azon, milyen szegenyesek a foldi nyelvek —, ket szupertomegu fekete lyuk kering egymas korul. Egyrol tudtunk, vagy legalabbis felteteleztuk a letezeset. De ketto? Nem kellett volna ennek a szinkepvonalakban Doppler- athelyezodeskent mutatkoznia? Ellie kepzeleteben az egyik lyuk alatt a $EJARAT, a masik alatt a KIJARAT felirat jelent meg. Most a bejarat mukodott eppen, a kijarat eppen csak ott volt.
Es itt volt az Allomas, a Nagy Kozponti Atszallohely — biztonsagos tavolsagban a Galaxis kozepen levo fekete lyukaktol. Az egen kozeli, fiatal csillagok millioi szikraztak, de a csillagokat, a gazokat, a port befalta a bejarati fekete lyuk.
— Valahova vezet, ugye? — kerdezte Ellie. — Termeszetesen.
— Meg tudod mondani, hova?
— Hat persze. Az egesz a Cygnus A-ban bukkan elo.
A Cygnus A vegre olyasvalami volt, amirol Ellie is tudott. A Cassiopeiaban levo szupernova-maradvanyt kiveve, a Foldrol lathato egbolton a Cygnus A volt a legerosebb radiosugarzasi forras. Ellie kiszamitotta, hogy a Cygnus A egyetlen masodperc alatt tobb energiat produkal, mint a Nap 40 000 ev alatt. A radioforras 600 millio fenyevnyire volt, messze tul a Tejuton, a tavoli galaxisok birodalmaban. Mint ahogy sok mas extragalaktikus radioforras eseteben is, ket, csaknem fenysebesseggel tavolodo, hatalmas gazaram a ritka csillagkozi gazokkal Rankine-Hugoniot-lokesvonalak bonyolult szovevenyebe fonodott — s a folyamat kozben olyan eros radiosugarzas keletkezett, amely nagy erovel sugarozta be az egesz univerzumot. Az 500 000 fenyevnyi atmeroju szerkezetben levo osszes anyag az urnek egy paranyi, jelentektelen pontjabol eredt, pontosan feluton a gazaramok kozott.
— Ti csinaljatok a Cygnus A-t?
Ellie-ben elmosodottan felmerult egy emlek kislanykorabol, egy michigani nyarejszaka. Amikor attol felt, felzuhan a csillagos egboltba.
— Hat, nem csak mi. Ez amolyan… egyuttmukodes, sok galaxis vesz reszt benne. Foleg ez a munkank… a dolgok muszaki szerkesztese. Csak… paran foglalkozunk a fejlodo civilizaciokkal.
Amikor beszed kozben kis szuneteket tartott, Ellie mindannyiszor bizsergesfelet erzett a bal homloklebenye tajan.
— Galaxiskozi egyuttmukodes, kozos projekt? — kerdezte. — Egy csomo galaxis, es mindnek megvan a maga Kozponti Hivatala? Es minden galaxisban sok szaz milliardnyi csillag. A Hivatalok meg egyuttmukodnek. Hogy csillagok millioit omlesszek a Centaurusba… bocs, a Cygnus A-ba? Akkor… elnezest, teljesen elkepesztettek ezek a nagysagrendek. Es miert teszitek mindezt? Mi a celotok?
— Az univerzum nem holmi vadon. Mar sok milliard eve sem volt az — mondta a kiseroje. — Inkabb ugy kepzeld el, mint egy… megmuvelt tajat.
Megint a bizserges.
— De miert van igy? Mit kell megmuvelni?
— Az alapveto problemat konnyu meghatarozni. Ne riadj meg a nagysagrendektol. Vegul is csillagasz vagy, nem? A problema az, hogy az univerzum tagul, es nincs benne eleg anyag ahhoz, hogy a tagulast meg lehessen allitani. Egy ido utan mar nem fognak uj galaxisok, uj csillagok, uj letformak keletkezni — csak a regiek, a mar meglevok lesznek. Minden elhasznaltta valik. Nagyon unalmas lesz. Ezert aztan a Cygnus A-ban uj modszerekkel kiserletezunk, valami ujat akarunk letrehozni. Ugy is lehet mondani, hogy telepulesfelujitassal probalkozunk. De nem ez az egyetlen kiserletsorozatunk. Kesobb majd le akarjuk zarni az univerzum egy reszet, meg akarjuk gatolni, hogy a Bonok kiaramlasa kovetkezteben az univerzum egyre inkabb kiuresedjen. Ehhez persze novelni kell ott az anyag suruseget. Jo kis munka.
Mintha csak egy wisconsini vegyeskereskedesrol beszelne.
Ha a Cygnus A 600 millio fenyevnyire van, akkor a Foldrol — ami azt illeti, barhonnan a Tejutrendszerbol — most ugy lathato, amilyen 600 millio evvel ezelott volt. 600 millio evvel ezelott azonban, Ellie jol tudta, a Foldon nemigen letezett semmilyen elet, meg az oceanokban sem. Borzaszto venek lehetnek ezek.
Hatszazmillio evvel ezelott, egy ilyen tengerparti fovenyen, mint ez… persze rakok, siralyok, palmafak nelkul. Ellie megprobalta elkepzelni, amint egy mikroszkopikus nagysagu noveny kimosodik a partra, es kozvetlenul a vizvonal folott megprobal ketsegbeesetten megkapaszkodni, mikozben ezek a lenyek eppen galaktikateremtessel kiserleteznek, meg azzal, hogy a kozmoszt atalakitsak.
