Mi az izolomikrocsoport? Szunet. Polindividualis visszacsatolasos interrelaciok gyulolkoduh onmeg gyulolkoduh onmeg szunet. Belso szociopszicho cirkulacio antihalal szunet.
— Varjatok! — kialtotta a Kibernetikus, latva, hogy a tobbiek nyugtalanul mocorognak. — Mi az az “onmeg”?
— Onmeg… mentes — bokte ki a kalkulator.
Ezuttal meg sem kerdezte a duplat.
— Ja ugy! Onfenntartasi oszton! — kialtotta a Fizikus, es a kalkulator sietve megerositette:
— Onfenntartasi oszton. Igen. Igen.
— Csak azt ne meseld, hogy te ertetted, mit mondott! — pattant fel a Mernok.
— Nem tudom, hogy jol ertettem-e, de sejtem.
A bunteto intezmenyeikrol van szo. Ugy latszik, affele mikrotarsadalmak, autonom csoportok, amelyek egymast tartjak sakkban.
— Hogyhogy? Orok nelkul? Felugyelet nelkul?
— Igen. Vilagosan megmondta, hogy nincs semmifele kenyszer.
— Az lehetetlen!
— Miert volna lehetetlen? Kepzelj el ket embert, az egyiknel van a gyufa, a masiknal a gyufasdoboz. Gyulolhetik egymast, de tuzet csak egyutt gyujthatnak. A gyulolkoduh, az duh es gyulolkodes vagy valami hasonlo. A csoport egyuttmukodese tehat a visszacsatolason alapul, mint az en peldamban, de persze nem ilyen egyszeruen! A kenyszer mintegy magatol jon letre — a csoport belso helyzete az, ami megteremti.
— No jo, de hat mit csinalnak? Hogyan elnek?
Es kik fekszenek a sirokban? Es miert?
— Nem hallottad, mit mondott a kalkulator?
“Prokrusztika.” Gondolj a Prokrusztesz-agyra.
— Ne hulyeskedj! Honnan tudna a dupla Prokruszteszrol?!
— Nem a dupla, hanem a kalkulator! A legkozelebb allo fogalmat keresi ki a szemantikai spektrumbol, a rezonancia alapjan! A csoportokban kimerito munka folyik. Lehetseges, hogy cel-talan es ertelmetlen munka — azt mondta, “termeles igen nem”. Tehat azert termelnek, mert muszaj, mert ez a buntetesuk.
— Hogyhogy muszaj? Ki kenyszeriti oket, ha nincs semmifele orseg?
— De makacs vagy! A termeles kerdeseben tevedhetek, de az biztos, hogy a kenyszert a helyzet teremti. Nem hallottal meg kenyszerhelyze-tekrol? Teszem azt, egy sullyedo hajon nagyon keves a valasztasi lehetoseg. Talan egesz eletuket egy ilyen hajon toltik… A szervezetuk megsinyli a faradsagos munkat, igy keletkezik a “biozarlat”, talan az elektromos szervukben.
— Azt mondta, “bioszociozarlat”. Ez valami mas lehet.
— De hasonlo. A csoportban adhezio ervenyesul, kolcsonos vonzas, vagyis a csoport mintegy onmagara van utalva, elkulonul a tarsadalomtol.
— Nagyon kodos historia. Vegul is mit csinalnak azokban a csoportokban?!
— Honnan tudjam? En is pontosan annyit tudok, mint te. Ne felejtsd el, hogy nemcsak mi ert-hetjuk felre az informaciokat — a kalkulator es a dupla parbeszedeben is biztosan sok a felreertes, a jelenteseltolodas! Talan kulon tudomanyag naluk ez a “prokrusztika”, az ilyen csoportok dinamikajanak elmelete! Elore megtervezik a csoportban ervenyesulo cselekvesmodokat, konfliktuso-kat, kolcsonhatasokat. Ugy tervezik meg es oszt-jak el a funkciokat, hogy a duh, felelem es gyulolet sajatos egyensulya, csereje, keringese jojjon letre, hogy ezek az erzesek osszeforrasszak a csoport tagjait, es egyben megakadalyozzak, hogy a csoporton kivul barkivel is kozos nyelvet talaljanak…
— Ezek a te egyeni variacioid a kalkulator szki-zofren zagyvasagaira, es nem magyarazat! — fakadt ki a Vegyesz.
— Nagyon kimerult — mondta a Doktor. — Legfeljebb meg egy-ket kerdest. Ki akarja foltenni?
