtson, amennyit csak lehet, mind az alagutakban, mind a negydimenzios ter-idokben, ahova idonkent kibukkantak. A feltetelezett fekete lyukak, amelyekbol elokerultek, minden alkalommal egy csillag vagy egy tobbcsillag-rendszer korul keringtek. Mindig parban voltak jelen, ketten osztoztak a keringesi palyan — az egyikbol kerultek ok elo, es a masikba hullottak bele. Egyetlen rendszer sem hasonlitott kulonosebben a masikra. A Naprendszerre sem emlekeztettek. Egyiket sem lehetett csillagaszati szempontbol alaposabban megvizsgalni. Egyikben sem bukkantak semmifele mesterseges alkotasra — egy masik dodekaederre, mondjuk, vagy valamilyen muvi projektre, amellyel szet lehetne szedni egy vilagot, aztan ujra osszerakni valamifele — ahogyan Xi mondta — szerkentyuve.
Most eppen egy olyan csillag mellett bukkantak elo, amelynek lathatoan csokkenoben volt a fenye, talan az RR Lyra csillagainak egyike lehetett. A legkozelebbi rendszernek ot napja volt, aztan egy pislakolo barna torpecsillag kovetkezett. Egyes napok a nyilt urben voltak, masokat kod burkolt be, izzo molekularis felhok vettek korul.
Ellie-nek eszebe jutott a figyelmeztetes: “Ezt le fogjak vonni a Paradicsomban toltendo idejebol”. Tole ugyan semmit. Habar tudatosan vigyazott, hogy megorizze szakmai hidegveret, a rengeteg nap lattan repesett a szive. Remelte, hogy mindegyikuk otthont nyujt valakiknek. Vagy egyszer otthont fog nyujtani majd.
Hanem az otodik ugras utan nyugtalankodni kezdett. Idoerzeke es a karoraja szerint korulbelul egy oraja “hagyhattak el” Hokkaidot. Ha ez meg sokaig igy megy, ereztetni fogja a hatasat, hogy nincs semmijuk, amivel a szuksegleteiket kielegithetnek. Az emberi szervezet felepitesenek lehetnek olyan vonasai, amelyekre a televizios adasok leggondosabb megfigyelesebol sem lehet kovetkeztetni.
Es ha a foldonkivuliek olyan okosak, miert kell ennyi ugrason vegigvinniuk bennunket? Jo, ahhoz, hogy a Foldrol elkeruljunk, durva berendezest kellett hasznalni, hiszen ott az alagut egyik vegen meg primitiv lenyek ugykodtek. De a Vega utan? Onnan miert nem tudtak bennunket egybol atugratni oda, ahova a dodek tart?
Ahanyszor elobukkantak egy-egy alagutbol, Ellie-t mindannyiszor nagy varakozas fogta el. Most vajon milyen ujabb csodakat tartogatnak a szamukra? Mint valami oriasi vidampark, jutott eszebe, es elkepzelte Haddent, amint a Gep beinditasakor Hokkaidora szegezett tavcsoven at feszulten figyelt.
Barmilyen nagyszeru latvanyok sorat tartak is elejuk az Uzenet kuldoi, es barmennyire kellemes is volt, amint