— Ti hatszazmillio eve omlesztitek az anyagot a Cygnus A-ba?
— Hat, amit ti a radiocsillagaszatotokkal felfedeztetek, az csak kezdeti probalkozasaink egyike volt. Ma mar sokkal elobbre vagyunk.
Es a megfelelo idoben, ujabb nehany szaz ev mulva, gondolta Ellie, a radiocsillagaszok a Foldon — ha meg lesznek egyaltalan — alapveto valtozasokat fedeznek fel majd az univerzum atalakulasaban a Cygnus A-ban. Igyekezett felkeszulni a tovabbi dobbenetes dolgokra, amelyeket meg fog tudni, es megfogadta, nem hagyja, hogy megfelemlitsek. Olyan lenyek hierarchiajarol volt itt szo, akiknek a szinvonalat Ellie almaban sem tudta volna elkepzelni. Megis, a Foldnek helye, jelentosege volt ebben a hierarchiaban; csak ugy semmiert nem forditottak volna rajuk ennyi faradsagot.
A feketeseg sebesen osszezsugorodott, eltunt; megint kek volt az eg, ragyogott a nap. Korulottuk a mar ismeros kep: enyhe hullamveres, homok, palmak, az ajto, a mikrokamera, a palmaag, es az… edesapja.
— Azok a mozgo csillagkozi felhok meg gyuruk a Galaxis kozepenek a kozeleben — nem a kornyezetukben vegbemeno periodikus robbanasok kovetkezteben jottek letre? Nem veszelyes az Allomast ide telepiteni?
— A robbanasok nem periodikusak, csak esetenkent fordulnak elo, ritkan. Ez nem olyan, mint amit mi csinalunk a Cygnus A-ban.
Kezelheto. Tudjuk, mikor varhato, kiterunk elole. Ha valoban veszelyesse valik, egy idore attelepitjuk az Allomast mashova. Tudod, ez affele rutinmunka.
— Na persze. Rutinmunka. Mindent ti epitettetek ki? A jaratokat, ugy ertem. Mas galaktikak… mernokeivel egyutt?
— Dehogy, semmit sem mi epitettunk.
— Vegkepp nem ertem. Kerlek, magyarazd meg.
— Ugy tunik, mindig ugyanaz a tortenet. A mi esetunkben az a helyzet, hogy mi nagyon regen, a Tejutrendszer kulonbozo pontjairol indultunk. Az elsok kozulunk kifejlesztettek a csillagkozi urhajozast, es veletlenul rabukkantak az egyik tranzitallomasra. Persze, nem tudtuk, mi az. Amig nehanyunk nem szanta el magat ra, hogy lemerul benne, abban sem voltunk biztosak, hogy mesterseges alkotas.
— Kik azok a “mi”? Az osoket erted, a… fajotok, a fajtatok oseit? — Nem, dehogy. Sokfele fajtabol tevodunk ossze, sokfele vilagbol. Aztan talaltunk egy csomo jaratot — kulonbozo koruakat, kulonfele modokon voltak diszitve, es mind elhagyott volt. A legtobbjuk meg kitunoen mukodott. Csupan kicsit javitgatnunk, fejlesztenunk kellett.
— Es sehol semmi mas mesterseges letesitmeny? Halott varosok? Sehol egy feljegyzes, rogzitett emlek arrol, hogy mi tortent? Senki a metroepitok kozul?
Ellie kiseroje a fejet razta.
— Sehol egy bolygo, amelyen ipari civilizacio nyomai maradtak volna?
A kisero megint csak a fejet ingatta.
— Volt egy az egesz Galaxisra kiterjedo civilizacio, amely nyom nelkul tunt el — kiveve az allomasokat?
— Tobbe-kevesbe igy van. Es ugyanez a helyzet a tobbi galaktikakban. Evmilliardokkal ezelott mind eltunt valahova. A leghalvanyabb fogalmunk sincs, hova.
— Dehat hova tunhettek egyaltalan?
A kisero harmadszor is ingatni kezdte a fejet, most mar nagyon lassu mozdulattal.
— Akkor nem ti vagytok…
— Nem, mi csak gondozzuk, ami maradt utanuk — volt a felelet. Ki tudja, egy nap talan visszajonnek.
— Oke, meg egyetlen kerdesem van — mondta Ellie kunyeralo hangon, es ugy tartotta fel az ujjat, ahogyan keteves koraban. Csak egyetlenegyet meg!
— Rendben — a valasz most is turelmesen hangzott. — De mar csak nehany percunk maradt.
Ellie odapislantott az ajtora, egy csaknem atlatszo rakocska araszolt eppen mellette. Ellie kicsit megborzongott.
— Szeretnek valamit megtudni a mitoszaitokrol, a hitetekrol. Van valami, amit tiszteltek? Vagy azok, akikbol a felfoghatatlanok kikerulnek, keptelenek ilyesmit erezni?
— A felfoghatatlanok beloletek is kerulnek ki. Jo, tudom, mit kerdezel. Persze, hogy erzunk ilyet. Eszrevehetted, hogy vannak dolgok, amelyeket nehez megmagyaraznom. De megprobalom egy peldaval megvilagitani. Nem allitom, hogy tokeletes valasz lesz, de legalabb nemi fogalmat alkothatsz…
