sebessegre, nehany ismeretlen rendeltetesu muszer mutatott valamit, aztan a benzelek lassulni kezdtek, majd megalltak, es elobukkant az Otok felettebb lelkes tarsasaga. Valerian ugyan nem ugy fejezte be, hogy “es mindenfele zagyvasagot hordtak ossze”, de a hangjabol ezt lehetett erezni. Tisztelettudoan beszeltek vele, de Ellie kitalalta, mi jar a fejukben: a husz perc alatt a Gep mindossze arra volt kepes, hogy egy erdekes illuziot keltsen bennuk, vagy hogy — ez is konnyen elkepzelheto — megbolonditsa oket.
Ellie lejatszotta nekik a mikrokazettakat, szepen ott volt mindegyiken a cimke: “A Vega gyururendszere” peldaul, vagy “A teleszkopok (?) a Vegan”, “Az otszorozo rendszer”, “A Galaxis Kozpontjanak csillagtajkepe”, az egyiken pedig: “A tengerpart”. Sorban rakta bele oket a videoba, es nyomta le a “play” gombot. A kazettak uresek voltak. Ellie keptelen volt megerteni, mi tortenhetett. Nagyon alaposan megtanulta a video-mikrokamera kezeleset, es a Gep inditasa elott tobbszor is sikerrel probalta ki. Amikor elhagytak a Vegarendszert, meg utoljara ujbol ellenorizte is. Meg inkabb letort, amikor kesobb megtudta, hogy azokkal a berendezesekkel, amelyeket a tobbiek vittek magukkal, ugyanez a helyzet. Peter Valerian hinni akart neki, der Heer is. De barmennyi joakarat is volt bennuk, keptelenek voltak ra. A beszamolo, amellyel az Otok visszatertek, kisse, hat, varatlan volt — es semmifele fizikai bizonyitek nem tamasztotta ala. Kulonben sem lett volna ennyi mindenre idejuk. Az ot ember mindossze husz percre tunt el a szemuk elol.
Hat ez nem az a fogadtatas, amire Ellie szamitott. De bizott benne, hogy a dolog tisztazodni fog. Pillanatnyilag eleg volt az is, hogy ujra vegiggondolhatja a tortenteket, es egy csomo dolgot frissiben reszletesen leir maganak. Biztos akart lenni benne, hogy semmit sem fog elfelejteni.
Noha Kamcsatka felol rendkivul hideg levegotomegek aramlottak be, Ujev delutanja az evszakhoz kepest megis szokatlanul meleg volt. Sapporo Nemzetkozi Legikikotoben jo nehany menetrenden kivuli repulogep szallt le. Michael Kitz, az uj vedelmi miniszter es vele egy sebtiben osszerantott szakertobizottsag gepen az “Egyesult Allamok” felirat viritott. Washington csak a legutolso percben jelezte az erkezesuket, amikor Hokkaidoban a dolog mar kipattanoban volt. A kenyszeredett sajtokonferencian csak annyit kozoltek, hogy rutinlatogatasrol van szo, hogy semmi valsag, semmi veszely nincs, es hogy “a Sapporotol eszakkeletre levo Geprendszereket Koordinalo Ipari Letesitmenybol semmi rendkivulit nem jelentettek”. Moszkvabol az ejszaka folyaman egy Tu-120-as erkezett, a fedelzeten masok kozott Stefan Barudaval es Tyimofej Gotszridzevel. Nyilvanvaloan egyik kuldottseg tagjai sem voltak elragadtatva, hogy az Ujev napjat a csaladjuktol tavol kell tolteniuk. Am a hokkaidoi idojaras kellemesen lepte meg oket. Olyan meleg volt, hogy a sapporoi jegszobrok olvadoztak. A jeg-dodekaeder formatlan tombbe lett, otszogeinek elei legombolyodtek, csopogott roluk az olvado le.