— Tessek, ulj a helyemre. Neked talan jobban megy.
Egy darabig hallgattak.
— Majd en — mondta a Koordinator. — Honnan tudtal rolunk? — szolt a mikrofonba.
— Informacio — meteorit — urhajo — valaszolt kisvartatva a kalkulator, miutan nehany rovid, krakogo hangot valtott a duplaval. — Urhajo — masik bolygorol — kozmikus sugarzas — degeneralt lenyek. Szunet. Halalt hoznak. Szunet. Uvegfal celja elzaras likvidalas. Szunet. Csillagvizsgalo.
Szunet. Dorej. Bemertem — a hang iranyat — a dorej forrasat — becsapodasok kozeppontja urhajo. Szunet. Idejottem ejszaka. Szunet. Vartam — Vedo attorte a falat. Bejottem. Itt vagyok.
Szunet.
— Azt a hirt terjesztettek, hogy holmi szornyetegek erkeztek a lezuhant urhajoval, igaz? — kerdezte a Mernok.
— Igen. Meg hogy a kozmikus sugarzastol degeneralodtunk. Es ezzel az uvegfallal el akarnak zarni minket, elszigetelni a fertozest. O a hang alapjan bemerte az agyuzas iranyat, megallapitotta a celpontot, es igy talalt meg bennunket.
— Nem feltel a szornyetegektol? — szolt a Koordinator a mikrofonba.
— Nem feltel, az nem jelent semmit. Varj csak, milyen szo is volt az? Ja igen, gyulolkoduh. Igy talan leforditja.
A Kibernetikus a maga furcsa zsargonjaban is-met feltette a kerdest a kalkulatornak.
— Igen — valaszolt a hangszoro szinte azonnal. — Igen. De — a lehetoseg — egymillio bolygofordu-latban egyszer.
— Termeszetes. Mindegyikunk odament volna — bolintott mely megertessel a Fizikus.
— Akarsz velunk maradni? Mi… meggyogyitunk. Nem halsz meg — mondta lassan a Doktor. — Velunk maradsz?
— Nem — felelte a hangszoro.
— El akarsz menni? Vissza akarsz terni a tieid-hez?
— Visszaterni — nem — felelte a hangszoro.
Egymasra neztek.
— Igazan nem halsz meg! Meggyogyitunk, hidd el! — kialtott fel a Doktor. — Mondd meg, mit akarsz csinalni, ha majd meggyogyulsz?
A kalkulator recsegett, a dupla egyetlen, alig hallhatoan rovid hanggal valaszolt.
— Nulla — mondta a hangszoro, mintegy habozva. Es kisvartatva megismetelte, mintha nem volna benne biztos, hogy jol ertettek: — Nulla.
Nulla.
— Itt maradni nem akar, visszamenni sem akar — mormolta a Vegyesz. — Talan… felre-beszel?
A duplara neztek. Vilagoskek szemei mozdulatlanul nyugodtak rajtuk. A csondben hallatszott a dupla lassu, tompa lelegzese.
— Eleg volt — allt fel a Doktor. — Menjetek ki.
— Es te?
— Nemsokara en is megyek. Ketszer vettem be pszihedrint, egy darabig meg mellette tudok maradni.
Amikor az emberek felalltak, es az ajto fele indultak, a dupla kis felsoteste, amely eddig mintha lathatatlan tamasznak dolt volna, hirtelen osz-szeroskadt, szemei becsukodtak, feje hatraha-nyatlott.
— De mondjatok, csak mi kerdezgettuk ot?
O miert nem kerdezett tolunk semmit? — szolalt meg a folyoson a Mernok.
— Hogyne kerdezett volna — felelte a Kibernetikus. — A foldi viszonyokrol, a tortenelmunkrol, az urhajozas fejlodeserol. Meg egy fel oraval az-elott, hogy bejottetek, sokkal beszedesebb volt.
— Nagyon legyengult, ugye?
— Biztosan. Nagy sugaradagot kapott. De mar attol is alaposan elfaradhatott, hogy atgyalogolt a sivatagon, hiszen eleg oreg.
— Sokaig elnek?
— Hatvan bolygofordulat korul van az elettar-tamuk, ez valamivel kevesebb hatvan foldi evnel.
Az Eden gyorsabban forog a napja korul, mint a Fold.
— Hogyan taplalkoznak?
— Eleg kulonos modon. Ugy latszik, a fejlodes itt mas uton haladt, mint a Foldon. Kozvetlenul kepesek