Ket nap mulva azonban mar kemeny hovihar tombolt a tajon, a Letesitmenybe meg negykerekhajtasu jarmuvekkel sem lehetett eljutni. Megszakadt szinte minden radio-osszekottetes, elsotetult minden kepernyo; a vihar feltehetoen ledontotte az egyik mikrohullamu kozvetitotornyot. Az ujabb kihallgatasok alatt csupan telefonon tarthattak a kapcsolatot a kulvilaggal. Es ami kezenfekvo volna, gondolta Ellie, a dodekaederen at… Nagy kisertest erzett, hogy besurranjon a dodekbe es beinditsa a benzeleket. Elvezettel abrandozott rola. De valojaban nem lehetett tudni, be lehet-e inditani a Gepet egyaltalan valaha meg, legalabbis az alagutnak errol a vegerol. A Kisero azt mondta, nem fog beindulni. Ellie megengedte maganak a luxust, hogy felidezze a tengerpart kepet. Es hogy ra gondoljon, aki olyan volt, mint az edesapja. Akarmi is tortenjen ezutan, egy eddig melyen a bensojeben szuntelenul sajgo seb begyogyult. Erzi, ahogy a szovetek osszeforrnak. Az emberiseg tortenetenek legkoltsegesebb pszichoterapiaja volt. Nem semmi, gondolta.
Xi es Sukhavati beszamolojat a sajat honfitarsaik hallgattak meg. Nigerianak ugyan sem az Uzenet megfejteseben, sem a Gep epiteseben nem volt kulonosebb szerepe, de Eda elegge keszsegesen vallalkozott ra, hogy hosszan elbeszelgessen nigeriai hivatalos kuldottekkel. Ez azonban semmi volt ahhoz kepest, amennyit a projekt emberei faggattak oket. Vaygay-t es Ellie-t ujra meg ujra maguk ele citaltak a Szovjetuniobol es az Egyesult Allamokbol kulon ezert ide repult, magas rangu kuldottsegek. Ezekrol a szovjet es amerikai kihallgatasokrol eleinte kizartak a kulfoldieket, de miutan a Gep Vilagkonzorciumnal tobben panaszt emeltek, mind a Szovjetunio, mind az Egyesult Allamok beadta a derekat, es az ulesek ismet nemzetkozi reszvetellel folytak.
Ellie kihallgatasat Kitz vezette, es figyelembe veve, milyen gyorsta1palo tajekoztatast kaphatott, meglepoen jol felkeszultnek bizonyult. Valerian es der Heer idonkent szot emelt Ellie mellett, es egyszer-egyszer ok is tettek fel kerdeseket. De ez most Kitz nagy szerepe volt.
Kozolte Ellie-vel, hogy ugyan ketkedve, de konstruktivan nezi a dolgot, es remeli, hogy ez a magatartas megfelel a legjobb tudoshagyomanyoknak. Bizik benne. hogy Ellie nem fogja fel szemelyeskedesnek, ha o kerteles nelkul, egyenesen teszi fel a kerdeseit. A legnagyobb tisztelettel viseltetik ugyanis Ellie irant. O, Kitz viszont biztositja Ellie-t, nem hagyja, hogy az a teny befolyasolja, hogy o, Kitz, a kezdetektol fogva ellene volt a Gep- projektnek. Ellie elengedte a fule mellett a dagalyos szoveget, es belevagott a beszamolojaba.
Kitz eleinte figyelmesen hallgatta, reszletek irant erdeklodott, es mindannyiszor bocsanatot kert, hogy kozbevagott. A masodik napra azonban mar nyoma sem maradt az udvariaskodasnak.
— Szoval, a nigeriait a felesege latogatta meg, az indiai asszonyt a halott ferje, az orosz tudost az aranyos kis unokaja, a kinait valami mongol hadvezer
— Qin nem mongol volt
… magat meg, az Isten szerelmere, magat meg a reg halott apucikaja, es azt meselte, hogy a barataival eppen szorgalmasan ujrabarkacsoljak a vilagot, az Isten szerelmere! “Miatyank, ki vagy a mennyekben…”, hiszen ez tisztara hittan! Tisztara kulturantropologia! Tisztara Siegmund Freud! Tisztaban van maga azzal, miket beszel? Nemcsak azt akarja velunk elhitetni, hogy az apja feltamadt halottaibol, hanem azt is, hogy o csinalta a vilagegyetemet!
— Teljesen kiforgatja…
— Ne csinalja, Arroway! Ne nezzen bennunket teljesen hulyenek! Egyetlen bizonyitekot nem kepes felmutatni, es meg akarja velunk etetni minden idok legvadabb kitalaciojat? Nem ilyen buta maga. Maga egy okos no. Hogy kepzelheti, hogy bedolunk ilyesminek?
Ellie tiltakozott. Valerian is tiltakozott; ennek a kihallgatasnak igy semmi ertelme, mondta, csupan vesztegetik az idejuket. A Gepet most eppen alapos fizikai vizsgalatnak vetik ala. Azzal ellenorizni lehet Ellie allitasait. Kitz egyetertett vele abban, hogy a Gep vizsgalatanak fontos szerepe lesz. De az Arroway altal eloadott tortenet felettebb jellemzo, feny derul belole arra, hogy mi is tortent voltakeppen.
— Az, hogy maga szerint talalkozott az edesapjaval a Mennyben, meg minden, nagyon sokat elarul, Arroway doktor, hiszen maga a zsido-kereszteny kulturkorben nevelkedett. Otuk kozul egyedul maga. Es ime, maga az egyetlen, aki az apjaval talalkozik. A meseje tulsagosan kezenfekvo. Nincs benne semmi fantazia.
Ez rosszabb volt, mint amire Ellie szamitott. Egy pillanatra tudati panikot erzett — mint amikor az ember kocsija nem all ott, ahol hagyta, vagy az ajtot, amelyet pedig az este maga zart be, reggel tarva-nyitva talalja.
— Maga tenyleg azt hiszi, hogy mi ezt az egeszet kitalaltuk?
— Hat, figyeljen ide, Arroway doktor. Amikor meg nagyon fiatal voltam, a megyei ugyeszsegen dolgoztam. Ott, ha vad ala akartam helyezni valakit, a kovetkezo harom kerdest tettek fol. — Az ujjain szamolta a kerdeseket. — Volt ra alkalma? Voltak hozza eszkozei? Volt ra inditeka?
— Mire?
Kitz duhosen nezett Ellie-re.
— De hat az oraink mutattak, hogy tobb mint egy napig utaztunk — mondta Ellie.
— Nem is tudom, hogyan lehetek ilyen ostoba — Kitz a homlokan csapott. — Most porra zuzta az erveimet. Teljesen elfelejtettem, hogy az orakat lehetetlen egy nappal eloreallitani.
— De ehhez fel kell teteleznie valamifele osszebeszelest. Valoban azt gondolja, hogy ki hazudik? Vagy Eda? Maga
— Azt gondolom, hogy fontosabb dolgokrol kell beszelnunk. Tudja, Peter — Kitz Valerianhoz fordult —, hajlok ra, hogy igaza van. Hol napra elottunk lesz a Gep atvizsgalasanak eredmenye. Ne vesztegessunk tobb idot… dajkamesekre. Napoljuk el az ugyet.
Der Heer az egesz delutan tarto ulesen egyetlenegyszer sem szolalt meg. Bizonytalanul vigyorgott Ellie-re, akinek akarva-akaratlan eszebe jutott edesapja mosolya. Neha az volt a benyomasa, Ken arckifejezese batoritja, osztonzi valamire. De keptelen volt rajonni, mi re. Talan arra, hogy valtoztassa meg a beszamolojat. Ken sokat tudott Ellie gyerekkorarol, azt is, mennyire bankodott az edesapja utan. Vilagos, Ken merlegeli a lehetoseget, hogy Ellie elmeje megzavarodott. Feltehetoen azt is elkepzelhetonek tartja, hogy ugyanez tortent a tobbiekkel is. Tomeghiszteria. Megosztott kepzelodesek. Folie a cinq. Orulet otosben.
— No hat, itt van — mondta Kitz. A jelentes vagy egy centi vastag volt. Raejtette az asztalra, ceruzak
